Jelenlegi hely

Hat töltény (Minidráma Csurka István emlékezetére)

Zárug Péter Farkas
Zárug Péter Farkas képe

I. FEJEZET

Budapest: egy református gimnáziumi tanárházaspár a Hír TV élő adását nézi:

– Te, Géza, kellett már megint ez a konfliktus, amikor úgyis annyi bajunk van?

– Hidd el, Jolánkám, a Viktor tudja, mit csinál. Soros van minden mögött, jól teszi, ha kiszorítja az országból! Ezek tényleg csalók! – mondja a férj.

– Hát a Soros oké, de egy egész egyetem, hallgatóstól, oktatóstól? Ők miért csalók? Mit mondott a Viktor?

– Pénteken még nem derült ki, csak azt mondta, hogy csalók. Aztán hétfőn hoztak egy törvényt, aminek alapján úgy tűnik, hogy tényleg csaltak. Milyen amerikai egyetem az, amelyik nem is működik Amerikában? Ez csak akkor megy, ha a Trump megegyezik Viktorral. Így akarja Viktor összehozni Trumppal a találkozóját. Zseniális.

– De Géza, ilyet lehet? Pont ezt mondta a Pirike is, hogy a lánya azért megy tüntetni, mert utólag tették csalókká a CEU-sokat. Akkor ez igaz?

– Jaj, Jolán, hát persze, hogy igaz, de épp itt az ideje, hogy elkotródjanak ezek a szemétládák az országból.

– Várj, Géza, hangosítsd fel a tévét!

„Az amerikai külügyi szóvivő elmondta, a Trump-kabinet azt kéri a magyar kormánytól, hogy függessze fel a CEU elleni törvényt” – mondja a tévébemondó.

– Na, ennyit erről, Géza, ezt mondtam. Hülyeség volt ebbe beleállni, és főleg így.

– Jolán, ne idegesíts fel! Ezt is az a rohadt Soros intézte…

II. FEJEZET

25 éves érettségi találkozó Budapesten: egy belgyógyász főorvos és egy alkotmányjogász egyetemi tanár, két hajdani osztálytárs beszélget:

– Te, István, mi a helyzet ebben a CEU-ügyben? Tudod, nem titok, én sosem csíptem a Viktort, de azért ez már tényleg durva – mondja a főorvos.

– De mi? – kérdezi zavartan, érdes hangon az alkotmányjogász.

– Hát az, hogy egy oktatási intézet ellen hozzanak törvényt, miközben 1991-től zavartalanul működhetett, és még a Fidesz 2011-es felsőoktatási törvényének is megfelelt.

– Igen, de hétfőtől már nem felel meg, kedves Lacikám, a Magyarország kormánya T/14686. számú törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló, azóta kivételes eljárásban meghozott, Áder János által már alá is írt törvény alapján.

– Jaj, de hivatalos vagy. Csak érthetően: múlt péntekig megfelelt a törvényeknek a CEU?

– Szabálytalanságok mellett, de megfelelt.

– Egyeztettek a változásról velük? – kérdezi a főorvos.

– Nem.

– Kellett volna?

– Elvileg igen, de ezt kivételes eljárásban hozták, ami azt jelenti, hogy egy nap alatt zajlik le minden jogalkotáshoz szükséges aktus az Országgyűlésben – szól a jogászi válasz.

– De pont ez az… Miért? Mi volt az indoka ennek a gyorsaságnak?

– Bocsánat, a jogalkotónak jogában áll egy ülésszakban egyszer élni ezzel az eszközzel. Ez abszolút jogszerű. Áder ezért is írta alá.

– És az nem lényeges, hogy az érintettekre milyen hatással van a törvény?

– Ez mindig a szabályozandó terület, a jogszabályok tartalmának és a társadalmi hasznosságának a kérdése… és most a jogalkotó így döntött…

– Te, István, most jut eszembe, igaz, hogy önkormányzati képviselő lettél?

– Öhmmm! – köhint a jogász. – Igen, Lacikám, LMP-színekben…

– Aha. Gyere igyunk valamit…

III. FEJEZET

Lendvay utca, Fidesz-székház előtti járda: rasztahajú, üvöltöző szakállasok és egy túloldalon sétáló úriember.

– Rohadjatok meg! Köcsögök! Orbán-bérencek!

– Orbán, takarodj!

– Szabad ország, szabad egyetem!

– Igaza volt Simicskának. Orbán g…ci!

– Miért, a Simicska nem az?

– De, ő is az… TA-KA-ROD-JA-TOK!

– OR-BÁN VIK-TOR A LEGNAGYOBB G…CI, A LEGNAGYOBB G…CI, A LEGNAGYOBB G…CI!

Az úriember rájuk szól:

– Fiúk, maradjunk inkább a „szabad ország, szabad egyetem” rigmusnál!

És lőn:

– SZA-BAD-OR-SZÁG, SZA-BAD EGYE-TEM!

Az úr a túloldalon megszólal:

– Inkább SZABAD DEMOKRATÁK… mondjátok ki nyugodtan, fiaim!

VI. FEJEZET

Professzorok Batthyány Köre: két akadémikus beszélget.

– Ez azért már nem fér bele… egyetértek a Lovász Lacival.

– Igen, én is, de a Náray Gabi azt mondta, hogy most ne exponáljuk magunkat.

– Ne exponáljuk magunkat egy tudományos intézmény bezárási szándékának ügyében? Akkor miben exponáljuk magunkat?

– Az a helyzet, hogy minden olyan szenzitív lett azóta, hogy leírtuk, intézményesült a korrupció Magyarországon, és Gabi nem szeretne konfrontálódni a hatalommal.

– Na, de kérlek, ha a Sólyom Laci is tételesen mutatja ki, hogy valami alkotmányellenes, akkor azért csak kell legyen véleményünk. Nem?

– Azt most tartsuk meg magunknak.

V. FEJEZET

Kossuth téri tüntetés a CEU mellett: két egyetemista lány a Parlament lépcsői felé igyekszik:

– Hányan lehetünk?

– Szerintem vagy százezren.

– Ne már! Nincs tele a tér…

– Az sok vagy kevés?

– Attól függ…

– Mitől?

– Hát ha a tegnapi fácse posztokat nézzük, akkor kúúúrva jóóó!

– Nekünk is kéne valami jó transzparens, pedig mondtam, hogy hozzál…

– De nekem csak a tavalyi prájdos volt otthon.

– Az is jó lett volna…

– Mi, bakker, hogy A NAPOCSKA IS MELEG?

Óriási röhögés…

– Na, menjünk, most jött sznapcseten, hogy elöl a Demszky a gyerekkorát éli egy EU-s zászlóval…

– De hülye vagy… Menjünk!

VI. ZÁRÓFEJEZET

Megyertomaj: János bácsi a Híradó riportját nézi a budapesti tüntetésről.

– Te, mama, gyere, nézd, mi van a fővárosban, tüntetnek a Viktor ellen…

– Kik? – kérdezi felesége a konyhából.

– Valami CEU-sok…

– És azok kik?

– Valami egyetemisták.

– És mit akarnak?

– Nem tudom, mert a felét nem magyarul mondják.

– Hány óra van? – kiált a feleség. – Kezdődik a Barátok közt.

– Tudom! Már át is kapcsoltam. Gyere, mama!