Saját otthonában lőtték le Ján Kuciak szlovák újságírót és barátnőjét. A média szerint a hidegvérű kivégzés profi elkövetőre vagy elkövetőkre vall, és az ügyben szóba került az olasz maffia, amely a Felvidéken megjelenő olasz befektetők árnyékában igyekszik immár itt is teret nyerni.

Az egyébként filozófus és egyetemi oktató Ján Kuciak oknyomozó újságíróként is tevékenykedett, és utolsó cikke épp azokról a szlovákiai olasz üzletemberekről szólt, akik korrupciós ügyekbe keveredtek. Ezért kellett meghalnia. Meg azért – tették hozzá egyes szlovák ellenzéki fórumok –, mert az olasz kapcsolatok szálai egészen a pozsonyi kormánykörökig, Robert Fico miniszterelnök környezetéig vezettek. A rendőrség tizenhét embert vett őrizetbe az ügy kapcsán, de még mindig nem tudni, ki, illetve kik lőttek Kuciak nagymácsédi otthonában.

Amúgy a pozsonyi kormány és a maffia kapcsolatairól konkrét bizonyíték eddig nem került elő, ez továbbra is csupán feltételezés. A szlovák belpolitika eseményei azonban már messze túlszaladtak ezen a kérdésen.


Veszélyes V4

Robert Fico szociáldemokrata politikus, a baloldali Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) éléről került a miniszterelnöki székbe. Először 2006 és 2010 között volt kormányfő, majd 2012-től tölti be újra ezt a posztot. Kemény magyarellenessége a visegrádi szövetség újraéledése, vagyis 2015 óta következetes partnerséggé változott. Inkább lemondott belügyminiszteréről, Robert Kaliňákról terjedt el, hogy gyanús üzleti körökkel ápol kapcsolatokat, egyes ellenzéki csoportok szerint a római hatóságok figyelmeztették is az olasz maffia szlovákiai nyomulására, de nem tett semmit.

A szlovák kormányválság kommentálásában Budapest bölcsen hallgat. Számára az a fontos, hogy Szlovákia a visegrádi szövetségen belül maradjon. A V4-ek közül Szlovákia egyedül az euró­övezet tagja, és ez a tagság rövid, sőt, egyre rövidülő póráz az Európai Bizottság kezében. Nyilván ezért is hallottunk néha nehezen kódolható kettős beszédet Ficótól az unió­ról és annak jövőjéről.

Brüsszel úgy gondolta, hogy a slavkovi szövetség segítségével sikerül majd kiszakítani a szlovákokat a visegrádi együttműködésből. Szlovákia mellett Csehország és Ausztria tagja még a slavkovi triónak, amelyet az EB afféle ellen-visegrádi formációvá szeretett volna felfejleszteni. Akkor még mindhárom slavkovi államnak szociáldemokrata kormánya volt, Brüsszel úgy vélte, hogy ezzel megvan a közös világnézeti nevező is, amivel összetartható és egyre erősebbé tehető a trió. A cseh és az osztrák választások azonban szétrobbantották a Slavkovhoz kötődő illúzióit, különösen úgy, hogy a cseh szavazók megadták a folytatás lehetőségét híresen migránsellenes köztársasági elnöküknek, Milos Zemannak.

A V4 gazdasági fejlődése szembeszökő, kulturális koherenciája napról napra nyilvánvalóbb, politikai súlya és befolyása egyre jelentősebb. Sőt, már azon dolgozik, hogy a visegrádiak négyesénél nagyobb együttműködési keretet hozzon létre a térségben, ami nemcsak Ausztriát érintené, de a nyugat-balkáni, sőt a balti államokat is.

A Soros Györgyöt is irányító magánhatalom pontosan tudja, hogy a kötelező kvóta bevezetése lenne az az eszköz, amely megakaszthatná ezt a folyamatot. A brüsszeli adminisztráció be is jelentette, hogy már ezen a tavaszon meg kell születnie a kvótával kapcsolatos végső döntésnek, ennek az előkészítését, felvezetését és megerősítését szolgálta az ENSZ elhíresült migrációs javaslata is. Ebben a helyzetben robbant ki a szlovák kormányválság.


Kiska és Soros

Kirobbanhatott volna korábban is. Amikor például a kormány bizonytalan helyzetbe került az úgynevezett megyei választásokon. Nyolcból négy megyében vereséget szenvedett Fico pártja. Sokféle kritika érte a pozsonyi kabinetet. Vádolták korrupcióval, protekcionizmussal, a gazdaság- és területfejlesztésben elkövetett súlyos hibákkal. A szélsőséges szlovák erőknek nem tetszik Fico partnerkedése Budapesttel, a liberális értelmiség pedig azt az elutasító magatartást kifogásolja, amelyet a migránsokkal szemben tanúsít a pozsonyi kabinet, amely egyébként nem mondott ellent nyíltan a befogadás elvének, de csak tizenkét migránst engedett be eddig. A liberálisok hozzáteszik, hogy Fico kormánya kezd lesüllyedni a Meciar-féle cinizmus, sőt, ami még rosszabb, az orbáni politika szintjére…

A gyilkosság után kibontakozó tüntetések, a kormányellenes fellépések hangadója a liberális SaS, azaz Szabadság és Szolidaritás, valamint az OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) pártok. A Brüsszelben koptatott szolidaritás szó nem kíván magyarázatot, az OLaNO pedig inkább egy civil szervezet, mint valamely professzionális politikai alakulat benyomását kelti. Emellett a hangulat alakításában szerepet játszik Andrej Kiska államfő, aki egy villamosmérnök, poprádi vállalkozó, 2006-ban az év menedzsere is lett Szlovákiában, és sokkal inkább kötődik a civil szférához, mint a bejegyzett pártok világához. Közismert a közte és Robert Fico miniszterelnök között kialakult rossz viszony. Kiska erősebb európai orientációt követel, mert szerinte ez tehetné még sikeresebbé gazdaságilag Szlovákiát. Az államfő tavaly szeptemberben az ENSZ közgyűlésén járt New Yorkban, és ott tárgyalt is Soros Györggyel. Állítólag a szlovákiai cigányság helyzetéről volt szó, de Kiska erről a megbeszélésről semmilyen hivatalos fórumon nem volt hajlandó beszámolni.

Soros György egyébként reagált a mostani szlovákiai eseményekre, és Fico azon mondatára, mely szerint a válság forgatókönyvét valahol külföldön írták. A milliárdos kijelentette, nem akar beavatkozni Szlovákia belpolitikájába. Michal Vašečka pozsonyi politikai elemző erről ugyanakkor – egyébként Sorost támogatva – azt írta, hogy azért is vonultak az utcára az emberek Szlovákia-szerte, mert Robert Fico Soros ellen fordult, és ez Vladimír Mečiar „uralkodásának sötét korszakára”, valamint a kommunizmusra emlékezteti a tömegeket.

A jelenlegi kormánykoalíció legkisebb tagja, Bugár Béla Most-Híd nevű szlovák–magyar pártja sem akart kimaradni a történésekből. Bugárék némi bizonytalankodás után végül bejelentették, olyan kormányátalakítást akarnak, amelyben nem elégednek meg a kabinet rossz szellemének tartott Robert Kaliňák belügyminiszter lemondásával, de távozzon Robert Fico miniszterelnök is. Utódja pedig Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter, a Most-Híd alelnöke lehetne, aki különben atlantista kötődéséről és migránsbarátságáról híres.


Még nincs vége

Fico a múlt héten lemondott. De azzal a feltétellel, hogy pártja, a Smer-SD kormányozhat továbbra is, tehát nem lesznek előre hozott választások Szlovákiában. Pedig Kiska államfő eredetileg ezt tervezte volna. Az alku során Kiska azt kérte, Fico bizonyítsa be, hogy a Smer-SD új kormánya többségben lesz a parlamentben. Fico végül 79 képviselő támogató aláírását gyűjtötte össze, ami feltétlen többséget jelent a 150 fős pozsonyi parlamentben. A Smer-SD Peter Pellegrini, az eddig miniszterelnök-helyettes személyében jelölte meg Robert Fico utódját, ezt Kiska köztársasági elnök kénytelen-kelletlen el is fogadta, fenntartva a véleményét, mely szerint egy előre hozott választás üdvösebb lenne. A felmérések szerint ugyanakkor a válság csupán öt százalékkal csökkentette a kormányzó Smer-SD elfogadottságát, miközben a sokszínű ellenzék képtelen olyan összefogást tető alá hozni, amely félresöpörhetné a jelenlegi kormánykoalíciót.

A Most-Híd támogatottsága a pártban fellángoló atlantista/patrióta viták miatt 5-6 százalékra esett vissza. Az MKP, a felvidéki magyarok polgári, nemzeti formációja pedig csak a parlamenti bejutás küszöbén, 4,8-5 százalékon áll. Az utóbbi időszak „győztesei” a kereszténydemokraták lettek, ők most már átlépnék a parlamenti küszöböt…

A liberális SaS valószínűleg Soros György és a magánhatalom hangját szinkronizálta, amikor kijelentette, hogy elégedetlen a fejleményekkel. És arra számít, hogy ha a politikai szereplők nem tudtak megállapodni az előre hozott választások kérdésében, akkor azt kikényszeríthetik az utcai tüntetések. Tegyük hozzá, hogy e tüntetéseken már eddig is előre gyártott transzparenseket és nagy szervezettséget lehetett látni. Már senki sem beszél Ján Kuciakról…