Minden idők legnagyobb teniszezője, Roger Federer nyolcadik wimbledoni győzelme fölött örvendezvén az ember eltűnődött azon, hogy miért érzi magát boldognak ettől a győzelemtől ő és még több százmillió ember, akik szeretik a teniszt, és akik lelkes hívei a rokonszenves, elegáns, mindig derűs és jóindulatú svájci sportolónak. A válasz a felsorolásban rejlik. Az ember szereti a hősöket és a hősies tetteket, vonzódik a kedves és jóindulatú emberekhez, és akkor a legboldogabb, ha éppen az ilyen emberek érnek el nagy sikereket. A népmesékben is mindig a kedves, gyakran esendő legkisebb királyfiak érik el a legnagyobb győzelmet és a megérdemelt boldogságot. Ilyenkor az ember, miként a gyermek, együtt örül velük, egy kicsit magát képzelvén a fele királyságot és a szépséges királylányt elnyerő ifjú helyébe, és ezért örül.

Ami a hozzánk képest feleakkora Svájc számára Roger Federer, az nekünk Orbán Viktor. Ő is derűs és udvarias, mint a svájci, ő is maximalista. Egy vidéki fiúból lett a szemünk láttára világhírű politikus. És a svájci fenoménhoz hasonlóan ő is sorozatban szállítja a sikereket. Azokat a sikereket, amiket ez a sokat szenvedett, meggyötört, de élni és boldogulni mégis tudó nemzet már olyan régóta áhít.

Roger Federerben és Orbán Viktorban a pozitív példa gyógyító ereje a közös.

Ennek nemzetstratégiai jelentősége van. Néhány napja megjelent az origo.hu híroldalon egy cikk, ami a kelet-európai népességfogyásról szól. Rémisztő végkövetkeztetése, hogy az évszázad végére Európa keleti peremén a lakosság negyven százaléka elfogy. Félelmetes erejű jóslat, ami ha bekövetkezik, ma még létező népeket sodorhat el, ugyanis a népességfogyásnak van egy olyan pontja, ahol a zuhanás már megállíthatatlan. A negyven százalékos fogyás bőven túl van azon a ponton…

A cikk óvatos optimizmussal azt vélelmezi, hogy a felmérés szerint a sorból azért hiányzik Magyarország, mert itt a népesség fogyását már most sikerült lelassítani, az elvándorlás mértéke itt a legkisebb a térséghez képest, ezért a szakértők úgy vélik, az évszázad végére Magyarország körülbelül hétmillió főnél meg tudja állítani a népesség fogyását. Ehhez képest a miniszterelnök nemrég azt mondta, a 2020-as évek végére el kell érnünk a 2,1-es reprodukciós átlagot, ami a népesség szinten tartását eredményezi. Mert különben tényleg hétmillióra, vagy kevesebbre fogyunk…

Sok minden kell egy nemzet hanyatlásának megállításához, közülük a legfontosabb a lélek meggyógyítása: hogy tudjanak hinni, szeretni, nagy tettekre vágyni a magyar emberek. A beteg, reménytelen, kishitű lélek egyik leghatásosabb gyógyszere pedig bizonyítottan a közösen megélt siker. Másfelől a legártalmasabb a kétkedés, a gúny, a gyanú és a gyűlölet mérge tud lenni.

A nagyszerű ember a legnagyobbakhoz méri magát, rájuk szeretne hasonlítani. A kisszerű ember azt mondja: „mindenki tolvaj és csaló, aki sikeresebb nálam”. Ezért ne merjünk kicsik lenni, mert abból gyurcsányok, horngyulák, kádárjánosok és végső soron rákosimátyások lesznek. A kisszerűség gyűlölködik, és ha teheti, rombol. A nagyszerűség viszont a szeretet és összefogás erejét hirdeti, és ha teheti, építkezik. A kisszerűség terméke a kudarc, a nagyszerűségé a siker. A kisszerű ember, ha elbukik, akkor siránkozva a világot okolja, és végül ebbe bele is nyomorodik. A nagyszerű ember, ha elbukik, akkor fölkel és küzd tovább. És futását sikerrel bevégzi.