Mezőhegyi Gyula

Határvonal 

Már megint a svédek – röviden talán így lehetne összefoglalni az utóbbi hetek hazánkat érintő külpolitikai eseményeit. Természetesen nem a svéd társadalomra, hanem a politikai elitjükre gondolva ez alatt. Számukra ugyanis az utóbbi időben Magyarország kiemelt célponttá vált. A közelmúlt svéd–magyar diplomácia konfliktusaitól kezdve egészen Gunnar Hökmark képviselő legújabb politikai akciójáig

Trump atombombája

„Mondj igazat és betörik a fejed” helyett „mondj igazat és megválasztanak” - így lehetne röviden összefoglalni az elmúlt évtized geopolitikai fordulatának lényegét. A Brexit, Donald Trump megválasztása, Orbán Viktor háromszoros kétharmada, a V4-ek megerősödése, Ausztria és Olaszország politikai arculatának megváltozása, majd végül Bolsonaro brazil elnök megválasztása. A trend tagadhatatlan, az értelmezésével kapcsolatos vélemények már eléggé megoszlanak. 

Az ideológiai fogalmak tartalmi elemei az idő előrehaladtával megváltoznak. Ahogy a liberalizmus is teljesen mást jelentett Deák Ferenc idejében, mást a rendszerváltás idején mint antikommunista szellemi irányzat, és valami egészen mást jelent napjainkban, a semleges nemű mosdók és a gender ideológia zászlóhordozójaként. Hasonló változásokon ment keresztül a populizmus fogalma is. 


Bukott szeánsz

Az elmúlt hetekben-hónapokban ismét elképesztő nyomásgyakorlási kísérleteket láthattunk a magyar kormánnyal szemben. A nyugat-európai elit akcióit szemlélve az ember tényleg csak kapkodja a fejét. Az mindenesetre egészen bizonyos, hogy egy komikumban és tragikumban egyaránt bővelkedő folyamatnak lehettünk szemtanúi. 

Oldalak