2012. március 19.

Az önkormányzatok helyzete, Bauer Sándor, a kormány "kettős beszéde", a március 15-i ünnep és a magyar föld védelme is szóba került az Országgyűlésben napirend előtt.

MSZP: mi lesz az önkormányzatokkal?

Botka László (MSZP) az önkormányzatok 2012-es költségvetéséről beszélt, amely szerinte lényegében az utolsó olyan esztendő, amikor az önkormányzatok maguk tudják fenntartani a települések életéhez szükséges intézményeket. Hangsúlyozta: a kormány ígéreteivel szemben nominálisan csökkennek az állami támogatások, a normatívák, az illetékek és az szja-bevételek, az önkormányzati dolgozók második éve reálbércsökkenést szenvednek el, a kötelező bérkompenzációhoz új adókat kellett bevezetni, vagy meglévőket emelni, valamint a közüzemi díjak központi megállapítása miatt is a lakosság terheit kell emelnie az önkormányzatoknak. Botka László arra kérte a kormányt, hogy módosítsák a tavaly elfogadott törvényeket és enyhítsék a településeket érintő károkat.

Tállai András önkormányzati államtitkár szerint Botka Lászlónak először inkább az általa vezetett Szeged helyzetét kellene helyesen megítélnie, mielőtt országosan beszél problémákról. Szerinte Szeged adóssága az elmúlt négy évben a duplájára nőtt, sok a drága presztizsberuházás és semmit nem tettek az önkormányzat kiadásainak csökkentése érdekében. A belügyi tárca képviselője szerint a szocialista kormányok döntéseinek hatására ment tönkre a magyar önkormányzati rendszer, ezért egyértelműen változásokra volt szükség 2010-ben az önkormányzati szférában, amelyet a mostani kormány meg is kezdett.

Fidesz: emlékezzünk Bauer Sándorra!

Kocsis Máté (Fidesz) felszólalásában Bauer Sándorra emlékezett. A 17 éves fiú 1969. január 20-án felgyújtotta magát a kommunista rendszer elleni tiltakozásul a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Búcsúlevelében azt írta: "eszme nélkül nem él, csak létezik az ember" - idézte fel. Kocsis Máté elmondta: a kommunista rendszerben "agyonhallgatott" Bauer Sándornak március 18-án állítottak szobrot Budapesten, a Józsefvárosban.

LMP: hány miniszterelnöke van Magyarországnak?


Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte Magyarországnak egy Janus-arcú miniszterelnöke és egy kettős beszédű kormánya van. Az egyik Orbán Viktor ugyanis teljesen mást mond az IMF-nek és az Európai Uniónak, mint amit a másik március 15-én a saját közönsége előtt - mondta, hozzátéve: szerinte ez a magatartás életveszélyes, hiszen lassan már senki sem hiszi el azt, amit a magyar miniszterelnök és a kormány mond, ezt a hiteltelenséget pedig az emberek fizetik meg.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában leszögezte: az országnak egy miniszterelnöke, a kormánynak pedig egy programja van. A kormány politikája következetes, a kormányprogramot hajtja végre, ebben a tekintetben pedig az első ilyen kabinet - jelentette ki az államtitkár, aki úgy látja: arról van szó, hogy az LMP szerint "ha van rajta sapka az a baj, ha nincs, akkor pedig az", azaz ha a kormány szóba áll a nemzetközi szervezetekkel, az a gond, ha pedig nem, akkor azt teszi szóvá az ellenzéki párt.

KDNP: aki kormányzóképes, az ünnepelni is tud

Tarnai Richárd (KDNP) a március 15-i ünnepségek kapcsán arról beszélt, hogy "egy maroknyi csapat petárdákkal performanszt rendezett a Bank Centerben", egy másik maroknyi csoport Esztergomban ünnepelt, egy harmadik pedig "politikai áruját kínálta a nagyérdeműnek". A három kisebb csoportosulás saját belpolitikai érdekeit próbálta érvényesíteni az ünnepen - értékelte. Úgy folytatta: velük ellentétben volt egy tömeg is a Kossuth téren és környékén, akik hitet tettek a nemzeti összetartozás mellett. "Aki kormányzóképes, az ünnepelni is tud" - mondta a kormánypárti politikus.

Jobbik: akié a föld, azé az ország

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy "akié a föld, azé az ország". Szerinte a kormány meg akarja úszni az őszinte beszédet a 2014-es választásokig a földkérdésben. A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy védje meg a magyar földet, mert ha a kormány nem teszi meg, akkor majd a Jobbik védi meg "bármi áron, az viszont fájni fog" - fogalmazott. Mint mondta, a Jobbik "minden négyzetmétert vissza fog szerezni", ha a földvásárlási moratórium lejárta után a kormány nem tesz semmit és külföldiek vásárolnak termőföldeket.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: a kormány nem csak mondja, hanem tesz is a magyar föld megvédéséért. Példaként említette, hogy törvénymódosítással állami elővételi jogot vezettek be, a moratóriumot is ez a kormány harcolta ki és a zsebszerződések és a spekulációk ellen is intézkedéseket hoztak. Az államtitkár hozzátette: el fog készülni a földtörvény is a föld védelme érdekében.

Interpellációk

Az utazási kedvezmények, a fogyatékkal élők foglalkoztatásának támogatása, a mentőautó-beszerzés, az élelmiszeripar helyzete, valamint az egészségügyi tartozások rendezése szerepelt az interpellációk között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az Országgyűlés eheti napirendjére vette a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló előterjesztést, amelynek általános vitáját kedden utolsó napirendi pontként folytatják le a képviselők, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvények módosítását, amelyet hétfőn, a határozathozatalok után tárgyal a Ház. A felvidéki kitelepítettek emléknapjáról szóló előterjesztést az Országgyűlés levette eheti napirendjéről.

MSZP: mégis elveszik a nyugdíjas bérletet?

A szocialista Nemény András azt mondta: a kormány becsapta a nyugdíjasokat és százezreket sodort kilátástalan helyzetbe azzal, hogy sokan elveszítették korábbi jogosultságaikat, például az utazási kedvezményeiket.  

Kijelentette: a korhatár alatti nyugdíjak kivezetésének célja volt, hogy elvegyenek mindent ettől a rétegtől, így az utazási kedvezményt is.

Azt kérdezte: a 65 év felettiek ingyenes utazását is meg akarja szüntetni a kormány?

Fónagy János államtitkár kijelentette, hogy a 65 év felettiek kedvezményét senki sem fogja elvenni, mint ahogy egyetlen olyan réteg jogosultságát sem, akik joggal számítanak a társadalom szolidaritására. Ezek között említette még a 6 év alattiakat, a fogyatékkal élőket, a nagycsaládosokat és a tanulókat.

Elmondta azt is: az elmúlt évtizedekben tíz utasból mindössze egy vett teljes árú menetjegyet.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 194 igen szavazattal, 84 ellenében megszavazta azt.

Jobbik: mikor lesz igazságosabb a fogyatékkal élők foglalkoztatásának támogatása?


A jobbikos Bertha Szilvia arra emlékeztetett, hogy a korábbi szocialista kormány 21, fogyatékkal élőt foglalkoztató céget kiemelt és jelentős támogatásban részesített a számukra, célzottan kiírt pályázatokkal, míg a többi ilyen vállalkozás jelentős nehézségekkel küzd azóta is, többen csődbe is jutottak.

Arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi kabinet többször ígéretet tett az igazságtalan rendszer felszámolására, ám ez máig nem történt meg. Feltette a kérdést: milyen megoldást kínál a kormány az emiatt bajba jutott vállalkozásoknak?

Halász János államtitkár elismerte, hogy a szocialista kabinet által felállított rendszer igazságtalan volt, de, mint mondta, a jelenlegi parlament első lépésként már elfogadott olyan jogszabály-módosításokat, amely segíti a fogyatékkal élők foglalkoztatását.

Hozzátette: a második lépés lesz az igazságtalan támogatási rendszer felszámolása, és egy egységes bevezetése.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 190 igen szavazattal, 84 nem szavazat mellett elfogadta azt.

A Fidesz a mentőautók forgalomba helyezésére kérdezett rá

A fideszes Zsiga Marcell arra várt választ: hogy áll az új mentőautók forgalomba helyezése. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormány jelentősen elhanyagolta ezt a kérdést, így az Országos Mentőszolgálat járművei elöregedtek.

Halász János államtitkár azt mondta: a szocialista kormányok 2007 végéig biztosították a mentőautók beszerzését, azóta ennek még az előkészületei sem történtek meg a kormányváltásig.

Az Orbán-kabinet azonban 2010 végén 850 millió forintot biztosított erre a célja, amiből 37 jármű beszerzésére nyílt lehetőség. Tavaly 574 milliós támogatást kapott a mentőszolgálat járműbeszerzése, ebből idén a nyertes beszállító 23 gépkocsit biztosít, idén pedig a mintegy 1,5 milliárd forintos támogatásból további 60-70 jármű beszerzésére nyílik lehetőség.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: hogyan nyithat az élelmiszeripar a keleti piacok felé?

A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás szerint a vidék megerősítése céljából sarkalatos kérdés a mezőgazdaság fejlesztése, amelynek egyik módja, ha az ország az élelmiszeriparával a keleti piacok felé nyit.

Arra várt választ: hogyan szerezhet itt új piacokat az ország.

Budai Gyula államtitkár közölte: a keleti piacok döntős jelentőségűek.

Felhívta ugyanakkora a figyelmet arra, hogy az ottani adminisztrációs szabályok eltérnek az európai uniós előírásoktól, de az orosz féllel az elmúlt hónapokban, több fordulóban lefolytatott tárgyalások során jelentős közeledés történt a felek között e tekintetben.

Elmondta azt is, hogy a magyar agrárexport tavaly 13 százalékkal emelkedett Oroszország felé, ennek a piacnak ugyanakkor a magyar technológiára és a kutatás-fejlesztés eredményeire is szüksége van.

A képviselő a választ elfogadta.

LMP: hogyan oldja meg a kormány az egészségügyi tartozások kérdését?

Az LMP-s Scheiring Gábor azt kifogásolta, hogy az egészségügyi államtitkárság a kórházak tavalyi szállítói tartozásait az idei év végéig kívánja rendezni, ráadásul azt is elvárja a beszállítóktól, hogy 150 napos fizetési határidőt vállaljanak.

Szerinte ez nemzetgazdaságilag is hatalmas károkat okoz, mert jelentősen növeli a körbetartozást.

Azt kérdezte: mikor fog elegendő forrásokkal gondoskodni az állami intézményekről?

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában közölte: ezt a javaslatot egyes beszállítók vetették fel, valamint olyan felméréseken alapul, amelyeket az intézményekben vagy a beszállítóknál végzett az államtitkárság.

A képviselő felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kabinet eddig a körbetartozás megfékezésére tett, például a Széchenyi-kártya bevezetését.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 200 támogató és 86 ellenszavazattal elfogadta.

Interpellációk, azonnali kérdések

A vonatjáratok ritkításáról, a "funkcióváltó" kórházak dolgozóinak munkahelyéről és a tompai városközpont felújításának visszásságairól interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során a Molról, a paksi atomerőműről és a MÁV-ról is kérdezték Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert.

MSZP: minek alapján szüntetnek meg vonatjáratokat?

Szekeres Imre (MSZP) arról beszélt, hogy a kormányzat áprilistól 64 vasútvonalat érintően 412 vonatjárat megszüntetését rendelte el, ami a teljes magyar vasúti közlekedés 8, egyes számítások szerint 13 százaléka. A politikus azt kérdezte, hogy minek alapján hoztak ilyen döntést, mekkora megtakarítását várnak ettől és várhatók-e elbocsátások a vasútnál.

Hangsúlyozta: amikor 2009-ben 31 üresen járó vasúti vonalat szüntettek meg, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelenlegi államtitkára ellenzéki képviselőként még azt ígérte, hogy a vasutat a Fidesz kormányra kerülve fejleszteni fogja, most azonban a Fidesz nem csak saját szavait, ígéreteit megszegve cselekszik, de azt sem garantálja, hogy a kieső járatokat buszokkal helyettesítik.

Fónagy János válaszában leszögezte: a korábbi kormányok 37 vasútvonalat bezártak, míg a jelenlegi kormány egyet sem zárt be, hanem 11-et újranyitott.

Hangsúlyozta, hogy ő maga 10 éve, 5 éve és most is azt mondja, hogy szükség van a vasúthálózatra, a kérdés azonban az, hogy ezt a hálózatot kompromisszumok árán meg tudják-e tartani. Hozzátette: vonalakat továbbra sem kívánnak bezárni. A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

MSZP: mi lesz a "funkcióváltó" kórházak dolgozóival?

Kovács Tibor, Garai István Levente és Göndör István szocialista képviselőkkel közösen benyújtott interpellációjában azt kérdezte, mire számítsanak azok az egészségügyi dolgozók, akiknek munkahelye nem szűnik meg "csak funkciót vált". Mint mondta, nemrégiben vált ismertté, hogy 16 városi kórház funkcióit alakítják át, ezekben megszűnik például a sebészet, a szemészet, a szülészet és hasonló ellátások, így a betegek számára a kórházak "megmentése" azt jelenti, hogy többet kell utazniuk és nem lesz jobb az ellátás.

"Mi minden egészségügyben dolgozó szakemberre számítunk" - szögezte le válaszában Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára.  Szerinte az előző kormányzat tevékenysége miatt jutott az egészségügy a működőképesség határára, a mostani kormánynak ugyanakkor nem források kivonása a célja, hanem a források újraelosztása a rendszer szintjei között. Mint mondta, a  fekvőbetegellátás feltérképezését követően, az aktív ágyak számának csökkenése mellett a valós szükségletekhez jobban illeszkedő ellátást alakítanak ki.

Garai István Levente nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés igen.

Jobbik: indítanak-e vizsgálatot a tompai városközpont felújítása ügyében?

Hegedűs Lorántné (Jobbik), Apáti Istvánnal közösen jegyzett interpellációjában arról beszélt, hogy Tompa önkormányzata 2009-ben 30 millió forintos önrész mellett, 49 millió forintnyi pályázati támogatást nyert el a város központjának felújítására, azonban kivitelezés később "selejtnek" bizonyult és az önkormányzat a vállalkozót hiába szólította fel a hibák kijavítására. A politikus azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez az ügyben a minisztérium, indítanak-e vizsgálatot és tervezik-e az ügyészség bevonását.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt ígérte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség soron kívüli ellenőrzést és rendkívüli helyszíni ellenőrzést tart majd, és ha bűncselekmény alapos gyanúja vetődik fel, akkor elvárható kötelezettségének eleget fog tenni.

Apáti István elfogadta a választ.

A Molról és az atomerőműről kérdezték Németh Lászlónét

Az azonnali kérdések sorát nyitó Józsa István (MSZP) azt akarta megtudni, hogy "hol volt" a nemzeti fejlesztési miniszter, amikor tavaly év végéig be kellett volna számolnia a Mol-részvénycsomag megvásárlásáról. A politikus egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy a kormány valóban még ezen a héten dönteni akar-e a paksi atomerőmű bővítéséről illetve, hogy valóban el akarják-e adni a stratégiai földgáztározót.

Németh Lászlóné azt felelte, hogy az elmúlt időszakban ott volt, ahová a megbízatása szólt, "minisztérium élén". Hozzátette, hogy három hónapja tölti be a posztot, de ez a három hónap rendkívül intenzív volt. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az általa irányított tárca a kérdésekben említett területeken kívül még további 16, a költségvetésben nevesített kormányhivatal és háttérintézmény felügyeletét látja el.

Józsa István viszontválaszában kijelentette, hogy a miniszter nem felelt a kérdéseire, de Németh Lászlóné viszont közölte, azt akarta bemutatni, hogy mivel telt tárcájuk elmúlt három hónapja és a politikus a többi kérdésére is meg fogja kapni a választ.

Jobbik: napi két vonatpár marad a vidéki vasutakon

Bödecs Barna (Jobbik) arról beszélt, hogy a vidéki vasútvonalakon napi két vonatpár kivételével megszüntetik a közlekedést, miközben a vasútnál "elképesztő" túlszámlázások vannak és érintetlenül marad az "átláthatatlan cégháló" és a vízfej is.

Németh Lászlóné válaszként azt mondta, hogy zajlik és folyamatban van a MÁV strukturális átalakítását célzó munka. Hozzátette, hogy már tavaly is készültek tervek, de miután nem jött létre az a 300 milliárd forintos konszolidáció, amire a vasúttársaság átalakításához kapcsolódó elképzelések épültek, ezért úja kellett kezdeniük a tervezést.

Hangsúlyozta, hogy ennek a munkának a keretében olyan változtatásokat akarnak életbe léptetni, amelyek nem a vasútvonalak bezárásával és a szolgáltatások csökkentésével, hanem egy strukturális átalakítással járnak együtt.

Azonnali kérdések


Többek között a magán-nyugdíjpénztárakról, az egészségügyi alapellátásról és a szórakozóhelyek biztonságáról is kérdeztek a parlament hétfői ülésén az azonnali kérdések során.

LMP: a kormány rá akarja tenni a kezét a magán-nyugdíjpénztári pénzekre

Vágó Gábor (LMP) azt mondta, hogy március végén jár le a magán-nyugdíjpénztári tagoknál az állami rendszerbe való átlépés határideje. Szavai szerint a kormány most egy "sunyi húzással" akarja elérni, hogy sokan átlépjenek és "rátehesse a kezét" a tagok megmaradt 234 milliárd forintnyi megtakarításokra.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt felelte, a kormány azért határozta el a nyugdíjrendszer reformját, hogy ezzel megteremtsék a szektor stabilitását. Hangsúlyozta, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer korábban havi több milliárd forintjába került a költségvetésnek, miközben a gazdálkodása nem volt átlátható. Leszögezte, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer stabilabb, mint pár évvel korábban volt.

Fidesz: hogyan javítják az egészségügyi alapellátás presztízsét?


Heintz Tamás (Fidesz) arra volt kíváncsi: mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy javítsa az egészségügyi alapellátás presztízsét és ezzel itt is lehetővé tegye a nemzedékváltást.

Halász János államtitkár leszögezte, hogy a kabinet az alapellátás presztízsét stratégiai fontosságúnak tekinti. Hangsúlyozta, hogy a generációváltás felgyorsítására 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak a praxisváltás programjának keretein belül.

MSZP: a kormányzati tenderekről

Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy "sorra nyeri a kormányzati támogatásokat" az az Inter Media Group Kft., amelynek a nemzeti fejlesztési miniszter "egykori főnöke" a többségi tulajdonosa. Hozzátette, hogy eközben a Századvég csoport is több mint kétmilliárd forinthoz jutott az elmúlt hetekben.

Németh Lászlóné felhívta a figyelmet, hogy mindkét pályázat szabályos és átlátható volt. Megjegyezte, hogy a Századvég által megnyert, központosított közbeszerzést nem csak a tárca, hanem a teljes kormányzat munkájához tartozó tanulmányok készítésére írták ki.

Jobbik: megfelelő-e a szórakozóhelyek jogi szabályozása?

Kepli Lajos (Jobbik) arról az esetről beszélt, amikor március elején egy balatonfüredi szórakozóhelyen egy ütéssel megöltek egy helyben élő, osztrák állampolgárságú férfit. Szavai szerint azért említette meg a témát, mert a szemtanúk elmondása szerint a szórakozóhelyen vagy nem volt biztonsági személyzet, vagy ha volt is, akkor annak tagjai tétlenül nézték végig a történteket.

Pintér Sándor leszögezte, hogy az elkövetőt a rendőrök órákon belül elfogták és azóta a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A belügyminiszter, aki egyértelműnek nevezte, hogy a szórakozóhelyek biztonságát meg kell őrizni, azt mondta, hogy a West Balkánban bekövetkezett tragédiát követően minden ilyen helyszínt leellenőriztek a rendőrség, a tűzoltóság és az egészségügyi hatóságok szakemberei. Pintér Sándor azt viszont egyértelműnek nevezte, hogy nem állhat minden egyes szórakozó mellett rendőr. Véleménye szerint ezért az üzemeltetők és az önkormányzatok felelőssége, hogy megfelelő módon ellenőrizzék az ilyen jellegű helyiségek üzemeltetését.

KDNP: adómentes lehet-e a "teleautózás"?

Spaller Endre (KDNP) felszólalásában a teleautó mozgalomról beszélt. A civil kezdeményezés értelmében ha valaki autóval utazik és még van a kocsiban hely, akkor oda megpróbál utasokat szerezni az üzemanyagköltségbe történő befizetésért cserébe. Csakhogy ez  "felkeltette az adóellenőrök tevékenységét is", ezért a kereszténydemokrata politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy adómentessé tehető-e?

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint ez egy kényes kérdés. Egyrészt a környezetkímélés és a gazdaságosság jegyében valóban támogatandó a mozgalom, viszont ha valaki valóban üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet akkor az adóelkerülésnek is minősülhet.

LMP: miért Nyerges Attila a politikai főtanácsadója Németh Lászlónénak

Karácsony Gergely (LMP) Nyerges Attiláról beszélt, aki a nemzeti fejlesztési miniszter politikai főtanácsadójaként dolgozik, holott egyébként állatorvos végzettsége van. Azt kérdezte a minisztertől: nem gondolja-e, hogy összeférhetetlen, hogy egy olyan ember a politikai főtanácsadója, akinek a testvére - Nyerges Zsolt - által vezetett Közgép nyerte a legtöbb közbeszerzést az elmúlt időszakban.

Németh Lászlóné úgy válaszolt: a fejlesztési banknál ismerkedett össze Nyerges Attilával, aki szerinte megfelelő szervező és alkalmas arra, hogy a munkáját segítse. Hozzátette: bár valóban állatorvos végzettségű, de 13 éves köztisztviselői múlttal rendelkezik, így komoly segítséget tud nyújtani, döntési joga nincs, nem politikai tanácsot ad, hanem a mindennapi munka koordinálásában, a többi minisztériummal való kapcsolattartásban segít.

MSZP: hol volt a miniszter a Malév csődjénél?

Kovács Tibor (MSZP) azt kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy hol volt a Malév csődje idején, tett-e valamit a csőd elkerülése érdekében és miért nem nyilatkozott az eset bekövetkezésekor?

Németh Lászlóné úgy válaszolt: nem tolonganak a befektetők, de akik vannak, azokkal mind leül tárgyalni a kormányzat, de a tárgyalásoknak el kell jutniuk egy szakaszig, mielőtt a nyilvánosság elé állnak, anélkül, hogy hiú reményeket keltenének. Hangsúlyozta: cél jelenleg egy olyan budapesti központú légitársaság létrehozása, amely tud úgy működni, hogy néhány év múlva ne ismétlődhessen meg a Malév esete.

Kérdések: 8-as főút, foglalkoztatás, NAT, kárpátaljai határátkelés

Egy debreceni húsüzem újraindításáról, a 8-as főút fejlesztéséről, a környezettechnológiai innovációs stratégiáról, a kárpátaljai határátkelésről, a járásokról és a Nemzeti alaptantervről szóltak a kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: mi lesz a debreceni munkavállalókkal?

A jobbikos Kulcsár Gergely arra kérdezett rá, hogyan kívánja segíteni a kormány annak a tavaly bezárt debreceni húsüzemnek az újraindítását, amelynek négyszáz alkalmazottja került utcára. Miért akadt el a Magyar Fejlesztési Bankán (MFB)az üzem megsegítésére indított program - kérdezte.

Kijelentette: úgy tűnik, a kormány a meglévő munkahelyeket sem tudja megvédeni.

Budai Gyula államtitkár válaszában közölte: a gyárbezárást követően az üzem tulajdonosai nem fordultak a minisztériumhoz, ha ez történt volna, a kormánynak lehetősége lett volna valamilyen támogató konstrukció kidolgozására. A tárca azonban nem kezdeményezhet döntést magánkézben lévő vállalatok talpra állításához szükséges támogatások odaítélésére.

MSZP: mikor valósul meg a 8-as főút fejlesztése?

A szocialista Pál Béla a 8-as számú főút fejlesztésének ütemezésére kérdezett rá. Azt mondta: az út az ország keleti és nyugati része között fontos forgalmat bonyolít, Ajka és Vas megye között életveszélyes, felújítása pedig a '90-es évek óta folyamatosan húzódik.

Fónagy János államtitkár válaszában tudatta: egyetért a képviselő véleményével, az útfelújítást a kormány kiemelt célnak tekinti. Ennek első programjában szerepel a Székesfehérvár és Ajka közötti szakasz kibővítése, a várpalotai elkerülő pedig az Új Széchenyi Tervben is szerepel. Közölte azt is: az anyagi fedezet minden tervezési munkára biztosított, valamint az uniós forrásokhoz szükséges támogatási szerződések is elkészültek.

Fidesz: hogyan és miből valósul meg a környezettechnológiai innovációs stratégia?

A fideszes Schmidt Csaba arra várt választ, hogy mikorra várhatók a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia első eredményei. Mint mondta, a program a környezetbarát módszerekkel dolgozó vállalatok számára is versenyelőnyt biztosítana.

Illés Zoltán államtitkár közölte: a stratégia egyik célja, hogy a legnehezebb gazdasági helyzetben is fontos legyen a környezetvédelem ügye, és ez kapcsolódjon össze munkahelyteremtéssel is. Hasznosulása ugyan az államtitkár szerint nehezen mérhető, a kormány arra törekszik, hogy a környezetvédelmi ipar növelje a foglalkoztatottak számát. Mindehhez a Norvég Alap és az Európai Unió biztosít forrásokat.

A Jobbik a kárpátaljai határátkelés nehézségeire kérdezett rá


A jobbikos Szávay István elmondta: arról tájékoztatták kárpátaljai ismerősei, hogy nehezebbé vált a határátkelés Magyarország irányába, mert újabb okmányokra van szükség. Hozzátette: tudja, hogy a kormány már orvosolta a problémát, ezért arra kíváncsi, ki és miért vezette be a szigorítást.

Kontrát Károly államtitkár közölte: a kormány soron kívül intézkedett az ügyben, és hamarosan életbe lép az a kormányrendelet, amely szerint már nem szükséges az említett papír a Kárpátalján élő magyarok átkeléséhez. Mint mondta, a problémát egy, még a szocialista kormány alatt született kormányrendelet okozta.

MSZP: messzebb kell-e utazniuk a budapestieknek ügyeket intézni?


Pál Tibor (MSZP) elmondta: arról értesült, hogy a járások és körzetek tervezett kialakítása miatt két budai és öt pesti kerületben is messzebb kerülhet az ügyintézés az eddigieknél. Mire készüljenek a budapestiek ? - kérdezett rá a képviselő.

Szabó Erika államtitkár közölte: senkinek nem kell többet utaznia sem Budapesten, sem vidéken a jövőben azért, hogy ügyeit intézze. Közölte: a változtatások nyomán javulni fog az ügyintézés színvonala.

MSZP: miért nem bízik a kormány a pedagógusokban?

Sós Tamás (MSZP) szerint a kormány nem bízik a pedagógusokban, ezért alakítja át a Nemzeti alaptantervet (NAT) úgy, hogy a pedagógus csak a tananyag 10 százalékáról dönthet az eddigi 30 százalék helyett.

Halász János államtitkár azt mondta: az eddigi rendszer problémáit számos szakirodalmi munka jelezte, a NAT ezért ismét kiegészül a minden tanuló számára kötelező minimális tartalommal. Hozzátette azt is: ennek véglegesítésén szakmai bizottságok dolgoznak.

Határozathozatalok

Az Országgyűlés hétfőn két előterjesztést is elfogadott a devizaeladósodással összefüggésben, a képviselők ezekben legfeljebb húszmilliós hitelösszeghez kötötték az árfolyamgát lehetőségét, valamint megállapították a baloldali kormányok, a bankok és a hitelfelvevők felelősségét devizahitelek elterjedése miatt.

A baloldali kormányok, a bankok és a hitelfelvevők is felelősek a devizaeladósodásért a parlament szerint

A 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét egyaránt megállapítja a lakossági devizaeladósodás okait feltáró jelentés, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A 2002 és 2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról szóló jelentést 218 igen, 42 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti képviselők igennel voksoltak, a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó függetlenek nemmel, a Jobbik és az LMP politikusai pedig tartózkodtak.

A témával foglalkozó albizottság jelentése szerint a 2002 és 2008 közötti kormányok, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a bankrendszer és a hitelfelvevők egyaránt felelősek abban, hogy a lakosság devizahitel-állománya nyolc év alatt kevesebb mint 300 milliárd forintról 2010 nyarára 6600 milliárd forintra nőtt.

Az albizottság javaslatokat is tett: kezdeményezte a magáncsőd jogintézményének bevezetését, illetve hogy a kormány vizsgálja meg a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. Szorgalmazta továbbá, hogy építsék be a közoktatás tananyagába a pénzügyi ismereteket.

Adómentesen vehetik fel reálhozamukat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok

A parlament hétfőn úgy döntött, adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.

A Ház kormánypárti szavazatokkal fogadta el a költségvetési bizottság előterjesztését, kiegészítve azt a közpénzügyi tárgyú törvénymódosítást, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A törvényjavaslatról egy hét múlva szavaz a parlament.

A döntés alapján azok, akik magán-nyugdíjpénztári vagyonukat önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik, a kifizetések 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.

Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették.

Legfeljebb húszmilliós hitelösszeghez kötötte a Ház az árfolyamgát lehetőségét


Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az árfolyamrögzítés új szabályairól szóló törvényt, amely szerint az árfolyamgátat azok igényelhetik, akik legfeljebb 20 millió forint értékben adósodtak el.

A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen a fideszes Rogán Antal javaslatára a múlt héten úgy változtatott a Ház, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő.

A kabinet tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról. A Ház most - a már említett, a bankszövetség által támogatott változtatással - ezt az egyezséget emelte törvényi erőre 319 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett.

Eszerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.

A pénzintézetek svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A bankoknak augusztus végéig kell forintra váltaniuk a tartósan nem fizetők devizahitelét

Augusztus 31-ig kötelesek a bankok forintra váltani a tartósan nem fizetők devizahitelét a parlament hétfői döntése értelmében. Esetükben - a kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően - a pénzintézeteknek a forintra váltás napján el kell engedniük a követelésük negyedét.

Az árfolyamgát új szabályairól szóló törvény elfogadott szövege szerint a pénzintézeteknek a jegybank által meghirdetett, 2012. május 15. és június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán kell forintosítaniuk a devizakölcsönöket, ha az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 20 millió forintnál.

A forintra váltásra az jogosult, akinek a bank még nem mondta fel devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll. Emellett a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog, és május 15-ig nyilatkozni kell a fizetőképtelenség okáról.

A bankok sem a forintra váltással, sem a követelés negyedének elengedésével összefüggésben nem számíthatnak fel díjat, költséget.

Társasági adókedvezmény, dohányzás, napirend után

A határozathozatalokat követően a társasági adókedvezményről szóló törvény módosításáról szóló általános vitával folytatódott a parlament hétfői ülése. A képviselők megvitatták a helyi adókról, a nemdohányzók védelméről, illetve a görögkatolikus egyházról szóló törvényt is.

Módosulhat a társasági adókedvezményről szóló törvény

Módosítaná a társasági adókedvezményről szóló törvényt az Országgyűlés sportbizottsága. Bánki Erik (Fidesz) expozéjában felidézte, hogy ezzel a látvány csapatsportágakat támogatják, és az elmúlt időszakban 1.600 pályázatból 1.500-at támogattak, de az eltelt háromnegyed év tapasztalatai miatt szükséges a jogszabály módosítása.

Az általa technikai jellegűnek minősített módosításról azt mondta, elfogadása esetén csak azok indulhatnak majd a pályázatokon, akiknek nincs köztartozása, az 500 millió forintos értékhatárt 300 millió forintra csökkentik, és a támogatási rendszert is hatékonyabbá tennék a kontroll erősítése mellett.

Bánki Erik megjegyezte, hogy a támogatás miatt az igazolt sportolók száma 13 százalékkal emelkedett és szerinte ez a növekedési ütem fenntartható.

Kovács Zoltán (Fidesz) a vitában azt mondta, az előző törvény, és így a módosítása is befektetés a jövőbe, mert a sport az, amely példaképet adhat a gyerekeknek, és így a sport népszerűsége is emelkedhet. Hozzátette: nem csak a szabályozás, de a létesítmények helyzete is javulhat a módosítás nyomán.

A szocialista Veres János hangsúlyozta, hogy a benyújtott javaslatokkal nincs probléma, de az aránytalanságokat meg kellene szüntetni. Mint mondta, a felcsúti sportközpont szerinte 3 milliárd forint támogatást kapott.

Szilágyi György (Jobbik) azt kérdőjelezte meg felszólalásában, hogy a törvényjavaslat valóban az ország érdekét szolgálja-e a jelenlegi gazdasági helyzetben. Közölte: nem azzal van a baj, hogy sportra nevelik a gyerekeket, de e mellett látványberuházásokra is sokat költenek.

Bánki Erik a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az MSZP politikai tőkét akar kovácsolni abból, hogy melyik klub mekkora támogatást kapott. Hozzátette: minden döntés nyilvános.

Kósa: a repülőterek ne élvezhessenek mentességet a helyi adók alól!

A fideszes Kósa Lajos hétfőn bejelentette, előterjesztőként támogatja azt a frakciótársa által jegyzett módosító javaslatot, amely megszűntetné a helyi adómentességet a repülőterek számára. A kormánypárti képviselő erről a helyi adókról szóló törvénymódosítás részletes vitájának lezárása előtt beszélt, kiemelve, hogy az önkormányzatok a változtatással a repülőterekre is kivethetik az ingatlanadót.

Kósa Lajos előterjesztése eredetileg az önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi intézményeknek adott volna felmentést az építményadó alól, azonban a fideszes politikus elmondta, azzal a módosító javaslattal is egyetért, amely a tehermentességet kizárólag a háziorvosok rendelőire korlátozná. Ezt megelőzően a jobbikos Kiss Sándor és Gyenes Géza a gyógyszertáraknak kért adómentességet, de ezzel nem értett egyet Debrecen kormánypárti polgármestere.

Az ülést levető Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát.

Vita a munkahelyi dohányzás könnyítéséről

A jobbikos Balla Gergő támogathatónak nevezte azt a kormánypárti képviselők által jegyzett törvénymódosító javaslatot, amely a tűz- és robbanásveszélyes ágazatokban dolgozóknak lehetővé tenné zárt légterű dohányzóhelyek kijelölését. A szocialista Göndör István ugyanakkor turisztikai indokokra hivatkozva azt kezdeményezte, hogy a szállodákban lehessen könnyebben kijelölni úgynevezett szivarszobákat, ám ezzel nem értett egyet az előterjesztők nevében felszólaló fideszes Mengyi Roland. A kormány képviselője nem szólalt fel a részletes vitában, azt követően, hogy egy héttel ezelőtt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, a munkahelyi dohányzás szabályainak semmilyen lazítását sem tudja elfogadni.

Balczó Zoltán lezárta a javaslat részletes vitáját, ezt megelőzően pedig így tett a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat esetében is.

A máriapócsi kegyhelyről és a görögkatolikus egyházról szóló törvényjavaslat részletes vitájában a jobbikos Kiss Sándor azt javasolta, hogy a szövegből vegyék ki azt a részt, amely szerint az ország a gazdasági helyzetéhez képest támogatja az egyházat. Szerinte ez méltatlan a törvényjavaslathoz.

Seszták Oszkár úgy válaszolt, hogy a szöveg eléggé "kiforrott", azt nem szabad "szétszabdalni" különféle megfogalmazásokkal.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát.

Magyar Zoltán (Jobbik) napirend utáni felszólalásában Fleischmann Rudolfról emlékezett meg, aki a korszerű növénynemesítés megalapítója volt Magyarországon.

Balczó Zoltán ezt követően lezárta a parlament ülését.

(MTI)

digitalstand25

ADemokrata_www.demokrata.hu

BM-kicsi

Banner_evokacio


mentsver


k_aurus



Eseménynaptár
<
>
<
>