Az államfő kérni fogja a kormányt, hogy tegyen lépéseket a Mol védelmében, az energiaellátás biztonsága érdekében.

A Mol egyébként már a következő közgyűlésen erősítené az állam pozícióját, hogy megvédje magát a lopakodó orosz felvásárlástól, miután a Szurgutnyeftyegaz a napokban megvette a részvények 21 százalékát.

Az olajtársaság úgy módosítaná az alapszabályt, hogy erősítené a „B” részvények tulajdonosa, vagyis a magyar állam szavazati jogát. Így a közgyűlés csak azt szavazhatja meg, amit az állam is támogat.

A Külügyminisztérium egyébként délutánra bekérette a budapesti orosz nagykövetet. Arra várnak választ, hogy miért nem tájékoztatták előzetesen a Mol-részvények felvásárlásáról.

Trójai faló a Molban?

El az orosz kezeket a Moltól! Erre a megállapításra jut a magyar cégben szerzett új tulajdonosi befolyással kapcsolatban egy gazdasági ügyekre szakosodott washingtoni alapítvány. Véleményük szerint a legnagyobb kockázat a Szurgutnyeftyegaz rejtélyes tulajdonosi hátterében van, ezért a magyar államnak fel kell lépnie a részvényvásárlás ellen. Az üzletet már vizsgálja a PSZÁF is.

Vlagyimir Socor, a Jamestown Alapítvány vezető elemzője azt mondja, kockázatos lehet Magyarország, de akár az EU számára is az orosz cég térnyerése a Molban. Szerinte a Szurgutnyeftegaz veszélyesebb a Molon belül, mintha kint tartanák. Az elemző egyébként úgy látja, a magyar vállalat ötödének felvásárlása törvénytelen volt, az üzlet ezért megtámadható. Elsősorban azért, mert a vásárlás tökéletesen titokban történt, a Mol sem tudott róla, a tranzakció pedig az ellenséges felvásárlás minden jellegzetességét magán hordozza. Socor azt is hozzáteszi, a Szurgutról semmit nem tudni, a tulajdonosi struktúra teljesen titkos. Még azt is beszélik, mondja Socor, hogy egy Svájcban élő orosz üzletember, Gennagyij Tincsenko is a részvényesek között van, ő pedig évente több milliárd dollárért értékesít orosz olajat, homályos körülmények között.

A Szurgut tehát még a köztudottan homályos tulajdonosi hátterű orosz cégek között is kirívó, nem is beszélve a Kremlhez fűződő állítólagos tulajdonosi kapcsolatáról. Tehát – mondja az elemző – nem nagyon volna tanácsos, ha az Európai Unió hatóságai hozzájárulnának egy ilyen cég megjelenéséhez az egyik tagországban. Ráadásul, ha a magyar és az európai hatóságok törvényesnek ítélik a módot, ahogyan a Szurgut átvette a Mol részvényeinek 21 százalékát, a további terjeszkedésnek sem szabadhatnak gátat: ha elfogadják egy ilyen gyanús cég térnyerését, akkor saját későbbi érveiket hatástalanítják. Socor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar kormánynak is vannak eszközei az orosz törekvés ellen, hiszen még rendelkezik az aranyrészvénnyel, ami vétójogot jelent, emellett pedig hatályban van a lex Mol is, amelyet eredetileg ugyan az osztrák OMV törekvéseinek kivédésére hoztak, de nem szerepelt benne a cég neve. Ez a jogszabály pedig lehetővé teszi a fellépést, bármilyen ellenséges szándékú kivásárlás megakadályozására az ellátás szempontjából stratégiai fontosságú magyar vállalatok esetében.

A magyar állam eszköztára meglehetősen korlátozott ahhoz, hogy az üzletet megakadályozza – mondja Barcza Mihály jogász, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere. A szakember úgy tudja, az ügyletet most a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálja, de azt mondja, nem teljesen tisztázott, hogy pontosan milyen magatartás is adott erre okot. Ilyen piac-felügyeleti eljárást ugyanis, amelyet most a felügyelet indított, piacbefolyásolás, bennfentes kereskedelem esetén, illetve a nyilvános részvénytársaságok felvásárlására vonatkozó szabályok megsértésére irányuló vizsgálat esetén folytathat. A kettő között az a különbség, hogy a nyilvános felvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén történő vizsgálat korlátozhatja a megszerző részvényes szavazati jogát, ha úgy találja, hogy nem tette meg a nyilvános vételi ajánlatot a megvásárlás során. A másik esetben különböző intézkedéseket alkalmazhat a felügyelet, például figyelmeztetheti a részvényest, felszólíthatja határidővel jogsértő magatartása abbahagyására, bírságot szabhat ki, ami a piac-felügyeleti eljárásban nem haladhatja meg a tízmillió forintot, tehát ez nem igazából visszatartó értékű. Azt nem mondhatja ki a PSZÁF sem, hogy ez a bizonyos tranzakció egyszerűen semmisnek tekinthető, mert ilyen jogosultsága nincs.

Varró László, a Mol vezető közgazdásza optimistább. Azt mondja, az európai energiaszektorban az elmúlt évtizedet figyelve számtalan nagy nemzetközi tranzakció zajlott le, de nincs példa arra, hogy bármelyik is sikerrel zárult volna, ha azt az adott állam kormánya nem akarta. Ha ez az ügylet nálunk most mégis megvalósulna a magyar állam akarata ellenére, ez lenne az első eset Európában. Még olyan nagyon liberális vagy globalizációpárti gazdaságpolitikát folytató országokban is, mint Nagy-Britannia, volt példa nagy, komoly, a Mol méretét lényegesen meghaladó felvásárlási tranzakcióra, amit az angol állam egy mondattal megakadályozott – emlékeztet Varró.

Barcza Mihály viszont azt mondja, ezek nem normatív tartalmú, hanem alapvetően informális eszközökkel történő meghiúsítások voltak. Lehet a tranzakciót hátráltatni, lehet a hátteret vizsgálni, a tulajdonostól információkat kérni, ezek megtagadása esetén pedig a szavazati jogokat korlátozni, de alapvetően arról van szó, hogy ha a cégek azt látták, az állam, ahová a terjeszkedés irányult, nem barátságosan, de legalább is nem semlegesen figyelte a terjeszkedést, inkább úgy döntöttek, hogy ennek a befektetésnek nem lehet túlságosan nagy értéke, és egyszerűen elálltak az ügylettől.

Varró László szerint ugyanakkor Spanyolországban, Olaszországban és most már Németországban is a jogalkotás részévé vált jogintézmények voltak azok, amelyek ilyen tranzakciókat megakadályoztak. Ezeket bizonyos esetekben jogilag megtámadták, bizonyos esetekben nem, és arra is volt példa, hogy a támadó utána az európai bíróságon ki tudta kényszeríteni az adott jogszabály megváltoztatását, három évvel azután, hogy a tranzakció meghiúsult. Varró szerint a Mol-menedzsment elsődleges feladata most csak a részvényesi érték biztosítása lehet, a súlyos energiapolitikai és biztonsági kérdéseket pedig a magyar kormánynak kell képviselnie.

Barcza Mihály azt mondja, a jogszabályok, amire Varró hivatkozik, Magyarországon is megvannak, de csak akkor alkalmazhatók, amikor valaki egy meghatározott tulajdoni hányadot, a Mol esetében 33 százalékot meghaladó részesedést szerez, ám ez itt még nem valósult meg. A Szurgutnyeftegaz egyelőre 20 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy ez a fajta részesedés nem biztosíthat számára kontrollt, kivéve, ha más részvényesekkel is együttműködik.

(hírTV, MR)