Gazdag István

Fehér öntudat vagy fehér genocídium 2.

Ahhoz, hogy hatékonyan kontrázhassuk a neoliberális babonát, először is semlegesítenünk kell a nyelvezetét és az általa megnyilvánuló tabusító mechanizmust. A Wikipédia meghatározása szerint „a tabu… szentként vagy tiltottként megnevezett bármely emberi tevékenységre vagy szokásra kiterjedő erős társadalmi tiltás vagy tilalom; a tabu megszegését a társadalom általában kifogásolhatónak és elítélendőnek tartja”.

Fehér öntudat vagy fehér genocídium 1.

Ha az európai fehérek fenn akarnak maradni, akkor logikus módon először is akarniuk kell élni. Jelenleg nem ez a helyzet. A fehér tömegek az etnomazochizmus és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás szánakozó altruizmusban nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat. Akár fizikailag, az allogén invázió és az abortusz népszerűsítésével, akár lelkileg és morálisan, a fehér fajhoz való tartozás miatti bűntudat- és szégyenképzés által. Ez a mentális AIDS lerombol mindent, ami a fehérek életösztönét szolgálja, és felmagasztal mindent, ami gyöngíti.

Makroagresszió a józan ész ellen

Napjaink „felvilágosult” nyugati demokráciáiban ugyanolyan megítélés alá esik a rasszizmus, mint az úgynevezett sötét középkorban az istentagadás, és csaknem azonos következményekkel is jár az eretnekre nézve (leszámítva a máglyát). Claude Lévi-Strauss szerint „a rasszizmus az a doktrína, amely egyének egy közösségének – bárhogyan is határozzuk azt meg – tulajdonított értelmi és erkölcsi jellegzetességekben egy közös genetikai örökség szükségszerű hatását szándékozik látni”.

A Nyugat alkonya Kína feltámadása

A nyugati állam és a bürokráciája számára alapvető érdek a terror egyensúlyának fenntartása, egyrészt a bennszülött társadalmi selejtek és a bevándorló tömegek, másrészt a produktív fehér középosztály között, hogy továbbra is kézben tarthassa az állami büdzsét, tehát a hatalmat. Nyugaton mindenhol a fehér fiatalság fogja elszenvedni a legnagyobb fiskális nyomást. Az államszocializmusnak és azoknak, akik belőle élnek (bürokraták, bevándorlók, nyugdíjasok), szükségképpen elnyomáshoz kell folyamodniuk, hogy ezeket a fiatalokat ellenőrzés alatt tartsák.

A degenerált Nyugat

A „modern Nyugat” néven ismert pszeudocivilizációs csődtömeg, vagyis az angolszász világ és a kulturális gyarmatának számító nyugat-európai blokk feltartóztathatatlanul sodródik végzete felé. Agóni­ája akár még évtizedekig is eltarthat, de az, hogy csúfos vég ér, nem lehet kétséges. Időszámításunk első-második évszázadában Juvenalis a betegesen burjánzó keleti fantázia bomlasztó, rothasztó, pusztító hatásától féltette Róma ősi életmódját és hagyományos erkölcseit az „Orontész beleömlik a Tiberisbe” (in Tiberim defluxit Orontes) metaforát használva.

Oldalak