Tusványos nemzeti fórum csakúgy, mint a népi írók legendás szárszói konferenciája volt. Ahogy egykor a Balaton partján, az erdélyi végeken is a legidőszerűbb kérdésekre kíván választ adni a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Súlyát jól mutatja, hogy az itt elhangzott gondolatmagvak alkalomadtán valósággá érnek. Hiszen itt fogant a státusztörvény és a Sapientia Egyetem ötlete, innen indult útjára a Magyar Állandó Értekezlet, a MÁÉRT. Általában elmondható: Tusványos a kölcsönös tiszteleten alapuló szomszédságpolitikát építi, anélkül, hogy fel akarnánk adni történelmi őrhelyeinket a Kárpát-medencében. Mindez kulturális, nemzetgazdasági, agrárgazdasági kapcsolatok építését is jelenti.

Nagy István, a földművelésügyi tárca vezetője Tusványoson elmondta: „Az Agrárminisztériumban fontos célkitűzésünk a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolatok erősítése. Kiemelt feladatunk a magyar gazdálkodók érdekképviselete. Segítettük a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén, mind a tömbmagyar térségekben, mind a szórványban. Ma már a tárcánk egy jól működő, átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, nagyságrendileg félmillió magyar gazdálkodót érünk el.”

A konzervatív kormány tanult a múlt mulasztásaiból: tudatos nemzetpolitikájának ezért szerves része a tudatos agrárpolitika. Ennek jegyében a magyar földet magyar kézben tartja. Czettler Jenő (1879–1953), egykori földművelésügyi államtitkár, a legnagyobb magyar közgazdászok egyike írta: „Akié a föld, azé az ország”. Az új földtörvény a magyar gazdák kezébe helyezte a magyar termőföld sorsát, így csak elvben vehetnek európai uniós polgárok földet Magyarországon. Erdély esete nem ismétlődhet meg a trianoni országterületen.

A nemzeti kormány, ahogy Európában, úgy otthon is megvédi a nemzeti érdekeket, és a határon túliak életérdekei mellett is mindenkor kiáll. Ez a magatartás azonban párosul azzal szemlélettel, amely partnerként tekint a környező népekre.