Az Európai Unióban 2013. március 11. óta tilos forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat. A szigorítás azonban nem garantálja a kozmetikai célú állatkísérletek végleges beszüntetését, több multinacionális cég ugyanis az unión kívül, zavartalanul folytatja ilyen jellegű tevékenységét. A tudatos vásárlók a logók nyomon követésével informálódhatnak arról, az üzletekben forgalmazott termékek tényleg mentesek-e az állatkísérletektől.

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Az egyik legsokkolóbb állatkísérlet-ellenes kampányt 2012-ben szervezte meg a Lush angol kozmetikai cég. A performansz részeként egy Jacqueline Traide nevű hölgy vállalta az állatkísérletekkel járó procedúrát. A 24 éves aktivistát a Lush egyik londoni boltjában 10 órán át „kínozták” nyilvánosan: beinjekciózták, a haját leborotválták, sőt, még elektródákat is elhelyeztek rajta. Jacqueline Traide ezzel az akcióval próbálta felhívni az emberek figyelmét a tudatos fogyasztói magatartás fontosságára. A Daily Mail című lap szerint a kampány sikeres volt, ám kissé túllőtt a célon, hiszen Jacqueline fájdalmai több esetben egyáltalán nem tűntek színleltnek.


A fájdalom kísérletei

Európában az állatkísérleteknek csupán 6 százalékát végzik életmentésre szolgáló gyógyszerek kifejlesztésére. A tesztek 63 százalékáért a hadiipar, 31 százalékáért a kozmetikai ipar a felelős. Pontos számok ugyan nem ismertek, de az uniós szigorítás, tehát 2013 előtti becslések szerint évente legalább tízmillió állat esett áldozatául a szépségipari kísérleteknek Európában.

Az európai tiltás ellenére a probléma még mindig világméretű! A Cruelty Free International állatkísérlet-ellenes szervezet tájékoztatása szerint évente világszerte több 100 millió állat sérül meg vagy pusztul el kozmetikai célú kísérletek következtében. Pedig dr. Balogh Lajos kutatásfejlesztési szakember úgy véli, a kozmetikai ipar számára végzett állatkísérletek minden esetben helyettesíthetők alternatív módszerekkel! A szakértő egyrészt civil szervezet vezetőjeként, másrészt aktív kutatóként is élharcosa a kozmetikai célú állatkísérletek végleges betiltásának.

– Ma már számos élettani folyamatokat szimuláló számítógépes program, audiovizuális anyag áll rendelkezésre. Az alternatív módszerek közé tartoznak továbbá az úgynevezett in vitro tesztek, melyeket nem élő állatokon, hanem mesterséges szövettenyészeteken, sejteken végeznek, és ezek válaszreakcióját figyelik laboratóriumi körülmények között.

A szakember elismeri, hogy jó ideig tapasztalható volt bizonyos mértékű ellenállás az alternatív módszerek bevezetésével szemben a kozmetikai iparban, ami azzal is magyarázható, hogy a hosszú évtizedek alatt rögzült infrastruktúra modernizálása egyetlen intézet esetében is százmilliós nagyságrendű befektetést igényel. A folyamat részeként be kell zárni a kísérleti célokra létrehozott állatházakat, új laboratóriumot kell felszerelni, és a szakemberek képzése is magas költségekkel jár. A tudatosabb vásárlói magatartás terjedésével azonban az alternatív módszerek alkalmazása immár piaci előny megszerzéséhez is vezethet.

A kutató azt is leszögezi, hogy ezek az eljárások az állatkísérleteknél sokszor gyorsabbak, és a megbízhatóság tekintetében is egyre inkább kiállják a próbát a klasszikus állatkísérletekkel szemben. A tesztek leggyakoribb elszenvedői a nyulak, kutyák, macskák, majmok, tengeri malacok, egerek és patkányok. Ezeket az állatokat többnyire kifejezetten kísérleti célokra tenyésztik. Egyetlen teszt során több tucat állat szervezete is károsodhat visszafordíthatatlanul. Testükben belső szervi elváltozások jelentkezhetnek, utódaik rendellenességekkel jöhetnek világra. Bőrérzékenységi vizsgálatnál a tesztelendő anyagot vagy a bőrre kenik, vagy a bőr alá fecskendezik, így vizsgálják az esetleges allergiás reakciókat, vagyis hogy az adott szer alkalmazása során jelentkezik-e gyulladás, vörösödés, viszketés, illetve keletkeznek-e sebek. Jellemző még a tápcsatornába juttatott anyagok tesztelése, és szinte minden esetben megnézik azt is, hogy az adott termék okoz-e szemirritációt. Ezen vizsgálatok során az állatok gyakran elveszítik látásukat. Drámai a rákkeltő hatás tesztelése is. Nem ritka jelenség, hogy több száz egér vagy patkány szervezetébe éveken keresztül naponta juttatnak tesztanyagot, majd a vizsgálati időszak végén megölik őket, hogy szövettani vizsgálatokat végezhessenek el rajtuk. Az állatok kínjait fokozza, hogy ezeket a vizsgálatokat ketrecekbe zárva, sokszor fájdalomcsillapítás nélkül kénytelenek elszenvedni.


Magyarország az élen

A fogyasztók mérlegelését nehezíti, hogy hiába tünteti fel egy-egy világmárka a termék csomagolásán, hogy „Cruelty free” (CF) vagy „Not tested on animals”, esetleg „Against of animal testing”, tehát, hogy az adott árut és annak összetevőit „nem tesztelték állatokon”, ezek számos esetben kizárólag az európai viszonyokra vonatkoznak. Az ugyanis, hogy egy multinacionális cég nem folytat állatkísérleteket az unió országaiban, még nem jelenti azt, hogy biztosan nem teszteli termékeit Európán kívül sem. Főleg, hogy például Japánban és Kínában nem csupán engedélyezettek, hanem mind a mai napig egyenesen kötelezőek az állatokon végzett kísérletek a kozmetikai iparban, a külföldről behozott termékek esetén! Kimondhatjuk tehát, hogy ha egy árucikk kapható Japánban vagy Kínában, akkor annak előállítását bizonyítottan össze lehet kapcsolni valamilyen állatkísérlettel. A kizárólagosan európai forgalmazás már nagyobb garanciát jelenthet.

Segítheti döntésünket, ha vásárlás előtt a termékre rákeresünk az állatkísérleteket elítélő kozmetikai cégek és szervezetek listáján, az úgynevezett PETA-listán (People for the Ethical Treatment of Animals), mely egyaránt tartalmazza az alternatív módszerekkel készült és a feketelistás kozmetikai termékeket is. Kereshetünk olyan termékeket is, melyek csomagolásán megtalálható a megbízható állatkísérlet-mentességet jelző „Leaping Bunny” logó. Nem elég azonban ellenőrizni a márkát, figyelni kell a cégtulajdonosra is, mert előfordulhat, hogy az adott márka ugyan „Cruelty free”, a tulajdonos azonban nem az! Példa erre a The Body Shop, ami bár CF márka, ám a brend tulajdonosa, a L’Oreal, végez állatkísérleteket. Ilyen módon tehát hiába vásárolunk CF-terméket, végső soron azt az anyacéget támogatjuk, mely nem óhajt lemondani az állatok teszteléséről. Biztos megoldásnak tűnik, ha „Vegán” termékre voksolunk, hiszen ezek az áruk egyrészt állatkísérlet-mentesek, másrészt egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen állati eredetű anyagot.

Nem kell feltétlenül világmárkát választanunk! Ma már az itthon is megtalálható DM-nek (Alverde, Balea), valamint a Rossmannak (Alterra, Isana) is vannak megfizethető, saját márkás termékei, melyek bizonyítottan állatkísérlet-mentesek.

Ha az adott termékcsaládban vannak, könnyebb nyomon követni a magyar termékeket! Garantáltan nem tesztelik állatokon például azt a napraforgószár-kivonaton alapuló magyar termékcsaládot, mely a 80-as években kezdte el meghódítani a honi piacot, Helia-D néven. Magyarország egyébként is élen jár az állatkísérleteket korlátozó szabályozások terén. A jogalkotók már 1998-ban úgy rendelkeztek, hogy hazánkban kozmetikai, dohány- és lőszeripari célú állatkísérletekre nem adható ki engedély. 2004-től pedig végleg megszűnt az a gyakorlat, melynek során a szakemberek befogott kóbor állatokat használtak kísérleti célokra.


Civilek a világtiltásért

Nem kevesebb mint 28 éve dolgozik az állatkísérletek betiltásáért a londoni székhelyű, Cruelty Free International nonprofit szervezet. Az Örökké az állatkísérletek ellen című, jelenleg is folyó kampányukban például azt a célt tűzték ki, hogy a kozmetikai célú állatkísérleteket nemzetközi egyezménnyel, örökre betiltassák az egész világon. A mozgalomhoz folyamatosan lehet csatlakozni az interneten annak érdekében, hogy 2018-ra sikerüljön az aktivistáknak összegyűjteni és az ENSZ elé terjeszteni azt a 8 millió aláírást, mely a szervezet szerint elegendő lehet a nemzetközi egyezmény elfogadásához. A Cruelty Free International szakemberei addig is fáradhatatlanul nyomoznak titkos laboratóriumokban folyó kísérletek után, és igyekeznek rákényszeríteni a döntéshozókat az állatok védelmére. A szervezet munkájának nem kis szerepe volt abban, hogy az EU tagországai ratifikálták a 2013-as állatkísérleteket tiltó törvényt.

Itthon is vannak követendő példák. Az Állatvédő Egyesület Veszprém önkéntesei 2003 óta foglalkoznak kísérleti állatok örökbeadásával. Az elmúlt 14 évben több mint 150 sikertörténetről tudnak beszámolni.

– Egy veszprémi kutatóintézettel állunk kapcsolatban – meséli Böröczky Veronika, aki két éve dolgozik a szervezetnél – és bár kíváncsiak vagyunk, nem faggatjuk a kísérletet végző szakembereket arról, hogy milyen vizsgálatokon estek át a hozzánk kerülő kiskutyák. Természetesen nem kozmetikai célú kísérletekről van szó, hiszen ilyet Magyarországon tilos végezni! Fontosnak tartjuk, hogy amennyire lehetséges, kövessük az örökbe adott kutyák utóéletét. Igyekszünk olyan helyet találni nekik, ahol már van másik házi kedvenc. Legutóbb júliusban találtunk gazdit Csijó névre hallgató egy éves kísérleti kiskutyánknak.

A szervezet munkatársai úgy látják, hogy ezek az állatok érthető módon eleinte nagyon félénkek, de mivel az intézetben 4-6 fős csoportokban helyezik el őket, látják és hallják is egymást, tehát nem élnek ingerszegény környezetben, hamar visszatalálnak a fajtára jellemző viselkedésmódhoz. A laboratóriumokból kikerülve így gyorsan hozzászoknak a szabad élethez, és megtalálják helyüket az örökbe fogadó családoknál. Bizonyíték erre az a sok szívhez szóló beszámoló, melyet örökbe fogadó gazdik tesznek közzé a laborosbeagle.blog.hu internetes felületen.

Balogh Lajos is elismeri a civil szervezetek áldozatos munkáját, és utal arra, hogy az állatvédelmi szervezetek már több mint száz éve küzdenek az állatokat érintő humánus bánásmód kiharcolásáért. A kutató büszke arra, hogy a korábbi két-háromezer esettel szemben, ma már évente kevesebb mint két-háromszáz rágcsálón végeznek gyógyszerfejlesztést célzó kísérleteket az egykori Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézetben.

A szakember úgy véli, hogy folytatódik az a tendencia, mely szerint a társadalmi elvárások és a kutatók belső etikai kódexe egyre több állatot kímélnek meg a kísérletektől, miközben a kozmetikumok alkalmazásának biztonsága is megmarad, akár növekszik is. Úgy érzi azonban, hogy nincs még itt az idő, amikor teljesen nélkülözni tudjuk a kísérleti állatok felhasználását, így folyamatosan tenni kell jobb tartási körülményeikért, szenvedéseik csökkentéséért, akár az állatkísérletek pontosabb tervezésén, akár a már meglévő eredmények könnyebb elérhetőségén keresztül is.

A szakértő szerint az Európán kívüli kontinenseken követendő példa lehet India és Új-Zéland, ahol a szórványosan még előforduló kozmetikai állatkísérletek ellenére erősödik az igény az alternatív módszerek bevezetésére, csakúgy, mint Ázsia más országaiban. Magyarország pedig olyan ébredő társadalom képét mutatja, ahol főként a fiatalok, már tudatos vásárlókként vesznek részt az állatkísérletek elleni harcban.

Szabó Judit