„Ez a hely maga a múzeum”

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Leállították az ország legrégebbi, közel 120 éves vívótermének bezárását. Az OSC egykor olimpiai és világbajnokokat is adó szakosztálya azért került bajba, mert képtelen volt kifizetni a havi több százezer forintos bérleti díjat, ezért az évek során 25 milliós tartozást halmozott fel. Az V. kerületi polgármester nemrégiben úgy döntött, meghosszabbítja a fizetési határidőt.

Kevesen tudják, és általában a járókelőknek sem tűnik föl, hogy az Astoria közelében lévő Puskin mozi fölött, egy bérház első emeletén vívóterem működik. Pedig nem a XXI. század szülötte ez a sportlétesítmény, pontosan 117 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a párbaj szerelmesei előtt. Az 1900-as évek elején valóban vérre menő küzdelmek helyszíne volt ez az épületrész, hétvégenként az akkori büntető törvénykönyv tiltása ellenére elfüggönyözött ablakok mögött ragadtak kardot a férfiak (köztük Bay Béla mesteredző vagy az illegális kommunista mozgalom ismert alakja, Ságvári Endre), hogy egy nemes küzdelem során rendezzék el az egymás között kialakult vitát. A helyiség a ’20-as években úri kaszinónak adott otthont, majd közel egy évig üresen állt, mígnem 1930-ban Gerentsér László, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club vívómestere és tanítványai birtokba nem vették.

Mivel az 1956-os forradalom után az orvoskar önálló egyetemmé alakult, a sportolók, kiválva a BEAC-ból, új klubot alapítottak OSC (Orvosegyetem Sport Club) néven, a tagok pedig egy megállapodás értelmében a Semmelweis utcai vívóteremben folytathatták karrierjüket. Az egyesület falai között az elmúlt hatvan évben számos világklasszis született, többek között olyan hírességek edzettek itt, mint a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok Kulcsár Győző vagy az ötkarikás játékokon szintén aranyérmes Dömölky Lídia, aki ugyan idén márciusban betöltötte 81. életévét, de veteránként ma is rendszeresen pástra lép a legendás vívóteremben.

Hazánk egyetlen még működő klasszikus vívóterme, ami Európában is ritkaságnak számít, hónapok óta a túlélésért küzd. Amíg Frenkl Róbert orvos, egyetemi tanár, az evangélikus egyház egyik vezető személyisége volt az OSC elnöke, a megfelelő kapcsolatrendszernek köszönhetően biztosított volt a klub jövője. A professzor 2010-es halálával azonban megszűnt ez a létbiztonság.

A Semmelweis utcai ingatlan az önkormányzat tulajdonában van, a rendszerváltást követően jó darabig az orvostudományi egyetem bérelte az OSC vívói részére, ám egy ideje már nem finanszírozzák a klub működését. Az elmúlt években az egyesület képtelen volt kitermelni a havi bérleti díjat, a tagdíjakból befolyó összeg pedig szinte semmire sem elég, így mára a szakosztály mintegy 25 millió forintos adósságot halmozott föl. Erről a hátralékról az új vezetőség csak tavaly szerzett tudomást, amikor már a bezárás veszélye fenyegetett. Marczali László veterán Európa-bajnok korábban elmondta, hosszas tárgyalások során abba az irányba indultak el, hogy az OSC mint névadó klub szűnjön meg, hiszen akkor talán az adósságtól is meg lehetne szabadulni, és az önkormányzat, illetve a belváros segítségével alapíthatnának egy belvárosi vívóegyesületet. A terv azonban máig nem valósult meg.

A sok próbálkozás ellenére a közösség mindeddig anyagi segítséget sem kapott senkitől, ezért idén benyújtottak egy szakmai és üzleti tervet az önkormányzatnak, aminek eredményeként Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester leállította a terem bezárásának folyamatát, és fizetési haladékot adott.

– Igaz, az OSC vívóterme jelenleg nem a legeredményesebb és nem is a legmodernebb műhely Magyarországon, de történelmét illetően egyedülálló, bajnokok egész sora került ki innen. Ez a hely maga a múzeum. Már csak ezért is megérdemelné, hogy életben tartsák – mondja a szakosztály igazgatója, a világbajnok párbajtőröző Pap Jenő, aki Mató Gyula kerekesszékes olimpikon edzője is egyben.

Az OSC vívótermének patinás falai között nemrégiben múzeum is nyílt. A szakosztály vezetői azt remélik, hogy a belépődíjakból befolyó összeggel is csökkenteni tudják majd a felhalmozódott adósságot. A kiállításon Németh Árpád edző világhírű magángyűjteményének értékes darabjai láthatók. A tárlaton megismerkedhetünk a három fegyvernem (kard, tőr, párbajtőr) történetével, láthatjuk, hogyan változott a sportolók és mestereik felszerelése az elmúlt száz-százötven év során, és választ kaphatunk arra is, mikor ragadtak először fegyvert a magyar hölgyek. A kiállítás a Párbajhősök elnevezésű városnéző séta egyik állomása is lesz a jövőben.

A Greetings from Budapest csapatának idegenvezetője, Kovács Dóra elárulta, október 28-án tartják az első ismeretterjesztő túrát, amelyen a résztvevők nemcsak az ország legrégebbi vívótermét és az ott található különleges ereklyéket láthatják majd, hanem átfogó képet kaphatnak arról, hogyan szelídült sporttá a becsület megszerzéséért folytatott, gyakran vérre menő harc.

Szencz Dóra

Fotók: Somfai Sándor/Demokrata

Lapszám: