Jelenlegi hely

Közel nulla energia

Az Európai Unióban a 2020 után használatba vett házak már csak közel nulla energiaigényűek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki építkezésen vagy egy új építésű lakás megvásárlásán gondolkodik, akkor a leendő ingatlanját gyakorlatilag már e szabályok szerint kell megtervezni. Az újonnan átadott középületekre pedig már az idei év végétől vonatkozik a szigorítás. Mennyivel növeli ez meg az építkezések árát, mit takar egyáltalán a „közel nulla” kifejezés, és mely technológiák tömeges terjedése várható ennek kapcsán?

A kötelező hőátbocsátási tényezőket – vagyis azt, mekkora hőveszteség távozhat a falakon, ablakokon át – folyamatosan szigorítják. Bár a mostani követelmények és az előzőek között nincs nagy különbség, mégis minőségi ugrást jelentenek: nem lesz elég egy kicsit vastagabb szigeteléssel dolgozni.

– Most kezd igazán előtérbe kerülni a fenntartható építészeti szaktudás – mondja Szekér László, minősített passzívház-tervező, ő tervezte és kivitelezte az első magyar passzív házat Szadán. – Ugyanis egy ponton túl megváltoznak az arányok: az első öt centiméternyi szigetelés csodákat tesz, a második öt sokat hoz, a harmadiknál már kevéssé érezhető a különbség. Az új elvárások teljesítése tehát komplex tervezői munkát jelent, többek között a légtömörségre, a hőhídmentességre, a napfény megfelelő mennyiségű beengedésére és az árnyékolásra is figyelni kell. Például az egész házat be kell csomagolni a pincétől a padlásig, egy lyukat sem kihagyva. Ha viszont nagyon le van szigetelve egy ház, akkor gyakoribb szellőztetésre lesz szüksége, különben penészedni fog. Tehát valószínű, hogy az új házaknál már alapvető technológia lesz a hőcserélős szellőztető rendszer.

Persze, a minőségi ugrást elsősorban az adja, hogy nemcsak előírások vannak az építőanyagokra vonatkozóan, hanem követelmények is az eredményre: ez egy sokak szerint túlságosan is bonyolult mérőrendszer alapján történik, amelybe beleszámítják a házra fordított hűtés és fűtés energiáját, a használati meleg vizet és a rendszer, például a hőcserélős szellőztető működtetésére fordított energiát is, továbbá különböző szorzókkal számolják az egyes energiaforrásokat (gáz, villany­áram, tűzifa, földhő, napenergia stb.), az így kapott szám pedig nem sokat mond a felhasználónak.

– A 2020-tól kezdve átadott épületek esetében szükség lesz arra is, hogy bizonyos arányban megújuló energiát hasznosítsanak – mondja Medgyasszay Péter építészmérnök, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének docense. – De nem kell megijedni, ez nem jelenti azt, hogy ezentúl méregdrága beruházásokra kell áldozni, mert megújulónak számít az is, ha a ház passzívan hasznosítja a napenergiát, úgymond „benapozott”. Ez a számítás szerintem rosszul kialakított matematikai képleten alapul, gyakorlatilag évek óta olyan házakat tervezünk, amelyek a követelményrendszer erre vonatkozó részét bőven túlteljesítik.

Szekér László úgy gondolja, sokkal egyszerűbben is meg lehetne határozni, mennyit fogyaszt egy ház: az éves fűtési és hűtési energiaigényt elosztani a négyzetméterrel. Ez ugyanis egyértelműbb lenne egy átlagos ingatlanvásárló számára arra vonatkozóan, mennyibe fog kerülni az üzemeltetés.

Néhány példa az épületek energiaigényének szemléltetésére: a régi, Kádár-kockaként emlegetett családi házak (négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, sátortetős épületek) négyzetméterenként körülbelül négyszáz kilowattóra fűtési energiát fogyasztottak évente, a szigeteletlen panelházak esetében ez már csak kétszáz volt, a mostani lakóparkok épületei 150-120 körüli értékeket mutatnak, amennyiben jól szigeteltek, csak százat.

– Ezekhez képest a közel nulla energiaigényű épület négyzetméterenként körülbelül negyven kilowattórát fogyaszt évente. Egy passzív ház ennél kevesebbet, tizenötöt fogyaszt – állapítja meg Szekér László.

Fel van-e minderre készülve a magyar építőipar? Sokak – többek között Szekér László – szerint nem, még az építészszakma sem feltétlenül, de a kivitelezők biztosan nem. Mert egy ilyen ház sokkal gondosabb, minőségibb munkát kíván, mint a hagyományos épületek, az utolsó szögig pontosan és odafigyelve kell dolgozni, különben az egész bevitt anyagnak semmi értelme nem lesz.

Medgyasszay Péter azonban nem aggódik, mert ezek a technológiák régóta ismertek, alkalmazzuk is őket, csak nagyobb arányban lesz rájuk szükség. Viszont felhívja a figyelmet arra, hogy azokat meglepetés érheti, akik nagyon elhúznak egy építkezést: 2020-as használatbavétel esetén már az új szabályok érvényesek, vagyis lényegében már most eszerint kellene a házakat tervezni.

Az európai uniós követelményeket természetesen többféle felfogással és technológiával is lehet teljesíteni, a passzív ház mellett más kategóriát jelent a zéró szén-dioxid-kibocsátású ház. Az előbbiben akár gázzal is fűthetünk, csak a házat úgy alakítják ki, hogy évente négyzetméterenként maximum 15 kilowattóra fűtési energiát használjon. Az utóbbi vezérelvét viszont az adja, hogy semmiképp ne hasznosítson fosszilis energiát.

– Nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik – mondja Medgyasszay Péter, aki többek között fenntartható házakat is tervez. – A területi adottságok és a fogyasztás mértéke függvényében regionálisan eltérő követelményértékeket határoz meg, de természetesen csak megújuló energiát használva.

A követelményrendszer Medgyasszay Péter szerint körülbelül 5-15 százalékkal fogja megemelni az építkezések árát. Nyilván mindig aszerint kell optimalizálni a költségeket, hogy az épület üzemeltetése mennyivel lesz olcsóbb a pluszberuházások által.

Izgalmas kérdés, hogy mi lesz a meglévő épületekkel, például az európai uniós támogatással megvalósuló felújításokra is biztosan érvényes lesz az elvárás, még a műemléki védettségű épületek esetében is. Nem lehetetlen a megvalósítás, habár egy felépült létesítményen valóban sokkal nehezebb utólag ilyen nagy mértékben változtatni. Medgyasszay Péter egy ilyen projektet már elvégzett Vácon, ahol 46 kilowattóra négyzetméterenként évente a fűtési energiaigény, amit egy 18 kW-os teljesítményű faelgázosító kazán biztosít. A fűtési időszakon kívül ezt nem kell használni, mivel a napkollektoros rendszer majdnem teljesen biztosítani tudja a használati melegvíz iránti igényeket.

– Svédországban, Dániában, Németországban már húsz éve ilyen épületeket húznak fel – mondja Szekér László. – S az unió valószínűleg további szigorításokat ír majd elő, hiszen ma már teljesen reális lehetőség a nulla energiaigényű, illetve az energiát termelő épület létesítése, és anyagilag sem elérhetetlenek ezek a technológiák. Én úgy gondolom, 2030-2040 körül már ez lesz az elvárás.

Fehérváry Krisztina

 

Hajszárítóval fűteni

Az elmúlt években már több olyan köz- és lakóépületet adtak át, ami közel nulla energiaigényű, így például a Szekér László tervezte, miskolci Bagolyvárat. A többféle tömegközlekedési eszköz közös végállomása valójában egy újjáépítés eredménye, az eredeti épület formáját és jellegét megtartva alkották újra. Itt az alacsony fűtési és hűtési energiaigényt hőszivattyú elégíti ki – a parkoló alá fúrt nyolc darab száz méter mélyre menő szondával –, továbbá hővisszanyerős szellőztető rendszer van az irodákban. Mivel nem tehettek külső hőszigetelést a házra, speciális téglát használtak, ami kőzetgyapotot is tartalmaz.

Szegeden egy nyolclakásos társasház épült passzív házas technológiákkal, Abou-Abdo Tamás tervezésében. Az egész épület fűtési energiaigénye mindössze kilenc kilowatt a mínusz 15 Celsius-fokos téli hidegben – ha nem süt a nap, vagyis nincs benapozási hőnyereség, és nem mászkálnak benne az emberek, vagyis nincs belső hőnyereség. Ez egyenértékű azzal, mintha minden lakásban bekapcsolnának egy hajszárítót. Így egy hatvan négyzetméteres lakás téli fűtési és melegvíz-készítési díja havi 2-3 ezer forint, a házat egy tizenöt kilowattos hőszivattyú látja el öt darab, százméteres szondával, így nyáron hűteni is lehet az épületet.

Szép példa az angyalföldi százlakásos passzív ház is, ami ráadásul bérház, illetve ugyanebben a kerületben épült meg az Archikon építésziroda tervezésében a Meséskert Tagóvoda, egy minősített passzív ház, amiről 2016 októberében számoltunk be egy nagyobb cikkben. Az üzemeltetéséhez 90-95 százalékkal kevesebb energia szükséges, mint amennyi egy hasonló méretű, hagyományos intézményhez.

 

Címkék: 
Lapszám: