A következő hónapokban fokozottan számíthatunk azon politikai célok felvetésére és kierőszakolására, amik ellen 2015 óta küzdünk. E politikai nyomásgyakorlás átterjedhet olyan ügyekre is, mint az unió következő költségvetési ciklusa keretében elérhető támogatásokkal való zsarolás – mondta a Demokratának Takács Szabolcs európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár.
„Ami Párizsban sikerült, az Budapest utcáin is sikerülni fog” – pózolt sárga mellényben az MSZP–Párbeszéd-szövetség három csúcsvezetője a szocialisták weblapján. Amivel akaratlanul is elárulták: az elmúlt héten gerjesztett zavargásokon az ellenzék megpróbált felülni a párizsi vonatra, vagyis az erőszak mesterséges szításával politikai hasznot húzni A munka törvénykönyve változtatásából. Ennek keretében próbálták felgyújtani a szeretet ünnepe előtt másfél héttel az ország karácsonyfáját a Kossuth téren, törték össze és lopták el a körülötte sorakozó, rászoruló gyermekek ajándékának szánt szánkókat. S bár közleményeikben a balliberális pártok békés demonstrációról beszélnek, a párizsi hangulat szításában Fekete-Győr András, a Momentum elnöke odáig ment, hogy személyesen dobott füstbombát a rendőrökre.
Politikai tőkét próbál kovácsolni az ellenzék a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás módosításából, noha a rugalmasabb beosztás munkakényszert nem jelent, a munkaerőhiányt pótolja, és bevett gyakorlat több uniós országban. Jelenlegi formájában a javaslat az eddigi évi 300-ról 400 órára emelné azt a többletkeretet, amire a dolgozók kollektív szerződéssel kötelezhetők. Az évi 260 napos munkanapszámot figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az eddigi napi egyről másfél órára emelkedik az elrendelhető, később csúsztatható vagy kifizethető túlmunka maximuma.
Az év első kilenc hónapjának adatai alapján idén 11,7 százalékkal nőttek a fizetések Magyarországon. Folytatódik tehát az erőteljes fizetésemelési hullám, aminek keretében tavaly 10,3, tavalyelőtt 7,4 százalékkal nőtt a nettó reálbér. Mindennek hatására hazánk behozta azt a lemaradást, amit a V4-országokkal szemben a válság során összeszedett, és rohamosan csökken az osztrákok, olaszok előnye, akik pillanatnyilag két és félszer – vásárlóerő-paritáson már csak másfélszer – annyit keresnek.
Ahogy bejelentették a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetését, máris a családi otthonteremtési kedvezmény bővítéséről döntött a kormány. Előbbi ugyanis alkalmatlannak bizonyult az új lakások építésének ösztönzésére, sőt leginkább a lakáskasszák működtetői számára jelentett profitszerzési lehetőséget. A csok viszont az elmúlt három évben 90 ezer család otthonteremtésében segített, akik 26 ezer esetben vállaltak újabb gyermeket.
