Köztudomású, hogy a katolikus egyház egy hosszú évszázadon keresztül úgymond a „maradi, haladásellenes és reakciós erők hagyományos melegágyának” számított. Szerencsére mára teljesen megváltozott a helyzet, hiszen a II. vatikáni zsinat és különösen Ferenc pápa regnálása óta az egyház egyre inkább a liberalizmus élharcosává válik. Nemrég a Szentatya „Jézussal való találkozási alkalomnak” nyilvánította a menekülteket, és remélhetően rövidesen a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek is hasonló státuszra tarthatnak igényt. Az összes elképzelhető, sőt elképzelhetetlen (egykori) társadalmi deviancia iránti nyitottság és tolerancia jegyében lendületesen folyik minden kirekesztő, rasszista, xenofób, mizogin és szexista passzus kipurgálása a köztudatból, miközben a különböző keresztény felekezetek egymással versengve fejezik ki a progresszió iránti elkötelezettségüket, amint az alábbi összeállítás is bizonyítja.

Trump felvetésére, miszerint a menekültek befogadásakor a keresztényeket előnyben kellene részesíteni más hitűekkel szemben, DiNardo bíboros, az amerikai katolikus egyház feje azzal reagált, hogy „a keresztények és a muszlimok közötti kötelék a könyörületesség és igazságosság törhetetlen erején alapul. Az idegenek és a menekülők szívesen látása nem a keresztényi élet egyik opciója a sok közül, hanem magának a kereszténységnek az igazi alakja. Szívesen látjuk és elfogadjuk őket. Ők Jézus, és az egyház nem fog elfordulni tőlük.” (Responding to Trump’s ban, top Catholic bishops pledge solidarity with Muslim refugees, americamagazine.org, 2017. január 30.)

A németországi hivatalos Willkommenskultur lelkes támogatójaként Marx bíboros, más néven „multikulti Marx”, a helyi katolikusok főpásztora szintén arra emlékeztet, hogy „az irgalom nem ismer határokat, ahogyan a menedékjogunknak sincs korlátozása. Európa határai nem válhatnak a halál határaivá. Szégyen, hogy már menekültek ezrei veszítették életüket a Földközi-tengeren… Néhány éve az amerikai–mexikói határnál voltam, és láttam ezt a hatalmas kerítést és a sorompókat. Akkor azt gondoltam magamban: nem szabad, hogy ez legyen a jövő Európa határai számára.” (Kardinal Reinhard Marx: „Ich bete für Frau Merkel”, rnz.de, 2016. február 6.)

Polak lengyel prímás egyenesen felfüggesztéssel fenyeget minden olyan papot, aki a menekültek befogadása ellen ágál. (Face aux anti-migrants, le primat de l’Église de Pologne durcit le ton, la-croix.com, 2017. november 19.) A belga katolikus klérus a szabadkőművességgel (!) karöltve elítéli a szövetségi kormány migrációs politikáját, miután a brüsszeli rendőrség razziázott az egyik helyi művészeti központban, és begyűjtött hét illegális bevándorlót. (Globe Aroma: Fabrice Murgia dénonce „une rafle anti-migrants”, l’Eglise condamne l’action policiére, lalibre.be, 2018. február 13.)

Az angliai Canterbury Szent Péter metodista temploma beiktatta első transznemű lelkipásztorát, aki két fiú apja, és változatlanul házasságban él egy nővel, noha 46 évesen nemváltoztató műtéten esett át. Az Egyesült Metodista Egyház amerikai tagozata már korábban engedélyezte, hogy transzneműek szolgáljanak soraiban. (First transgender minister ordained by Methodist Church, kentonline, 2017. november 17.)

Az anglikán egyház lehetőséget ad a nemüket megváltoztató hívek újrakeresztelésére és konfirmálására, szeretettel várja a transzneműeket, és teljes szívvel azt kívánja, hogy kapcsolódjanak be az egyház életébe. „A konfirmációs szolgálat gyújtópontja inkább az egyén Jézus Krisztusban való hitén van, mintsem a nevén vagy a nemén, tekintet nélkül arra, hogy azok eltérnek-e attól, mint amikor megkeresztelték”, mondja az egyház csúcsszervének illetékese. (Church of England Sneaks Transgender ‚Re-Baptism’ into Liturgy, breitbart.com, 2018. január 24.) A skót egyház egyik vezetője azzal lobbizik egyházán belül az azonos neműek házasságkötése mellett, hogy az ilyen frigyek ellenzésének nincs teológiai indoka. Az egyház korábban már engedélyezte, hogy a papjai melegházasságban éljenek. Sőt mi több, az egyik glasgow-i episzkopális templomban odáig fokozták a toleranciát, hogy felolvasták a Korán egyik versét, amelyben az áll, hogy Jézus Krisztus nem Isten fia. (Church of Scotland to Allow Gay Marriage?, christianpost.com, 2017. május 28.)

Mindeközben Eva Brunn, a svéd lutheránus egyház püspöknője eltávolíttatta egyházmegyéje egyik templomából a feszület összes jelét, és imateret alakíttatott ki benne a muszlimok számára. A világ első nyíltan leszbikus főpapjáról van szó, aki az egyik lelkésztársnőjével él házasságban. (World’s First Lesbian Bishop Calls for Church to Remove Crosses, to Install Muslim Prayer Space, breitbart.com, 2015. november 5.)

A svéd lutheránus egyház arra ösztönzi papságát, hogy amikor Istenre hivatkozik, kerülje „Úrként” vagy „férfiként” emlegetni. Az egyház élén egyébként egy nő áll. (Church of Sweden to stop using „he” and „Lord” in oush for gender-neutral lan­guage, independent.co.uk, 2017. november 24.) A washingtoni episzkopális egyház kormányzó testülete támogatja a transzgenderizmust és a nyitott határokat, és ellenzi a jelenlegi kormányzat bevándorlást korlátozó politikáját. Mellesleg pedig semleges neművé nyilvánítja az Atyát és a Fiút, és az imakönyvből eltávolítja a hímnemükre vonatkozó összes utalást, mert Linda Calkins tiszteletesnő, az Úr és Egyszülöttje doktrinális kasztrálását célzó határozati javaslat előterjesztője szerint Jahve egyik ószövetségi héber elnevezése, az El Saddáj valójában azt jelenti, hogy „melles isten”. (DC Episcopalians Push Open Borders And A Gender Neutral God, dailycaller.com, 2018. január 29.) Arról nem tudni, hogy a speciálisan rá vonatkozó páli szentencia (ti. „az asszony hallgasson a gyülekezetben”, I. Kor. 14,34) érvénytelenítését szorgalmazta-e, de nyilván csak idő kérdése az egész.

Mindenesetre az efféle hírek hallatán normális esetben minden hívő szívének repesnie kellene az örömtől. Ha véletlenül mégsem így lenne, az csak bigottságuk, obskurantizmusuk és fanatizmusuk bizonyítéka, és magukra vessenek. Nekik nincs helyük napjaink korszerű, haladó szellemű és modern egyházainak kebelében. Ad maiorem Dei gloriam.