Az ország első passzívházas óvodája

Már több mint egy hónapja működik az ország legenergiatudatosabb és legkorszerűbb óvodája, a budapesti XIII. kerületi Meséskert Tagóvoda. A minősített passzív épület üzemeltetéséhez 90-95 százalékkal kevesebb energia szükséges, mint amennyi egy hasonló méretű, hagyományos intézményhez. Korszerű formanyelvével, különleges megoldásaival ráadásul kiemelkedően játékos és vidám környezetet nyújt a gyerekeknek.
Barátságos, tágas tér fogad minket, ahogy az Archikon Építésziroda által tervezett óvodába lépünk, a természetes fény szinte ömlik az épületbe, hála a napenergia lehető legnagyobb mértékű passzív kihasználásának, vagyis a tájolásnak, a nagyméretű nyílászáróknak és főként a felülvilágító ablakoknak, amelyeket a tetőbe és a födémbe vágtak: így az épületen függőleges irányból is jut napfény a földszintre. A nyílások alakjában pedig az ötödik homlokzat, a tető játékos áttörései ismétlődnek meg, ugyanis az épület felülről egy hatalmas formabedobó játékra hasonlít, ami a környező, magas épületekből lenézve igazán üdítő és kedves látvány a részben irodaházas, részben panel-, részben újépítésű lakókörnyezetben. Egy háromszög, egy kör és egy négyzet szakítja meg a tetőkert szövetét, a formai megoldások, a fedett és fedetlen részek játéka bújócskázásra ad lehetőséget…

Passzívház-előírások

A minősített passzívház lényege, hogy az épület négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra fűtési és hűtési energiát igényel egy év alatt, illetve az összes primer energiaigénye az árammal és a meleg víz előállítására fordított energiával együtt is csak 120 kilowattóra négyzetméterenként. Mindezt a hőhídmentes és légtömör szerkezet, a vastag hőszigetelés, a háromrétegű ablakok teremtik meg, amelyek révén az épület gyakorlatilag olyanná válik, mint egy termosz. Így minden hő részt vesz a fűtésében, ami benne keletkezik: a háztartási gépek, a számítógépek, a lámpák és az emberek által termelt meleg is. Kívülről pedig a nap fűti.

Mivel a hagyományos szellőztetés energiapazarló lenne, az épület alapvető tartozéka egy folyamatosan működő, hővisszanyerős szellőztető rendszer, aminek segítségével a levegő két-három óránként teljesen kicserélődik. Működésének lényege, hogy a bentről távozó használt levegő hőt cserél a kívülről érkező frissel, így télen eleve melegebb, nyáron pedig hűvösebb levegő jut az épületbe. Egyébként magasabb komfortérzetet nyújt, hogy így egyenletesebb a belső levegő hőmérséklete. A fűtés mellett ugyanúgy szigorú előírás vonatkozik a nyári komfortérzetre is: a hőfok nem mehet tartósan 26 Celsius-fok fölé, ezt elsősorban a fix- és a mozgatható árnyékolás biztosítja. A felhasználható áramra vonatkozó előírások pedig akkor teljesülnek, ha zömében energiatakarékos gépeket és lámpákat használnak.

Az építést tekintve nincsenek kötöttségek, egyedül a cél adott, az eszközökben lehet válogatni. A technológiát és a követelményeket Németországban fejlesztette ki a darmstadti Passzívház Intézet, miután 1992-ben ugyanitt épült fel az első passzívház. A minősítésre már hazánkban is alakult intézmény, az eljárás során az építés minden folyamatát ellenőrzik és dokumentálják: a tervezést, az előzetes energetikai számításokat és a kivitelezést is.

A Kassák Lajos utcai óvoda esetében a háromrétegű nyílászárók hő- és hangszigetelt, légmentesen zárt biztonsági üvegből készültek, az épületen körben 25 centiméter, a tetőn és a padlón pedig 35-40 centiméter vastag a hőszigetelés. A túlzott napfény beáramlását elektromosan vezérelt árnyékolókkal korlátozzák, a helyiségeket energiatakarékos LED-es lámpákkal világítják meg, amelyeket fény- és jelenlét-érzékelőkkel láttak el. Szükség esetén a fűtést távhővel oldják meg, az épület hűtését pedig levegő-víz hőszivattyú biztosítja. A szellőztető rendszerbe érkező friss levegőt pollen- és allergiamentesre szűrik, illetve az EU életminőséget javító javaslatainak megfelelően elektroszmog elleni védelem is van a termek egy részében.

Játszótér a tetőteraszon

Nyolc-nyolc csoportszoba nyílik a földszinten és az emeleten a felülről megvilágított közlekedőtérből, az óvoda ezenkívül két tornateremmel is rendelkezik, illetve a második, tetőtéri szinten helyet kaptak logopédiai és autistákat fejlesztő szobák, továbbá a sószoba. Az első emeleten a födémáttörésekre járható üvegfelületet raktak, azok köré pedig egyedi padok épültek. A belső térkapcsolatokban és a tető formai megoldásaiban megnyilvánuló játékosság pedig a falakon végighúzódó rajzokban is jellemző, Ferth Tímea grafikus munkái egyben egységes képet adnak az óvodának. A növény, állat- és egyéb motívumok alatt a falat nagyobb területen mágneses festéssel látták el, így az óvodapedagógusok arra tehetik ki a gyerekek rajzait, a hirdetményeket és az évszaknak megfelelő dekorációkat. A tiszta, világos, tágas tér érzetét erősíti az egyébként kívül-belül fehér falakon többször megjelenő napsárga szín.

A különleges tetőteraszon játszótereket alakítottak ki, továbbá egy fedett színpadot, ami közösségi térként is funkcionál. Itt a gyerekek felléphetnek, önbizalmukban erősödve, illetve nekik szóló előadásokat láthatnak, és itt tartják az ünnepségeket is. A kertben a játszótereket úgy alakították ki – mivel az alapterület mértéke nem változott az előző épületéhez képest –, hogy nem kellett egyetlen fát sem kivágni, de a játékeszközök megújultak.

A Nagy Csaba és Pólus Károly által irányított Archikon Építésziroda ismert a kísérletező kedvéről, a szintén tizenharmadik kerületi százlakásos passzív önkormányzati lakóházat is ők tervezték, ami azóta számos díjban részesült.

– Ilyen esetben az építész gyakorlatilag szervezőszerepet tölt be, hiszen számos szempontot kell összeegyeztetnie, a passzívház technológiai követelményeit, a funkcióból fakadó igényeket, a saját formai elképzeléseit, az építtető elvárásait, a költségkereteket, a helyi építészeti és az intézményi előírásokat, a kivitelező kéréseit, amiknek bele kell férnie a tervezett költségvetésbe. Egyszóval nagyon sok érdek között kell lavíroznia, közben megpróbálni szakmailag megfelelő, a hitvallását tükröző épületet létrehozni. Én ezt nagyon élvezem – mondja Pólus Károly, az Archikon vezető tervezője és egyik tulajdonosa. – Sokszor előfordul, hogy amikor egy elkészült épületben az építész körbevezeti a szakmabelieket, elhangzik a mondat, miszerint ezt nem így terveztem, csak a kivitelező, a pénz vagy a határidő miatt így sikerült. Mi arra törekszünk, hogy nekünk a végén ne kelljen ilyen mondatokat megfogalmaznunk. Kompromisszumok persze mindig vannak, de fontosnak tartjuk, hogy a tervezés során kialakított hangsúlyok megmaradjanak. Ebben az esetben ez többek között a tetőkert mint ötödik homlokzat kialakítása volt.

Az építésziroda sokat konzultált az intézményvezetővel és az óvódapedagógusokkal, s az észrevételeik alapján változtatott a terveken. Eredetileg például szimplán erős hálóval akarták lefedni az áttöréseket a födémben, az óvópedagógusok kérésére esett a választás végül a járható üveglapra. A kerti mosdó ötlete is azért valósult meg, hogy az óvodásoknak ne kelljen bemenniük az épületbe játék közben.

Az iroda építészei utánanéztek a külföldi példáknak is, így Bécsben egy passzívházas óvodát, Koppenhágában egy aktívházas óvodát néztek meg – aminek valóban nulla az ökológai lábnyoma, miután annyi tiszta energiát termel pluszban az egész életciklusa alatt, amennyivel kiváltja az építkezés és az építőanyagok gyártása során felhasznált energiát. Beszélgettek a tervezőkkel is, leszűrve a tapasztalatokat.

– Nagy felismerés volt, hogy lehet kortárs építészeti formanyelvet teremteni a passzívházas kritériumrendszernek való megfelelés mellett is. Az első passzívházak megépítése ugyanis technológiai szempontból óriási eredményt jelentettek, de építészeti szempontból nem voltak túl inspirálóak. Első véleményünk még az volt, hogy mi nem szeretnék passzívházat tervezni, ha annak ilyennek kell lennie. Azóta azonban rengeteget fejlődtek az építőanyagok, a tervezési és kivitelezési módszerek és az építőipar. A passzívházas követelmények csak egy aspektust jelentenek a többi között a tervezés és építkezés során, nem kell formailag eluralkodniuk az épületen – összegzi véleményét az építész.

Lombok közt

A négyszáz férőhelyes óvoda bruttó 1,3 milliárd forintból épült, húsz százalékkal nagyobb költségvetésből, mint egy hagyományos épület…
– Folyamatosan újítjuk fel intézményeinket a Lendületben a XIII. kerület! elnevezésű fejlesztési program keretében, és elsőként az óvodák vannak soron – meséli Borszéki Gyula alpolgármester a projektről. – A Kassák Lajos utca esetében az eredeti, panelszerkezetes épületet nem lehetett bővíteni, ezért arra gondoltunk, ha már újat kell építeni, az legyen passzív. A százlakásos passzív bérházzal kapcsolatban ugyanis már megtapasztaltuk, valóban huszadannyi az energetikai fenntartás költsége.

Ezúttal a szemléletformálás is szempont volt: a jövő nemzedéke olyan épületben töltse a kisgyermekkorát, ami felnőttkorában remélhetőleg már természetes lesz számára. Ez az üzenet az épületen keresztül a szülőkre is irányul. A közberuházás minősége az alpolgármester szerint mindemellett példát nyújt a magánbefektetőknek is. A legfontosabb eredmény azonban az, hogy a legilletékesebbek, az óvodások nagyon jól érzik benne magukat.
– Hatalmas fák veszik körül az épületet, és a tágas ablakokból olyan rálátásunk van a lombkoronákra, hogy az ember egy erdő közepén érzi magát – meséli Czvetnics Rita, a Meséskert Tagóvoda vezetője. – Az ablakok is alacsonyabban, a gyerekek nézőpontjának megfelelően helyezkednek el. A mennyezetfűtés, a föntről érkező meleg pedig azt az érzetet kelti, mintha napoznánk: ez az épület kifejezetten derűs. A levegő is sokkal tisztább, ebben az időszakban a gyerekek és a pedagógusok egy része már sajnos betegeskedni szokott, most viszont jóval kevesebb a légúti megbetegedések száma.

Pap Ferenc óvodavezető-helyettes, a Süni csoport óvodapedagógusa pedig Ferth Tímea grafikáit emeli ki:
– Nagyon kedvesen húzódnak végig az épületen a rajzos motívumok, több helyen visszaköszönnek benne a csoportok jelei, néhol egy-egy helyzetet, történetet mutatnak be. Az egyik kedvencem a tornaszobában van, ahol a leggyengébbnek tűnő csiga viszi a hátán a többi a csoportot jelképező állatot. Ez nagyon fontos üzenet. A gyerekek pedig imádják, hogy a bejáratnál ki lehet választani a saját csoportjuk jelét és vonalát, ami elvezeti őket a szobához – meséli a szakember, aki a tetőterasz fedett részeinek is nagyon örül. – Azt vallom, hogy nincs rossz idő, csak rossz öltözék, így még esőben is a levegőn lehetnek a gyerekek.

A Meséskert Tagóvoda az új épülettől függetlenül immár második alkalommal nyerte el a háromévente kiosztott Zöld Óvoda címet.
– Egy többpontos kritériumrendszert szerint osztják ki ezeket a címeket – mondja Patkós Péterné, Erika néni, aki a Maci csoport óvódapedagógusa, egyben az intézmény környezetudatosságra neveléssel foglalkozó koordinátora. – Szelektíven gyűjtjük a szemetet, próbáljuk különböző programokon keresztül a gyerekek és szüleik személetmódját formálni, az egészséges életmódot is bemutatni. Kirándulásokkal biztosítjuk a minél több természeti tapasztalatszerzés lehetőségét, játékokat rendezünk a Föld Napjára, az Állatok Világnapjára. Ezenkívül a Madárbarát Óvoda címet is megkaptuk, folyamatosan foglalkozunk madármentéssel, számos etetőnk van, évente négy alkalommal terepen, négy alkalommal pedig az aulában tartunk a gyerekeknek ezzel a témával kapcsolatban bemutatót. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy az óvoda szemlélete, belső tartalma most hozzá méltó külsővel gazdagodhatott.