A galaktius jeditanács újra ülésezett a negyedik dimenzióban. A legfrissebb érzékelések szerint ismét zavar támadt az erőben. A három dimenzióba kényszerített játék során a magát mindenhatónak képzelő, de innen, kívülről, nevetségesen jelentéktelennek látszó birodalom újabb támadást indított, hogy maga alá gyűrje a látható univerzumot.

– Fény és árnyék, jó és rossz, jobb és bal, Ahura Mazda és Ahrimán küzdelme ismét felerősödött – állapította meg a tanács tagja.

– A birodalmiak ezúttal, a korszellemnek megfelelően, egy pénzemberrel támadnak. Mindig más köntösben, mindig más fegyverrel, de mindig a gonosz erő szolgálatában. Láttunk már ilyet.

– Ezúttal minek nevezi magát?

– Most Darth Sorosként harcol.

– Minden sith nagyúr elbukott eddig – állapította meg egy másik tag. – Az anyag véges. Az ember halandó. A sötétség sohasem győzheti le a világosságot, mert az mindig csak teremtmény.

– De a jónak szüksége van a reményre, különben feladja, és a három dimenzió örökre a Sátáné marad.

– Hát lássuk! Ezúttal ki a kihívója?

– A Hungar bolygó vezére, Orbi van Kenorbi körül gyülekeznek a felkelők.

A témát elővezető referens csodálkozva kapta fel a fejét.

– Hungar bolygó? Hiszen eredetileg Darth Soros is onnan származik. Furcsa, hogy a nagy világegyetemben e kicsinyke planéta így túl van reprezentálva.

– Utánanéztem. Csakugyan, a Galaxis eldugott zugában látszólag egy aprócska égitest, de valójában az erő itt összpontosul. Bármilyen furcsa is, itt vívja örökös harcát a jó a gonosszal. A jóslat szerint akkor jön el újra az aranykor, ha az egész Hungar bolygón az egyensúly és a béke uralkodik.

– És ha a birodalom győz?

– Akkor ismét sötétbe borul a világ a következő összecsapásig. De ez a világot olykor mintha nem is zavarná. Úgyhogy mi se izgassuk magunkat különösebben innen a negyedik dimenzióból. Tessék, uraim, lehet keverni. Piros ász oszt, nem oszt.