Ismét a Szegedi Tudományegyetem az ország legzöldebb egyeteme, de a teljes közép- és kelet-európai régióban is csak egy prágai és egy bécsi intézmény előzi meg. Világszinten pedig a városi létesítmények között a 14. helyen végzett napelemparkjának, geotermikus energiafelhasználásának és környezettudatos oktatásának köszönhetően.

Bármelyik nyugat-európai belvárosban megállná a helyét, a Tisza és a szegedi dóm közelségében azonban szokatlanul, de mégis kellemes kontrasztot alkotva emelkedik a József Attila Tanulmányi és Információs Központ modern épülete. A kerékpártárolók tucatjaival tarkított utcafrontról üvegfalain keresztül szinte az egész belsejét belátni az ebédlőtől a hatalmas közösségi téren keresztül a könyvtárszobákig. A hallgatók láthatóan szeretik a modern, letisztult dizájnt, a vizsgaidőszak ellenére nagy a nyüzsgés.

A látványos külsőségek talán azt is kifejezik, hogy az épület szellemisége is különbözik a hagyományostól: az intézmény jelentős részben megújuló energiából látja el magát. Ez a környezettudatos küldetés közel tízéves múltra nyúlik vissza, a világ zöldegyetemeit rangsoroló GreenMetric felmérésben pedig 2010 óta vesznek részt. Mint dr. Szabó Gábor rektor elmondja, minden egyetemnek fontos feladata, hogy a fenntarthatóság témáját folyamatosan a felszínen tartsa mind az oktatásban, mind a közbeszédben.

– Ránk pedig ez különösen igaz, hiszen az intézmény a város legnagyobb vállalkozása, ami hatalmas felelősséget jelent. Általánosságban is az kéne legyen a teljes közoktatás egyik legfőbb üzenete, hogy a Földet a lehető legjobb állapotban adjuk át utódaink számára, de egy tudományegyetemen még fontosabb ezekről a kérdésekről beszélni, hiszen a megfelelő választ is csak tudományos úton kaphatjuk meg. A jó szándékú, olykor azonban naiv és nem minden szegmenset körbejáró téves megoldások sokkal több kárt okoznak, mint amennyit használnak. A papír újrahasznosítása például nem mindig környezetbarát, amennyiben az ehhez szükséges szállítás meghalad egy bizonyos mértéket. A villanyautók pedig valóban kevésbé szennyezőek, mint a hagyományosak, de nem nehéz belátni, hogy ha Kína teljes gépkocsiállományát korszerűsítenék egyik napról a másikra, az hatalmas természeti katasztrófát okozna – magyarázza a rektor, majd hozzáteszi: nagyon fontos lenne, hogy már az általános iskolákban beleneveljék a gyerekbe az apró erőfeszítést kívánó kötelességeket. Ilyennek tartja a szelektív hulladékgyűjtést, amelyben hazánk igencsak le van maradva: amikor a Németországban élő unokái hazalátogatnak, mindig az az első kérdésük, mit hova kell dobni. Annak is magától értetődőnek kellene lennie, hogy az elemet a gyűjtőállomásokra visszük és nem belevágjuk a szemetesbe, ami Szabó Gábor szerint lényegében véve bűncselekmény.

Kukla Zsolt, a Műszaki és Létesítménygazdálkodási Iroda vezetője kiemeli, a városokban a szén-dioxid-kibocsátás sokkal nagyobb, és mivel az épületeik többsége a központ közelében helyezkedik el, különösen fontos, hogy próbálják óvni Szegedet a káros anyagok koncentrált hatásaitól. Emellett megjegyzi: a környezettudatosság mellett gazdasági szempontok is fontosak voltak számukra, és szerencsére az unió bőkezűen támogatja a megújuló energiára törekvő fejlesztéseket. Jelenleg is 6 milliárd forintnyi forrástámogatásra állnak előkészítve műszaki pályázataik.

– Minden jelentős fejlesztést uniós forrásból tudtunk elvégezni – veszi át a szót Szabó Gábor – Például napelemparkot soha nem tudtunk volna önerőből telepíteni. A környékbeli intézmények között pedig kifejezetten előkelő helyen állunk a geotermikus energia felhasználásában, ami szintén költséges beruházást igényelt.

Az elmúlt évek lépései közül az egyetem az utóbbiakra a legbüszkébb. A több épületen is elhelyezett napelemrendszer 1,1 megawattos, míg a szennyvíz-hőszivattyú Szeged és Cegléd szennyvíztelepéből látja el az épület nagy részének fűtését és hűtését –, ehhez talajszondás geotermikus energia is hozzájárul. Utóbbiak mindennapos ellenőrzést igényelnek, egy ekkora objektum esetében kisebb-nagyobb hibák, a szűrőn átengedett és fennakadt szennyeződések igencsak gyakoriak. Fontos megjegyezni, hogy a hagyományos energiafelhasználás esetén sem jelentene kevesebb munkát egy ekkora épület folyamatos üzemeltetése. A zöldmegoldások közül egyébként, mint megtudjuk, a napelemes szerkezet a legegyszerűbben kezelhető, lényegében csupán egy műszerrel kell végigkövetni a fogyasztást és a termelést.

A megújuló energiaforrások az összes energiafelhasználás 30-40 százalékát fedezik, de Kukla Zsolt hozzáteszi, a következő 8-10 évben szeretnék 50-60 százalékra emelni ezt az arányt. Az irodavezető gazdasági szempontból ennél is fontosabbnak tartja a szolgáltatókkal való árújratárgyalásokat, szerencsére az ellátók közötti piaci versenyhelyzetnek és a több egyetemmel történő összefogásuknak köszönhetően egy jóval kedvezőbb szerződést sikerült kötniük, jelentős, a 2016/2017-es tanévben várhatóan akár 61 millió forintos megtakarításokat produkálva.

Arra a kérdésre, hogy önmagában a zöldmegoldásokkal éves szinten mekkora összeget sikerül spórolni, a rektor szerint a teljes megtakarítást bonyolult lenne számszerűsíteni, mivel nagyon összetett fejlesztésekről van szó.

– Inkább néhány jelentősebb szegmenset tudnék felhozni: a klinikai telephelyünket immáron tíz éve geotermiával fűtjük, a korábban emlegetett, 20 ezer négyzetméternél is nagyobb Tanulmányi és Információs Központ ellátásában a napelembázis jelentős szerepet játszik, emellett – azáltal, hogy 2015 ősze óta jelentős részben a szennyvízből nyert hőenergiával fűtjük és hűtjük az épületet – hosszú távon azt várjuk, hogy rendes beszabályozással évente csak néhány napig kelljen használnunk a hagyományos gázszolgáltatást. A megtakarítás erősen időjárásfüggő, de több százmillió forintról van szó, nagyjából a teljes rezsi 10 százalékát spóroljuk meg – magyarázza Szabó Gábor, majd ennek az aránynak a jövőbeli lehetséges növelése kapcsán megemlíti, hogy épületeik jelentős része régi és hőszigetelés szempontjából korszerűtlen, éppen ezért sok esetben, kis túlzással, az utcát fűtik.

A gyakorlati lépések mellett hasonlóképpen fontos a környezettudatos szemléletre való nevelés, mindezt több figyelemfelhívó akcióval is igyekeznek elérni, ilyen volt mások mellett a „Kapcsold le magad után a villanyt!” elnevezésű kampány is. Szabó Gábor szerint azonban a kézzelfogható eredményeket nem hirdetésekkel, hanem szemmel látható lépésekkel lehet elérni, például azzal, hogy töltőállomások létrehozásával támogatják a villamos biciklik használatát, illetve tárolók építésével a hagyományos kerékpározást. A szemlélet pedig a tantárgyakban is megjelenik:

– A GreenMetric felmérés azt is figyeli, milyen mértékben közvetítjük ezt a hozzáállást az oktatásban. A Szegedi Tudományegyetemen százas nagyságrendben találni a témába vágó előadásokat, és nem csupán a környezet tanszakosok esetében. Igyekszünk megvizsgálni a tárgy minden aspektusát, egy természettudományos kurzuson éppúgy lehet beszélni minderről, mint egy gazdaságtudományi előadáson – teszi hozzá a rektor.

Az SZTE a GreenMetric felmérésén világviszonylatban a 107. helyet érte el 5647 pontot szerezve – a ranglista csúcsán a Kaliforniai Egyetem Davis kampusza áll 8398 ponttal. Ám a belvárosban fekvő intézmények között a 14. lett a szegedi, ez a kategória idén jelent meg először, és Szabó Gábor szerint azért fontos, mert teljesen más adottságokat takar: értelemszerűen nincs lehetőségük növelni a zöldterület nagyságát, vagy csökkenteni a parkolóhelyek számát, hiszen például utóbbi területen amúgy is mizéria uralkodik Szegeden.

– Számít az épített környezet, az infrastruktúra, az energia- és hulladékgazdálkodás, a közlekedéspolitika, az egyetem oktatási tevékenysége, mindezeket külön értékelik – fejti ki Gyarmati László, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója. Hozzátéve, hogy egyre több egyetem csatlakozik a felméréséhez, hiszen a cél az, hogy nemzetközi párbeszédeket indítsanak, az egyetemek megismerjék egymás pozitív megoldásait, és segítsék egymást az előrelépésben.

Mint Gyarmati Lászlótól megtudjuk, a rangsor elején elsősorban nyugat-európai és észak-amerikai intézmények helyezkednek el, amelyek nagyon erősek az infrastrukturális fejlesztésekben, az energiaracionálási programokban, az ázsiai országok egyetemei ezzel szemben sokkal inkább a szociális törekvésekben, a közösségi programokban tűnnek ki, illetve hatalmas zöldterület is jellemzi a kampuszaikat. Kelet- és Közép-Európa kicsit még el van maradva, a térségben a Szegedi Tudományegyetemet csupán egy bécsi és egy prágai iskola előzte meg a rangsorban. Röviden tehát van még hová fejlődni az intézményigazgató szerint, de szerencsére ezek a különböző nemzetközi találkozók remek lehetőséget nyújtanak a szemlélet terjedésére.

Német Dániel