Orbán Viktor miniszterelnök sikert aratott a pekingi magyar nagykövetség épületében adott díszvacsorán, amikor egy cigányzenekar kíséretében néhány pattogó ritmusú magyar népdalt is elénekelt rangos vendégei, a Bank of China vezetői tiszteletére. A kormányfő Varga Mihály társaságában a négytagú cigányzenekarral, a szöveget pontosan ismerve eldalolta a Szegedi Csikós című nótát a 13 fodros szoknyáról, tiszai itatásról, rojtos kendőről és a csikó áráról. Arról nem érkezett hír, hogy a világ legnagyobb bankjának vezetői is daloltak volna, de az bizonyos, hogy az este jól alakult.

Magyarország újabb kori történelme legnagyobb gazdasági sikeréhez ért el a pekingi látogatással, ahol 28 ország, az ENSZ és a Világbank vezetőinek részvételével egy olyan nagyszabású gazdasági vállalkozás egyik fontos szereplőjévé vált, amely volumenében meghaladja a második világháború utáni Marshall-terv nagyságrendjét, mely mint tudjuk, elindította a szétbombázott Nyugat-Európát a jóléti társadalom felé.

Kína most szinte az egész modern világot szeretné egy olyan gazdasági-logisztikai rendszerbe foglalni, amely hatalmas lendületet adhat a térség érintett országainak. Az Új Selyemút néven is emlegetett program ránk eső része elképesztő távlatokat rejt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással Magyarországon keresztül vezet majd a leggyorsabb útvonal Nyugat-Európába azon görögországi kikötők felől, ahova a Közel-Keletről és Kínából nagy mennyiségű árut szállítanak. A megállapodás értelmében a Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonalon a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak majd, jelentette be a pekingi csúcson szintén részt vevő Szijjártó Péter külügyminiszter. Összesen 350 kilométernyi, magyar oldalon pedig 166 kilométernyi vasúti szakaszt újítanak fel. A tervek szerint Budapest Európa egyik logisztikai központja lesz, ahonnan a kínai termékek tovább­utaznak Európa országaiba.

Egyre tisztábban körvonalazódik Orbán Viktor kormányának azon stratégiája, amely Magyarországot a térség egyik legfontosabb pontjává teszi, miáltal a világ szinte minden gazdasági hatalma abban lesz érdekelt, hogy hazánk tartósan békés és biztonságos legyen. Magyarország nem sziget, és máig nem heverte ki területe kétharmadának elvesztését. Számunkra a szuverenitást a svájci modell jelentheti, ha a világ minden meghatározó gazdasági hatalma abban érdekelt, hogy ez a helyzet minél tovább fennmaradjon.

A keleti nyitás programja nem tegnap kezdődött el, és még nem ért el a tetőpontjára, de már kezdenek láthatóvá válni a távlatai. A paksi atomerőmű bővítése az ország energetikai függetlenségéhez járul hozzá, a német, amerikai, nyugat-európai ipari beruházások pedig a technikai és technológiai fejlődést is garantálják. Nyiss Kelet felé, de soha ne felejtsd el, hogy a Nyugathoz tartozol! Ez a magyar miniszterelnök filozófiája, amelynek szerves része a makacs és rendíthetetlen ragaszkodás a nemzeti szuverenitáshoz, példának okáért a migránsok befogadása, elosztása, ide-oda toszogatása kérdésében is.

A világ ugyanis félelmetes sebességgel változik. A XXI. század a jelek szerint súlypontelmozdulást hoz el: úgy tűnik, az euroatlanti korszak, amelynek virtuális központja valahol az Atlanti-óceánon lebeg, véget ér és helyére az euroázsiai együttműködés kerül, amelynek vitathatatlan előnye, hogy a benne részt vevők egymással szomszédosak.