A belső megtakarításra, fejlesztésre, felhalmozásra kell építeni a gazdasági növekedést, ezzel elérhető, hogy hosszú távon uniós támogatások, számottevő külső források nélkül is élénküljön a gazdaság – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság üzleti napilap által rendezett konferencián kedden Budapesten.

A Magyarország 10 év múlva – Víziók, trendek, remények elnevezésű konferencián Varga Mihály hozzátette: ehhez további adósságcsökkentésre van szükség, a beruházások-fejlesztések vonzóvá tételére, valamint a fiskális fegyelem megtartására. Az ország pozitív megítélésének alapja, hogy „házon belül rendet tartunk” – fogalmazott.    
    
A Fitch Ratings pénteki döntéséről szólva azt hangsúlyozta, hogy egy 11 éves leminősítési trendet fordított meg, de nem jelenti azt, hogy „hirtelen jobbra fordul és megváltozik minden” – mondta.     

Kitért arra is, hogy a kormány várakozása szerint a következő években Európán belül felértékelődik Közép-Európa szerepe. Ezt alátámasztja, hogy a kelet-közép-európai térség tudta biztosítani az unió növekedését az utóbbi években, hamarabb tudott regenerálódni a válság után – tette hozzá.
    
Varga Mihály kiemelte az iparfejlesztési program jelentőségét a következő évek gazdasági növekedésének ösztönzésében. Magyarországnak azt a pályát kell befutnia a következő években, amely a munkaerő intenzív képzésén keresztül ad lendületet a gazdasági növekedésnek – hangsúlyozta. A 6 százalék alatti munkanélküliség azt jelenti, hogy kicsi a  munkaerőtartalék, ezért egyre inkább a magas hozzáadottérték felé kell elmozdulni – fejtette ki.     
Varga Mihály  a gazdasági növekedés jövője szempontjából is az egyik legfontosabb tényezőnek mondta, hogy az ország választ tudjon adni a demográfiai kihívásokra. Hangsúlyozta: fontos, hogy érték legyen Magyarországon a gyermekvállalás. A magyar kormány nem hisz abban, hogy a külső betelepítéssel megoldhatóak lennének ezek a kérdések – szögezte le. Mint mondta, nem arról van szó, hogy néhány országban háború van, és be kell fogadni a menekülteket, hanem az Európán kívüli kontinensek túlnépesedését kell levezetni, mivel az öt legnagyobb küldő ország közül háromban nincsen háború.     

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnökének meglátása szerint az elmúlt évek eredményeiben jelentős szerepe volt az uniós forrásbeáramlásnak és a nyersanyagárak csökkenésének. Gyenge hatékonyságra utal, hogy az elmúlt években Magyarország „8 százalékos hátszéllel”, egy 5 százalékos uniós forrás-beáramlásból és 3 százalékos cserearány-javulásból mintegy 3 százalékos növekedést ért el évente. Hozzátette: az adósságszolgálat jelentősen csökkent, korábban kétszerese volt az uniós forrásbeáramlásnak, mára csaknem megegyezik azzal.     

Kitért arra, hogy várakozása szerint a jegybanki politika jövőre is támogatni fogja a gazdasági növekedést, látható, hogy további lazításokra kerül sor, azonban a pénzbőség csak korlátozott sikerrel fog járni. Mint mondta, jelentős gond van a rendszer hatékonyságával, a magyar gazdasági növekedés az uniós középmezőnyben van, ezt kell  javítani – sürgette.

(MTI)