Jelenlegi hely

Drónok a személyszállításban

Azt, hogy milyen lesz a jövő, sokszor és sokan próbálták már elképzelni. A The Jetsons című animációs sorozatban légi autópályákon furikáztak a szereplők, a Star Warsban és Az ötödik elemben is számos különleges légi közlekedési eszközt látni a felhőkarcolók között kanyargó légi dugókban. Ami a képzelet játéka volt eddig, megvalósulni látszik. Dubajban elvileg júliustól lehet légitaxizni drónokon.

Műszaki szempontból a drónok közé sorolható, elektromos meghajtású eszközökről van szó, amelyek személyszállításra is alkalmasak. A technológia már megvan, ugyanakkor még számos, egyelőre megoldatlan jogi és biztonsági probléma van a téma körül, nem beszélve a társadalmi elfogadottságáról. Ennek ellenére néhány országban már a közeljövőben a közlekedés szerves részévé válhatnak ezek a teljesen vagy félig autonóm légi eszközök: a leghamarabb Dubajban, Németországban és Kínában.

Dubajban már júliusban tervezik is a dróntaxizás megindítását, ezt Matar al-Tajer, a dubaji közlekedési hatóság vezetője jelentette be az év elején. A szolgáltatás elvileg bárki számára elérhető lesz mobiltelefonos appon keresztül, a kínai gyártású, Ehang–184 nevű quadrokopterek teljesen automatikusan működnek, csak a címet kell megadni, de folyamatosan figyeli őket egy központ. Az elektromotorok hajtotta nyolcrotoros drón csúcssebessége 160 kilométer óránként, akkumulátora fél órát bír, ami nagyjából 50 kilométeres hatótávot jelent. Háromszáz méteres magasságba képes emelni száz kilogrammos súlyt, vagyis egy személy elvitelére alkalmas. A közlekedési hatóság közlése szerint az Egyesült Arab Emírségek ilyen drónokkal szeretné megoldani 2030-ra a közlekedése egynegyedét.


Egy új világ hajnala

A White Lady, vagyis a Fehér Hölgy becenevet kapta a német E-Volo egyik drónja, ami viszont joystickkal irányítható és kétszemélyes. Tizennyolc kis rotorral működik, az eszközt a számítógép és a pilóta közösen működteti: az előbbi lebegteti a járművet, illetve felemeli és leengedi biztonságosan, azt azonban a pilóta dönti el, merre menjen.

Karlsruhéban a tartományi önkormányzattól jókora támogatást kapott a startup cég, amelyet egy elméleti fizikus és egy szoftverfejlesztő mérnök alapított több évvel ezelőtt. 2015-ben az ENSZ párizsi klímaváltozási konferenciáján a „Climate Champion COP21” kitüntetést is megkapták a Volocopterre, hiszen az elektromos hajtású közlekedési lehetőségek környezetbarátnak számítanak. Egy-, két- és négyszemélyes változatot is terveztek a járműnek, illetve robot permetezőgépet a mezőgazdaság számára. Jelenleg a hatótávolság növelésén dolgoznak, illetve hibrid (gáz és elektromos) hajtású változatokon, amelyek még több személy szállítására is alkalmasak lesznek. Alexander Zosel, az egyik alapító azt is bejelentette, hogy Magyarországra hozná a jármű tesztelését, amennyiben erre lehetőség nyílik a Zalaegerszegen építendő, autonóm vezetést tesztelő pályakomplexumon.

A kétszemélyes változat forgalmazási engedélyezése a német UL (ultraleicht, nagyon könnyű) kategóriában 2018-ra várható, a cég hírei szerint a sorozatgyártás is ekkor kezdődhet, 2030-ra szeretnék bevezetni a városi forgalomba. Volocoptert vezetni jogosítvány megszerzésével lehet, amihez nagyjából 20 órás tanfolyam szükséges. Az ár elvileg 300 ezer euró körül lesz első körben, a cég szerint azonban 2030/40-től átalakul a járműhasználat, a magántulajdon helyét a használati jog veszi át, így az e-Volo is erre készül:: nem járműgyártóként, hanem mobilitásszolgáltatóként tekintenek magukra.

Az Air­bus amerikai repülőgépgyártó is belevetette magát az önvezető repülő járművek fejlesztésébe. Vezérigazgatójuk, Tom Enders szerint egy évszázaddal ezelőtt a városi közlekedést a föld alá költöztették, most pedig adottak hozzá a technológiai feltételek, hogy a felszín fölé emeljék. Az egyik koncepciójuk egy moduláris rendszer, amelyben a repülő egység alá egyaránt lehet kapcsolni teherszállító konténert és személyszállító kabint is. Az Airbus több kutatási és fejlesztési irányt is futtat különböző partnerekkel, az egyik a Vahana projekt, amely elnevezés a hindu vallásban az istenek hordozójára utal. Ennek keretében 2020-ra szeretnének előállni gyártható eszközzel, először pilótával a kabinban, utána már csak utassal. A program partnere az Uber is, de az Airbus egy drónalapú légibusz fejlesztésében is benne van.

Az Uber emellett bejelentette az Elevate néven futó projektjét, ami az eddigiekhez hasonlóan légitaxi-koncepció, de pilótával. Szerintük az Egyesült Államokban már megvan a szükséges infrastruktúra egy része, mert eleinte mindenképpen helikopterleszállókat használnának. Az Uber szerint a terv legkönnyebb része a repülő járművek előállítása, mert előrejelzésük alapján öt év múlva már lesz a piacon olyan elektromos jármű, ami függőlegesen száll fel, és egy töltéssel képes megtenni legalább 160 kilométert, óránként 240 kilométeres sebességgel, pilótát és több utast szállítva. Ez pedig a szakértők szerint teljesen reális feltételezés.

Ugyanakkor éppen a jogi szabályozás hiányosságai és a társadalom bizalmának hiánya miatt csak tíz-húsz éven belül várható, hogy valóban elinduljon egy ilyen szolgáltatás. Az Uber egy másik tervét is túl optimistának tartják, miszerint három éven belül el akarják indítani a Dallas városközpontja és repülőtere közötti légitaxi-útvonalat.

Eközben a már említett, kínai Ehang–184 repüléséhez Nevada állam megadta az engedélyt, de egyelőre csak tesztelés céljából. A NASA tízmotoros Olajozott Villám nevű modellje túl van a próbarepüléseken, a kaliforniai Joby Aviation öt éven belül akarja elindítani a kétüléses, 12 motoros légitaxi-szolgáltatását, a Google-hoz köthető, Zee.Aero nevű startup cég repülő autón dolgozik – a különböző hátterű vállalkozásoknál különböző formák jelennek meg, amelyek vagy autóra, vagy helikopterre emlékeztetnek. Sokan sok pénzt és energiát áldoznak ezekre az eszközökre, s ennek valószínűleg előbb-utóbb meglesz az eredménye.


Magyar égre magyar lovagok

Van magyar vonatkozása is a témának. A hazai fejlesztésű „repülő motorbiciklit” Flike névre keresztelték. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. saját forrásból fejlesztette a villamos hajtású, háromszáz kilogrammos szerkezetet, amely hatvan percig képes óránkénti száz kilométeres sebességgel harmincméteres magasságban repíteni száz kilogrammnyi súlyt. A háromágú Flike-on hat rotor van, így ha valamelyik propeller meghibásodna, a társa képes beszállni a továbbrepülésbe és a biztonságos leszállás kivitelezésébe. A kutatói csoport befektetőket keresett, így született meg a ByEGravity Zrt., ami jelenleg folytatja a fejlesztéseket.

Az elnevezés a fly és a bike (repülő és bicikli) szavakból született, de a bicikli szó pusztán a drón kinézete miatt került ide, mert úgy lehet ülni rajta, mint a biciklin vagy a motoron, de pedálozni természetesen nem kell. Illetve a Flike-on szabadon van a sofőr, nem egy kabinban, ezért is juthat eszünkbe a látványról sokkal inkább egy bicikli. A gépet sokoldalú felhasználásra tervezte a mérnökcsapat: hobbi- és extrémsport-eszköz mellett hasznos lehet mentési, árvízvédelmi felderítésre, határőrizeti és rendészeti feladatokra is.

A Flike többféle üzemmódban lesz képes repülni, ezek menet közben is váltogathatók lesznek: teljesen automatikusan is működik, de úgy is, hogy a számítógép fixen tartja a repülési magasságot, a sofőr pedig horizontálisan szabályozhatja az irányt. Egy újabb fokozatban irányíthatja a magasságot is, miközben az automata tartja a gép egyensúlyát, a legkevésbé önálló esetben a szél erejét már a pilótának kell kompenzálnia, noha egyébként a rendszer nem engedi felborulni, bukfencezni a gépet, csupán egy bizonyos szögig játszhat vele a kormányos.

– Mi sokkal inkább engedjük a vezetőt beleszólni a repülésbe, mint a többi drón a személyszállításban – mondja Kerülő Balázs repülőmérnök, aki a kutatói csoportból átigazolva a zrt. vezérigazgatója lett. – Ezért a Flike-on az élmény is más lesz. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen járműnek kezdetben inkább egy luxus sporteszközként érdemes működnie. Ez hasonlít az autós közlekedés hajnalához, amikor született olyan rendelet is, hogy az automobil előtt piros zászlóval kell futnia valakinek, és azt kiabálnia, hogy jármű érkezik, nehogy megijedjenek a gyalogosok. Ma a városok polgárai nem szeretnének a fejük fölött ilyen eszközöket repülni látni, mert leeshetnek, aki pedig bele akar ülni, inkább egy úttörő személyiség, extrém sportokat kedvelő valaki, és sokkal inkább szeretne vezetőként irányítani egy ilyen járművet, mint utasként üldögélni rajta.

A vezérigazgató szerint előbb-utóbb ez a piac olyan mértékűvé bővül, mint az autóipar, és óriási eredmény lenne, ha az első néhány fecske között egy magyar cég is letenne valamit az asztalra. Jelenleg is fejlesztik tovább a prototípust, ezenkívül újabb forrásokat keresnek, legközelebb a június 19-én kezdődő, International Paris Air Show-n fognak bemutatkozni, kaptak rá egy ingyenhelyet. Örülnének az állami támogatásnak, Kerülő Balázs ezzel kapcsolatban egy szlovák példát hoz fel, a repülő autót formázó, hátrahajtható szárnyú, már előrendelhető Aeromobil a földön óránkénti 160, a levegőben pedig 200 kilométeres végsebességre képes. Ők hatalmas kormánytámogatást kaptak, mert ott a szlovák innovációs ipar zászlóshajójának tekintik a fejlesztést.


Légi utat taposók

A drónok esetében az automatizálás gyorsabban fejlődik, mint az önvezető autóknál, mert a levegőben sokkal kevesebb a forgalmi tényező, legalábbis egyelőre, tehát minden egyszerűbb és kiszámíthatóbb, nemhiába működnek a repülőgépeken 30-40 éve robotpilóták. A légitaxik üzemeltetése olcsóbb, mint az autóké, ezenkívül gyorsabbak is a földi közlekedési eszközöknél, hiszen a levegőben biztosan hamarabb odaérünk a városba valahova, mint a dugóban. A járművek ára persze eleinte biztosan nagyon drága lesz, hiszen óriási fejlesztési költségeket kell visszanyerni.

A probléma tehát most leginkább a vonatkozó szabályozás országonkénti különbsége: van, ahol tiltják bármiféle drón reptetését, van, ahol pilótaképzés elvégzéséhez kötik a működtetést, máshol regisztrációra és rendszámra van szükség, és akkor a személyszállításról nem is beszéltünk. Ezenkívül nincs még akkora tapasztalat a technológia mögött, mint a hagyományos repülés esetében, még ki kell jönnie a hibáknak.

– Egy repülőgépet meg lehet próbálni vitorlázva letenni, a lehető legkisebb kár­okozás mellett, a helikopter sem úgy esik le, mint a kő, vannak a pilótának lehetőségei, de a drón a meghibásodása esetén vagy végrehajtja az autonóm kényszerleszállást, vagy egyszerűen leesik – mondja Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke. – Tehát redundáns megoldásokra van szükség, mindent többszörösen biztosítani kell, ezenkívül sokszor GPS-en keresztül működnek ezek a rendszerek, amit könnyű megzavarni, akár szándékosan, akár akaratlanul. Úgy gondolom, néhány éven belül még nem érjük el a megfelelő biztonsági szintet. Ezeknek az eszközöknek a társadalmi elfogadottsága még nem megfelelő, de tény, hogy mindent el kell kezdeni valahol.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az érintettek bevonásával nemrégiben fejezte be a pilóta nélküli légi járművekről szóló rendelettervezet megalkotását, ami nemsokára életbe léphet: ez korlátozza a személyszállítást. Eközben az Európai Unió is dolgozik a drónok közös, tagállami szintű szabályozásán, ami elvileg 2018-ra várható és 2020-tól léphet hatályba, de a jelenlegi formájában még az sem fogja engedélyezni az ilyen szolgáltatásokat. A közeljövőben inkább a csomagszállító drónok terjedése várható.

E tekintetben is vannak sikerek, például decemberben kézbesített csomagot először az Amazon drónja Nagy-Britanniában. A GPS vezérelte eszköz 122 méteres magasságig tud felemelkedni 2,7 kilogrammos csomaggal, a szolgáltatásnak jelenleg a napközbeni működésre van engedélye, kizárólag jó látási viszonyok és gyenge szél esetén. Nem repülhetnek az eszközök esőben, hóban és jeges időben. Az Amazon szerint a drónokkal nyolcvan százalékkal csökkenhetnek a szállítási költségek, tehát látja benne a jövőt.

– Dubajban is egyelőre behatárolt területen fog működni a légitaxi, ahol nincs légi forgalom, és valószínűleg a lakott területeket is kikerülik – foglalja össze véleményét Kerülő Balázs.

– De alapvetően azt gondolom, még az én életemben bekövetkezik, hogy ilyen járművekkel fogunk közlekedni, mert technológiailag már beért megoldásról van szó. A fejlődés tehát megállíthatatlan, csak idő kérdése a napi szintű használat.

Fehérváry Krisztina

 

Címkék: 
Lapszám: