Friederike Beck könyvének ismertetése

Mint a múlt héten említettük, most megszakítva kötetünk ismertetését, bemutatjuk az abban hivatkozott cikket, amelyet Mohamed A. El-Erian, Barack Obama volt gazdasági tanácsadója írt Menekültek és reform Európában címmel. E cikk kulcsfontosságú Soros migránsokkal kapcsolatos álláspontjának megértéséhez. Megjelenésekor Soros saját portáljára is kitette, de most már ott nem található meg, de a cikkei megjelentetésére használt Projekt Syndicate honlapon, illetőleg a The Reporter archívumában igen.


A cikk azzal kezdődik, hogy az európai menekültválság történelmi kihívás, amely történelmi lehetőséget kínál. A kérdés az, vajon az európai politikusok meg tudják-e ragadni kellőképpen ezt a pillanatot. El-Erian szerint van egy egyszerű igazság az európai menekültválság növekvő emberi tragédiája mögött, és az Európa Unió a kimerült, kétségbeesett emberek tömeges beáramlását csak akkor tudja kezelni saját értékeinek megfelelően, ha a kormányok és az állampolgárok ezt belátják.

A kihívás mértéke óriási, a menekültáradat rendkívül nehezen ellenőrizhető, nem is szólva annak korlátozásáról. A háború és elnyomás elől menekülő tízezrek életüket és testi épségüket teszik kockára azért, hogy Európába jussanak, és ez a jelenség addig tart majd, ameddig káosz uralkodik származási országukban, így Szíriában és a vonulásukat segítő országokban, Irakban és Líbiában. Ugyanakkor Európa szállítási-közlekedési hálózatai nyomás alá kerültek, ahogyan a menedékotthonok, határ­át­kelőhelyek és regisztrációs központok is.

A közös menekültpolitikák – mint például az az alapvető szabály, hogy a menedékkérőket az EU-ba történő lépésük helyén regisztrálják – nem működnek, vagy megkerülik őket. És veszélyben van a schengeni területen belül a szabad és akadálytalan utazás.

Ezeket a problémákat koordinációs hibák súlyosbítják. A menekültekkel szembeni hozzáállás országonként gyökeresen eltérő: Németország különösen felvilágosult megközelítést alkalmaz, amely élesen ellentétes azzal a szívtelen megközelítéssel, mint amit Magyarország esetében látunk. Ehhez jönnek még a menekültek preferenciái, ugyanis miután mindent kockára tettek, hogy eljussanak Európába, határozott elképzeléseik vannak arról, hogy hol akarnának letelepedni.

Az európai politikusoknak ezért fel kell venniük a lépést a valósággal, nem is szólva arról, hogy meg is kellene előzniük. Mivel erre nem képesek, ez súlyosbítja az EU politikai kohézióját érintő kockázatot, amely a görög válsággal kapcsolatban alakult ki. A politikusoknak komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy Európa megfelelően reagáljon a menekültválságra, nem szabad ugyanis lemaradniuk azokról a középtávú lehetőségekről, amelyek a migrációban rejlenek.

Noha Európában, egyes régiókban ma jelentős a munkanélküliségi ráta, a dolgozóknak az idősekhez viszonyított aránya hosszú távon jelentősen csökkenni fog. A munkaerőpiaci rugalmasságot már most aláássa a strukturális tehetetlenség, beleértve a dolgozók átképzését, különös tekintettel azokra, akik hosszú ideje munkanélküliek.

Mint ahogyan a német kormány és egyes nagyvállalati vezetők felismerték, a menekültek befogadására és integrálására vonatkozó, nyitott megközelítés segíthet Európa elhúzódó strukturális problémáinak enyhítésében. Ugyanis a beérkező menekültpopuláció jelentős részéről mondják azt, hogy jól képzett, motivált és jobb jövőt akar magának létrehozni új hazájában. Erre építve az európai döntéshozók a rövidtávú kihívásból hatalmas, hosszú távú előnyt kovácsolhatnak.

(Folytatjuk.)