22,1 százalékkal haladta meg áprilisban az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbit. Az év többi hónapja is hasonló fellendülést hozott, a leggyengébb január is 17, a legerősebb március pedig 33 százalékkal múlta felül a korábbi időszakot. A bővülés egyelőre a tavalyi visszaesést kompenzálja, ugyanakkor 17 éve nem látott erős tempót jelent.

Érezhetővé vált az uniós támogatások gyorsított lehívása az építőipar teljesítményében. Míg tavaly az EU-pénzek átmeneti szűkössége miatt komolyan visszaesett az ágazat, s a kibocsátás 18,8 százalékkal csökkent, az idei év épp fordítva lendítette ki az ingát. A tavalyi csökkenés annyira egyöntetű volt, hogy még decemberben is súlyos visszaesésről árulkodtak a statisztikák, januártól azonban hirtelen erős többletek jelentek meg a kimutatásokban.

Hogy a húzóerőt az uniós pénzek adják, az is mutatja, hogy az épületek alkategória mindössze 11,9 százalékos növekedést mutatott, ugyanakkor a főleg út- és vasútépítésekből álló egyéb építményeknél 40,2 százalék volt a gyarapodás. De az épületek bővülésében sem a lakásépítések a meghatározók, inkább az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben pedig az oktatási és sportlétesítmények.

Az építőipar a gyurcsányi megszorítások időszakától, 2006-tól hétéves válságon esett át, amelynek során évről évre csökkent a teljesítménye. Az utolsó nehéz év, 2012 végére az ágazat kibocsátása már közel felére (egész pontosan 58 százalékára) esett a 2005-ös szintnek. 2013-tól azonban erős növekedésbe váltott az ágazat, amit a jelek szerint tavaly csak megtörni tudott a brüsszeli finanszírozás átmeneti hiánya.

Az építőipar idei adatai másfél évtizeddel korábbi száguldást idézik. Hasonló mértékben utoljára 2005-ben gyarapodott az ágazat, akkor azonban hosszú távon fenntarthatatlan módon, a devizahitelek élénkítésével. Illetve előtte 2002-ben, amikor az első Orbán-kormány Széchenyi-tervének lakástámogatásai, uszodafejlesztései adták az ösztönzést. A lakásépítések várható felfutása miatt az építőipar bővülése a következő időszakban még erősödhet is, amit az is valószínűsít, hogy az ágazat szerződésállománya áprilisban 92 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Elemzők szerint a növekedés korlátját most a kapacitáshiány és a korábbi években megritkult szakemberállomány adja.