Kovács István

Fake news

Napjaink globalizált környezetében a fejlett világ valamennyi országában hódítanak a divatos angol kifejezések. Itthon már a 90-es években az volt a menő, akinek „menedzser” szerepelt a névjegykártyáján, később megjelentek a „CEO-k”, majd mindenki „meetingekre” kezdett járni. A magam részéről mindig is károsnak tartottam nyelvünk ezen szolgai átalakítását, de sajnos be kell látnom, hogy bizonyos esetekben egyszerűen nincs jobb megoldás. Példának okáért, amit egyes ellenzéki sajtóorgánumok műveltek a Magyarországon menedékjogot nyert macedón exminiszterelnök ügyében, az sokkal több, mint egyszerű hírhamisítás. Ebbe a hagyományos kategóriába tartozott például anno a Népszabadság kamu „Teller-levele”: egy adott sajtóorgánum a hírverés érdekében teljes hazugságot közöl, majd lebukik, kanosszát jár, és az élet megy tovább. A Gruevszki-ügy ennél sokkal súlyosabb, nincs rá jobb kifejezésünk, mint a „fake news”. Ellentétben ugyanis a sohasem létező Teller-levéllel, itt egy valódi ügy köré tudatosan szőtték a hazugságokat, a motiváció pedig több volt az eladott példányszám vagy a kattintások számának növelésénél.

Szómágia

A 2015-ben indult modern kori migrációs válság kezdete óta folyik a vita a jelenség pontos megnevezésén. A politikai korrektség álszent hívei kezdettől fogva tudatosan kizárólag menekültekről beszéltek, hangsúlyozva, hogy az, amivel szemben állunk, egy olyan humanitárius válság, amelyet kizárólag úgy tudunk megoldani, ha Európa államai „valódi szolidaritást” mutatnak, és mindenkit befogadnak.

A csillagok járása változó

A történelem sajátossága, hogy egy adott korban élők és a korszakot később történelmi távlatból elemző történészek sokszor egészen másként értékelik az eseményeket. Mindez persze magától értetődő, hiszen a hétköznapi embert sokkal inkább foglalkoztatják saját élete problémái, mint a világ dolgainak alakulása. Ráadásul a történelmi korszakok csak a könyvek lapjain alkotnak jól elkülöníthető egységeket, a valóságban az átmenet nem egyik pillanatról a másikra történik.

Jakobinus jogállamiság

A vonatkozó szavazás óta folyamatosan megy a vita arról, hogy akkor most elfogadták-e az úgynevezett Sargentini-jelentést, vagy sem. A kormányzati kommunikáció szerint el sem fogadták, mások véleménye szerint elfogadták ugyan, de csalással, egy kisebb csoport pedig a visszásságokról tudomást sem véve lelkendezik, hogy végre megbüntetik Magyarországot.

Oldalak