Pontosan a Múzeumok éjszakájának hétvégéjére esik a keszthelyi Festetics-kastély nagyközönség előtti megnyitásának évfordulója, a Helikon Kastélymúzeum termeiben a főúri enteriőrt bemutató kiállítás ugyanis éppen 40 éve látogatható.

Az 1976-ban megnyílt múzeum a maga nemében már akkor is egyedülálló volt, hiszen az első kastélyépületek egyikeként vált látogathatóvá, s maga a kiállítás tematikája nem is nagyon változott az elmúlt 40 esztendő alatt – fogalmazta meg Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum ügyvezető igazgatója az MTI-nek. Mint azt hozzátette: a kiállítás egykor és ma is úgy próbálja bemutatni a kastélybelsőt, mintha a látogatók vendégségbe érkeznének a hercegi családhoz, azaz egy „időutazásra” szól a belépőjük.
    
A múzeum megnyitásakor csak nagyon kevés olyan berendezési tárgyat és bútort tudtak bemutatni, ami eredetileg is a kastély berendezéséhez tartozott, de az utóbbi néhány évben jelentős változás történt ebben. A Sigray-örökösök számára a kormány döntése alapján számos bútort és szobrot szolgáltattak vissza – a második világháború óta letétben őrzött gyűjteményükből -, de ennek révén elindult egy másik folyamat, hogy kerüljenek vissza Keszthelyre a Festeticsek tárgyai, s erről idén már kormányhatározat is született – eleveníti fel az igazgató.
    
Az Iparművészeti Múzeum kiállításairól, illetve az intézmény raktárából így több bútor is hamarosan visszatér Keszthelyre, de a kisebb használati tárgyak megtalálása meglehetősen nehéz feladat, mert az 1950-es években nem egyszer hiányos leltár készült csak róluk. Az eddig azonosított húszegynéhány bútor között rendkívül értékes és ritka darabok is találhatók, mint a kastély egykori úrnőjének, a brit Mary Hamiltonnak készített bútorok, amelyeknek egy részét most klímavitrinben őrzik, ezért ilyet kell építeni a keszthelyi múzeumban is.
    
Pálinkás Róbert kitért arra is, hogy a külföldön vagy magyar árveréseken felbukkanó, a Festeticsekhez köthető műtárgyak megvásárlásában is segítséget nyújt a kormány a Forster központon keresztül, de akadnak olyan magángyűjtők is, akik ingyenes, tartós letétbe helyezték kincseiket – órákat, gyertyatartókat – Keszthelyen. Az előbbire példa az a Mary Hamiltont ábrázoló fehér márványszobor, ami néhány hónapja egy hazai árverésen bukkant fel, de vásároltak ezüst serlegeket is, s volt, hogy Lyonban szereztek be olyan eredeti kastélybútort, ami pontosan beleillik a keszthelyi múzeum enteriőrjébe, Magyarországon ugyanis ilyeneket szinte lehetetlen találni.
    
A Helikon Kastélymúzeum az ország egyik legkedveltebb vidéki múzeumaként ma évente mintegy 200 ezer látogatót fogad, s a májusban nyitott Amazon Házzal együtt jelenleg hat állandó kiállítást kínál: a főúri enteriőrön kívül a hintómúzeumot, a vadászati múzeumot és a modellvasút-kiállítást, továbbá a Pálmaházat kereshetik fel az érdeklődők. Az intézmény évente mintegy 350 millió forintból gazdálkodik – ebből 250 millió a saját bevétel, 100 millió forint pedig az állami támogatás – , de mindehhez az elmúlt öt évben 2,7 milliárd forintot meghaladó fejlesztési forrást nyert el nagyobb részt európai uniós pályázatok révén, kisebb részben pedig a Miniszterelnökség közvetlen támogatásaként.
    
A 40 éves évforduló hétvégéjén mutatják be Festetics György herceg jelenlétében a Fénybe zárt idő című kötetet, amely a Festeticsek és rokonságuk családi képeiből válogat hiánypótló fotógyűjteményként. Ezen a hétvégén lesz látogatható először a kastély pálmaházában helyet kapott díszmadárpark is, amely élő vízi díszmadarakat mutat be, s hozzájuk ősszel pávák és díszfácánok is csatlakoznak majd.
    
Az ügyvezető igazgató reménye szerint a nemzeti kastélyprogram keretében még idén elindulhat egy másfél milliárd forintos újabb fejlesztés, ami leginkább a 40 éves kiállítást szolgálná. Az egyre nagyobb értékű műtárgykollekció miatt szükséges a klimatizálás, a páramentesítés, az ablakok és a homlokzat egy részének felújítása.
    
Az pedig szintén a közeljövő elképzelése, hogy megszüntetnék az 1980-as években megépült, a parkot keresztbe szelő közutat, hogy a mostani nyolc hektáros parkhoz visszacsatolják a túloldalon fekvő 20 hektáros területet. A lőszermentesítés és a bontások után a néhány évtizede még laktanyaként használt területen az 1880-as viktoriánus tervek alapján állítanák helyre a parkot, ami további hárommilliárd forintos beruházást igényel – jegyezte meg Pálinkás Róbert.

(MTI)