„Az Index mefisztói módon szövi a hálót: elegendő, ha napokig életben tartanak egy nem létező problémát, a tömeg­ember, az ösztönlények sokasága el is hiszi, hogy az úgy is van” – állt kollégánk, Szentesi Zöldi László lapunkban megjelent írásában. Szavait hamar igazolta az élet. Április negyedikén ugyanis kipattant egy újabb, az ország sorsát illetően egyébként jelentéktelen ügy, amit aztán az internetes sajtóban jó egy hétig lehetett nyújtani, újra és újra belerúgva egy fideszes polgármesterbe.

„Miskolcon nincs éhező gyerek, a város egyébként is a fejlődésével és gazdasági sikereivel szeretne a közfigyelem középpontjába kerülni, ezért nincs szükség arra, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány élelmiszert osszon” – kürtölte világgá a Népszava, hogy aztán jöhessenek a hangzatos címek az online sajtóban. „Miskolc nem kért abból, hogy ételt osszanak a gyerekeknek” (index.hu); „Miskolc polgármestere szerint a városában nincs szükség arra, hogy meleg ételt osszanak az éhező gyerekeknek” (444.hu); „Kriza Ákos szerint Miskolcon nem éheznek az emberek – A pofátlanság teteje: a fideszes polgármester elhajtotta az ételosztókat” (168ora.hu). És a sor még folytatható lenne, az írásokra érkezett olvasói kommentárokat pedig jobb, ha nem idézzük…

S hogy ezzel szemben mi a valóság? A Gyermekétkeztetési Alapítvány Kriza Ákosnak küldött levelében arról tájékoztatta a miskolci polgármestert, hogy a szervezet három vidéki nagyvárosban és az ezek közelében lévő kilenc kistelepülésen, valamint egy budapesti helyszínen ételosztást kíván szervezni, összesen négyezer gyermek számára. Az akció célja a levél szerint az, hogy a felhívja a figyelmet „a gyermekszegénységre és arra az emelkedő trendre, hogy egyre több gyerek éhezik, illetve nem jut megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerhez”.

Az alapítvány azonban nem csupán tájékoztatta a polgármestert, kért is: a város szervezzen gyerekeket az akcióra, ajánljon vagy adjon helyszínt az ételosztásra, delegáljon önkénteseket az eseményre és rendelje oda a helyi médiát.

Ha tehát jól értjük a szándékot, az őszinte levélnek valahogy így kellett volna szólnia:

„Tisztelt Polgármester!

Egy demonstratív eseményen szeretnénk bemutatni, hogy az Ön városában rengetegen éheznek. Amit ehhez biztosítani tudunk: néhány száz adag étel. Amit kérünk: hozzon éhező gyerekeket, adjon helyszínt és önkénteseket. Annak érdekében, hogy bebizonyíthassuk, önöknél nagyon sok a szegény ember, kell a széles sajtónyilvánosság is, aminek megteremtésében szintén számítunk az Ön segítségére.
Üdvözlettel, a szervezők”

Így már másképp hangzik, ugye? Pedig még nem említettük a Gyermekétkeztetési Alapítvány levelének azon mondatát, amelyben elárulják: az eseményre nem csak tévétársaságokat és lapokat várnak – az akcióról az interneten is folyamatos lesz a közvetítés. Hadd lássa a nagyvilág, ha felmegy egy weboldalra és rákattint egy hívogató linkre, hogyan sínylődik Magyarország…

Ebből nem kért Miskolc. Ahol a rendesen megszervezett, valóban a segítségről szóló rendezvényeket szívesen látják. Múlt szombaton például az evangélikus egyház ebédeltetett meg négyszáz rászorulót. Saját önkéntesekkel, médiacirkusz és internetes közvetítés nélkül.

És még valami: Kriza Ákosnak az ügy kapcsán írt közleményéből kiderül, a borsodi megyeszékhelyen az óvodások közül naponta 877 gyermek részesül minden hétköznap háromszori ingyen étkezésben, 463-an pedig féláron kapnak ételt. Az általános iskolások körében 2502-en ehetnek ingyen, 1083-an pedig ötven százalékos kedvezménnyel. Ez naponta 3379 ingyen étkeztetett gyerek a három és tizennégy év közötti korosztályban, míg féláron több mint másfél ezren ehetnek.

Az önkormányzat egyébként összesen évente közel négyszázmillió forintot fordít az éhező gyermekek napi étkeztetésére. Ehhez képest a balliberális médiában most Kriza Ákost állítják be úgy, mintha nem hagyná, hogy városában segítsenek szegényeken. Pedig a számokból világos: a polgármestert azzal vádolni, hogy nem törődik a rászorulókkal – a 168 Órával szólva – valóban „a pofátlanság teteje”.