2009. február, valahol Magyarországon…

– Azt javaslom, alakuljunk párttá! Az SZDSZ nyilvánvalóan a végét járja, a következő választásokon talán már el sem indul. Természetesen nem lenne szerencsés, ha bármilyen módon hivatkoznánk rájuk, ugyanakkor potenciális szavazóik felé mégis kell jelzést küldenünk. Legfontosabb kérdés, mi legyen a név. Nekem tetszene a Magyar Liberális Párt.

– Ez jó, de magyar jelzővel indítva túlságosan provinciálissá teszi és lejáratja a projektünket. Különben is, kezdjük a lényeggel. Vagyis egyszerűen annyi: Liberális Párt.

– Nemes gondolat. Azt azonban bele kellene foglalni, bármennyire is provinciális, hogy mi elsősorban a magyar parlamentbe akarunk bejutni, tagjaink ezen a 93 ezer négyzetkilométeren tevékenykednek. Az én névváltozatom ezért így hangozna: Liberálisok Magyarországi Pártja. LMP.

Helyeslő moraj.

– Tetszik. Most már csak az a gond, hogy ezzel nem lehet választást nyerni, mert a liberálisról mindenkinek csupa szarság jut eszébe. A párt szó is le van járatva, az emberek utálják a politikát. Legyen egy fedőnév, amit hivatalosan használunk. Ha a polgárok utálják a politikát, hát mondjuk ki, hogy mi nem is vagyunk politikusok. Megtarthatnánk a rövidítést, és népszerűvé is tenne a következő: Lótúró Minden Politikusba.

– Ez nem hangzik rosszul, de mi is kvázi politikusok leszünk, azzal mégse indulhatunk el, hogy nekünk is lótúró. Éppen az a lényege, hogy politikusok vagyunk, de másmilyenek. Legyünk más politikusok.

– Oké, de a más politikusról mindenki azt hiszi, hogy biztos meleg. Engem ez még nem zavarna, de kevés százalékot hozna. Ellenben a politika, az lehet más.

– Meg van véve. Lesz egy név és egy program kifelé, és lesz egy, amit csak mi tudunk.

– Na de ezt a szellemi elődeink eddig is így csinálták. Akkor mitől lehet más a politikánk?

– Nem figyeltél? Liberálisok Magyarországi Pártja. Ezek vagyunk mi. A többi csak parasztvakítás.