„Will Smith nem elég fekete egy szerephez” – ez a cím vágott mellbe az interneten. Először persze csak a tartalmán akadtam ki, mert ugye a józan ész – meg az egészséges, haladásban visszamaradt közép-európai gondolkodás – tiltakozik, hogy hát dehogynem, fekete az ürge, hisz láttam párszor, de aztán eljutott tudatomig a mondat értelme is. Nézzük csak ismét: „Will Smith nem elég fekete egy szerephez”, majd olvassunk tovább: „Sokan felháborodtak azon, hogy Smith játssza Venus és Serena Williams apját egy életrajzi filmben. Szerintük nem elég sötét a bőre hozzá.” Na, most képzeljük el ugyanezt a mondatot úgy, hogy egy félvér színész játszana egy fehér embert, és valaki csak egy halk megjegyzést tenne, hogy de hát nem elég fehér hozzá. Menten lenne sivalkodó rasszistázó kórus!

Fotó: shutterstock.com

De így nem. És ez persze nem rasszizmus.

Ez a „ki mit mondott?” dolog mellesleg egyszerűen téboly. Ma olyasmikért jár teljes karrier derékba törése meg fővesztés, mint valaha istenkáromlásért. „Kiderült egy felvételen, hogy ezelőtt tíz évvel kimondta azt a szót, hogy…” És kész. És annyi. Nem megölt valakit, felrobbantott, tönkretett, kisiklatta, felgyújtotta.

Nem. Mondott egy főnevet. És még merészelje valaki azt állítani, hogy a PC nem egy vallás. Én már annyira vigyázok, hogy amikor reggel borotválkozás előtt felnyúlok a tükör melletti polcra a pengéért, előtte odakészítek egy széket, arra ráállok, és úgy veszem le a cuccost, mert ha esetleg alulról emelem fel a karom, és erről valami titkos felvétel készül, le nem mosom magamról, hogy már reggel nyolckor a tükör előtt „lengetek”.

Egy másik hír. Valami mozifilmről szól, a hozzá tartozó plakáton egy fekete ember látható páncélban. „Sir Lancelot.” Na, ő úgy látszik, elég fehér volt a szerephez. Meg a Conchita kolbász is minden bizonnyal eléggé nő volt a szerephez.

„Will Smith nem elég fekete egy szerephez.” Nos, a forradalom mindig felfalja a gyermekeit, úgyhogy libsik, egyétek meg, amit főztetek, és éljetek abban a világban, amely majd hamarosan a fejetekre rogy.