A rádiókban már hatalmas sikert aratott Ritmus című szám után esélyes, hogy sorra következnek majd az albumról a dalok, mivel elég sok slágergyanús szerzeményt tartogat magában. A zenei világ egy kicsit színházias, sok hangszerrel a háttérben, a hangterjedelme és a hangszíne pedig maradt a változatlan: karcos, széles skálán mozgó, játékos, profi. A tizenkét számos anyag a pörgősebbeken kívül érzelmesebb, lírikus hangvételű dalokat is tartalmaz, plusz egy feldolgozást.
Marosvölgyi Luca
Oláh Ibolya: El merem mondani – Sony Music, 2010

SZÍNHÁZ - El nem múló vágy

A vámpírok világa és a beteljesülésre váró szerelem már jó néhány szerzőt megihletett. A Vámpírok bálja története sem egyedi: az erdélyi helyszín a Drakula-legenda miatt nem meglepő, ahogy az sem, hogy a helybéliek fokhagymával próbálnak védekezni a vérszívók ellen. Izgalomra vágyó fogadóslány, érte epekedő professzorasszisztens, friss vérre szomjazó vámpírok – megvan minden alapelem. Ami a Roman Polanski négy évtizedes filmje nyomán írt musical különlegessége, hogy minden részletében profi. Jim Steinman dallamai fülbemászóak, az eredeti szövegkönyv és Miklós Tibor fordítása sem nélkülözi a humort, a koreográfia és a táncosok tökéletesek, a színészek pedig tudnak énekelni. A koronát Kentaur szinte végig mozgásban lévő díszlete teszi fel a produkcióra. A vámpírkastély életre kelő festményei – melyek egy filmben nem lennének annyira meglepőek – egy színházban különleges látványt nyújtanak.
Bándy Péter
Vámpírok bálja – Magyar Színház

KÖNYV - Másik oldal

Érdemes eljátszani azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha hazánk politikai, irodalmi és egyéb nagyságai, engedve a szülői vagy egzisztenciális kényszernek, megmaradnak eredeti szakmájuknál. Szerencsére a zseni minden körülmények közt utat tör magának, így Munkácsy Mihályra nem a kétségtelenül tehetséges asztalosinasként emlékezhetünk, ahogy Örkény István sem műszaki ügyintézőként lopta be magát az olvasók szívébe. A fővárosi levéltár főlevéltárosa, Csiffáry Gabriella 64 híres magyar ember – író, zenész, képzőművész, politikus, tudós – ilyen, kevésbé ismert oldalát villantja fel, hogy a fennmaradt tárgyi emlékek, dokumentumok, levelek, kéziratok segítségével megismerhessük az ikon mögött megbújó hús-vér személyiséget. A többéves kutatómunkával létrehozott rendhagyó gyűjtemény a születés időrendjében – rövid életrajzot és fotóanyagot mellékelve – mutatja be többek közt Jászai Marit, a festőt, Németh Lászlót, az orvost vagy Latinovits Zoltánt, az építészhallgatót.
Farkas Anita
Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok – Híres magyarok más oldalról – Scolar Kiadó, 2009

ZENE - Nosztalgia-találka

Napjaink jazzénekesnő-dömpingjében Micheller Myrtill üdítő kivétel, mind előadói stílusát, mind pedig repertoárja megválasztását illetően. Bátran nyúl a hazai „slágerterméshez” és a jazzvokalisták részéről igazán elhanyagolt francia dalkincshez is. Igaz, ez utóbbihoz olyan kiváló nyelvtudás kell, mint az övé. A dupla album hét-hét száma igazi időutazás a közeli és távolabbi múlt zenei világába – ízig-vérig mai hangvételben. Ehhez persze nemcsak az énekesnő remek adottságai és kitűnő képzettsége, de a kísérő kvartett és az öt vendégművésszel kiegészített mini big band is szükségeltetik, s kiemelkedőek Révész Richárd Ham mond-orgona szólói is. A reprezentatív kiállítású album egyben az ízléses dizájn iskolapéldája is lehetne: az énekesnő látványos fotói mellett minden dal szövege is megtalálható, a francia versek kétnyelvű változatban.
Márton Attila
Micheller Myrtill: Randevú – Rendezvous – Myrtill Jazz Kft., 2009

ÉTTEREM - Dizájnos remeklés

Amikor kevés idő leforgása alatt bezárt a Páva, a Maligán és a Loulou, Magyarország három színvonalas ínyenc-étterme, sokan temették a magyar gasztronómiát. Alaptalanul. A Loulou helyén például Mák néven nyitott egy dinamikus fiatal csapat éttermet, bisztró jelleggel. Kreativitás, merészség, ötletesség jellemző az új helyre, továbbá a modern technológiák alkalmazása és a magyar konyhai hagyományokra való építés. S mindez még fokozható: igényes alapanyagok, kifizethető árak, kedves kiszolgálás, nem feltétlenül megnyerő, de elviselhető minimalista modern dizájn és remek borlap. Külön erénye a helynek, hogy lehet kis adagokat kérni, mi hárman végigettük az egész étlapot, kezdve a házilag sütött remek vajas kenyértől a spárgán, kakaspörkölten, kacsanyelven át a körömpörköltig, összesen vagy 9-10 fogást. Az ételek minősége a „korrekt” és a „kiváló” besorolás között mozgott, mellélövést nem leltünk. Az étlap gyakran változik, egy-két klasszikust megőriznek. Az objektivitás látszata kedvéért kellene írni valami elmarasztalót is, de nem teszem: a Mák bisztró remek hely, mindenkinek ajánlott.
Dorozsmai Endre
Mák bisztró – Budapest Belváros, Vigyázó Ferenc u.

KÖNYV - Számadás

„Íme, vallott a Fekete Bojtár” – idézhetnénk Sinka Istvántól, hiszen Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész Csillagbojtár című kötete is egyfajta, noha rendhagyó vallomás. Rendhagyó, hiszen miközben az elmúlt évtizedekben felgyűlt beszédeinek, leveleinek, kéziratainak és egyéb dokumentumainak leltárát készíti, stílusán keresztül nemcsak a személyisége tárul fel előttünk, hanem a jelen és a közelmúlt magyar képzőművészetének egy igen széles szelete is. Mesterek és tanítványok sorjáznak a lapokon, s olyan, időről időre felbukkanó tehetségek, akiknek szükségük van egy vezetőre, aki összefogja őket. Kő Pál pedig ilyen. Öntörvényűen, előítéletek nélkül keresi s találja meg azokat a művésztársakat, akiket nekünk is érdemes megismernünk. Róluk, erről a csaknem száz alkotóról szólnak rendhagyó írásai.
BB
Kő Pál: Csillagbojtár – Magyar Napló, 2010