…a határon túlra szorított magyarok elleni gonosz fenekedéseket a balliberális médiában. Amit nem az alkalmazottak követnek el (Rónai, Bolgár, Krug és így tovább), hanem részben a hisztero-liberális politikusok, részben a hiszterizált, sorvadt agyú betelefonálók. A médiadolgozók azonban szó nélkül hagyják: és bűnös, aki néma.

November 2-án, délután 5 után, a Klubrádióban hangzott el e cikkemet kiprovokáló betelefonálás tartalma, ami rendszeresen ismétlődik, sőt, még a kárpátaljai magyarságot is megnevezik a szerintük fölháborító támogatások kedvezményezettjei között. Nem fogják föl, hogy ezek a honfitársak, mint az iszlám környezetben élő keresztények, örökös veszélyben vannak. Szóval november 2. után odafigyeltem erre a kérdéskörre, rádiót hallgatva és tévét nézve. És így megérthettem, hogy a magyargyűlölet mára rendszerré vált a baloldalon. A zseniális humoristának indult, de bedugult Gábor Andornál ez a fullánkozás még Horthyra szűkült, de magyarellenes felhangja ennek is megvolt. A moszkoviták is Horthyra koncentráltak egy ideig, majd lassan ráömlesztették az egész magyarságra gyűlöletüket. A Kádár-korszakban már elmarasztaló minősítés volt a „magyar” jelző.

Elképesztő öngyilkos, közösségellenes metódus volt ez, nemcsak magyar, hanem emberellenes uszítás. Tudatos rosszérzés-keltés a közösségben.

Sajnos, a magyarság öntudathiányos része majomkodva utánozta és szajkózta a nemzetelleneseket. A magyar­ellenesség ugyanaz a kategória, ami a tótlesajnálás, az oláhmegvetés vagy a zsidózás. Ez utóbbiak helyesen a tiltott kategória körébe tartoztak az ántivilágban, furamód azonban a magyarmegvetés államilag támogatott közösségi indulatnak számított.

Abban az időben még úgy hirdették áruikat a kereskedők, hogy olasz, német, francia, vagy mit tudom én, milyen termék. Az utóbbi húsz évben már azt hangsúlyozzák a piacokon, hogy magyar áru! Mert egyértelművé vált a magyar minőség fölénye. Rákosiék még csínján bántak a magyarellenes értelmű jelszavakkal. Mert újabb háborúra készültek. De 1956 után, a szabadságharcot ráfogva a volt horthysta tisztikarra és a reakcióra, szabad teret kapott a nemzetgyűlölet. Legutóbb, név szerint említem: Vadai Ágnes DK-s politikus undorkodott a kárpátaljai magyarság támogatásától! Vagyis főnöke, Gyurcsány meghirdetett kajla magyarellenességét fuvolázta tovább. De igazságtalan csak őt megneveznem, mert ez jellemzi az egész balliberális mozgalmat. És ennek a mozgalomnak a része a nemzetközi jogvédőktől a hazai leágazókig az ellenzék túlnyomó többsége. Még a Jobbik is! Politikusa (valami Somogyi-féleség) tett magyarellenes kijelentést, amit meg is írtam rögtön.

Zsugorított agyukban képtelenek fölfogni, hogy azok a humanitárius elvek, amiket a nők egyenjogúságáról szajkóznak, a határon túli magyarokra is érvényesek. De sem őket, sem a nemzetközi szervezeteket nem aggasztja a szórványmagyar sorsa, mint ahogyan a szíriai vagy egyiptomi keresztények üldözése sem.

Mondjuk ki durván, kerek perec. Micsoda rohadt lelkű emberek élnek közöttünk, és mi sunyoncok jó pofát vágunk antihumanizmusukhoz!