Jelenlegi hely

Zárug Péter Farkas

ENSZ-tervezet a migrációról

Zárug Péter Farkas képe

Mindig nevetek, amikor Magyarországon egy hét alatt különféle szakpolitikák mentén a fél ország hol nyugdíjszakértővé, hol adószakértővé, hol pedig súlyos alkotmányjogi kérdések ítészévé válik, gyakran úgy, hogy a hangosan véleményt formáló alapvető kérdésekben sem jártas. Mindez még súlyosabb, ha maga a politikai osztály tagja teszi ezt, vagy épp nem teszi, mert egyébként fogalma sincs arról, hogy mire nyomott igent vagy nemet a parlamentben, majd bujkálva oson az Országház folyosóin, nehogy megkérdezze tőle a sajtó, hogy mi is a véleménye a saját szavazatáról.

Jogos-e az osztrák szigorítás?

Zárug Péter Farkas képe

Orbán Viktor ausztriai látogatása elsősorban arról szólt, hogy miben ért egyet az új ÖVP-s és szabadságpárti (FPÖ) kormány a magyar kabinettel és személy szerint a magyar miniszterelnökkel. Bár az új kancellár, Sebastian Kurz protokolláris feladata lett volna a szomszéd államok körbelátogatása, Orbán Viktor gesztusértékűen eltekintett a formalitásoktól, és ő látogatta meg az ifjú kancellárt és az FPÖ vezérét, az új alkancellárt, Heinz-Chris­tian Strachét.

Elvek kontra Karácsony

Zárug Péter Farkas képe

A Spinoza Színház Vona Gábor sótlan előadása után újabb ellenzéki sztárt hívott fellépőnek: Karácsony Gergelyt. Azt a Karácsony Gergelyt, aki Schiffer Andrással építgette a Lehet Más a Politika pártot, és aki 2010 után, épp kicsit megmelegedve a parlamentben, amikor azt kellett volna bizonyítania, elszántan küzd elveiért, miszerint sem a leszerepelt szocialisták és gyurcsányisták, sem az általuk régi pártaréna régi bútordarabjának gondolt Fidesz nem megfelelő alternatívája Magyarország XXI. századi kormányzásának, akkor azonnal pálfordulatot vett.

Centenáriumok – 2018

Zárug Péter Farkas képe

John Lukacs írja Budapest 1900 című lenyűgöző művében, hogy egy századforduló megértéséhez nagyjából plusz-mínusz húsz évet kell hogy szemügyre vegyen a történész.

Emlékezetpolitika 2017–2018

Zárug Péter Farkas képe

A második és harmadik Orbán-kormány számára fontosnak tűnt a magyar emlékezetpolitika NER szerinti újragondolása. Ennek legsikeresebb alkotása maga a Kossuth tér régi-új arculata újragondolt történelmi szobraival. Ahogy néhány sikertelen próbálkozás is volt, amelyek egyben komoly hazai és nemzetközi vitákat váltottak ki. Elég, ha csak a Sorsok Háza elakadt projektjére gondolunk, vagy a Szabadság téri Gábriel arkangyal szoborra, akinek ártatlanságára a német megszálló sas galádul lecsap.