Svájci tudósok vizsgálata szerint az ember összetett információkat, például szavakat és jelentéseket is képest alvás közben tudat alatt felvenni, majd éber állapotban ismét előhívni. 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A svájci szakértők eredményeikről a Current Biology című szaklapban számoltak be. 

Peter Young, az alváskutatással és alvástannal foglalkozó német társaság vezetője szerint úttörő tanulmányról van szó. „Ez az alvás megértésének új dimenziója” – fogalmazott. 

A tudósok rámutattak, hogy az agy alvás során tudattalanul képes asszociatív dolgok megtanulására. 

Katharina Henke pszichológiaprofesszor és kollégái, Marc Züst és Simon Ruch, a Berni Egyetem munkatársai 41 résztvevőnek alvás közben fejhallgatón keresztül kitalált szavakat játszottak le, melyeket különböző jelentésekhez kapcsoltak. 

Az egyik résztvevő például a guga – madár, a másik a guga – elefánt szópárt hallotta. Ébredés után feltették nekik a kérdést: a guga nagy vagy kis tárgy-e, belefér egy cipősdobozba, vagy sem?

Ha a szópár második tagja egy bizonyos alvási fázisban érkezett, a résztvevők az ébredés után a fantáziaszavak 60 százalékát helyesen sorolták be a kis vagy nagy kategóriába annak megfelelően, ahogyan álmukban hallották. 

Fontos megkülönböztetni az úgynevezett up-state alvási szakaszt: ezek olyan fázisok, melynek során az összes agysejt együttesen aktív. Csak fél másodpercig tartanak és a passzív, aktivitás nélküli (down-state) fázis váltja őket.

Azt, hogy melyik szakaszban található éppen az agy, EEG-műszerrel lehet megállapítani, amely méri az agy elektromos aktivitását. 

Az emlékképzés tehát tudatos és tudattalan állapotban is lehetséges.

„Meg akartuk mutatni, hogy az ember a tudattalan állapotban is képes tanulni” – fogalmazott Züst. Hozzátette: ebből nem következik az, hogy éjszakánként információval kell elárasztani magunkat abban a reményben, hogy megmarad belőle valami. Egyelőre ugyanis nem tudni, hogy annak nem lennének-e nem várt következményei. 

Henke szerint azonban a tanulási nehézségek esetén segítséget jelenthetnek az új ismeretek, akár egy kétlépcsős tanulási folyamat is lehetségessé válhat. Az alvás közben kapott tartalmakat később nappal, éber állapotú tanulás erősíthetné meg. 

Az alváskutató Young szerint a betegségek és balesetek utáni rehabilitációban is segíthet a módszer alkalmazása.

„A tanulmány ismét megerősítette az alvás fontosságát a tanulási folyamatban” – mondta Young. Ismert tény, hogy az alvás hozzájárul a tanulás megerősítéséhez, tehát a korábban tanultak megszilárdításához. 

Aki esténként fuvolázik, annak a zenedarab eljátszása reggel jobban megy, mert a tanulás hatása alvás során konszolidálódik„ – mondta.