Mérséklődött a szegénység

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Miközben az ellenzéki pártok mindent latba vetnek, hogy elhitessék, az országban soha nem látott szegénység tombol, a gazdasági mutatók és a közvélemény-kutatások eredményei is azt jelzik, jelentősen csökkent a nélkülözők száma és mérséklődött a nincstelenség kockázata hazánkban. Mindez történt úgy, hogy közben az államadósság mértéke is zsugorodott az elmúlt időszakban, így a pozitív változásokat a szocialista kormányok gyakorlatával ellentétben már nem a jövő generációja fogja megfizetni.

Czibere Károly államtitkár nemrég egy konferencián beszélt arról, hogy a kormány különböző intézkedéseinek (foglalkoztatás bővülése, jövedelemnövekedés, rezsicsökkentés), valamint a 2011-ben elfogadott és életbe léptetett Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiának köszönhetően öt év alatt 800 ezerrel csökkent a szegénységben, három és fél év alatt pedig közel 300 ezerrel a nyomorban élők száma.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt négy évben csaknem egymillióval lett kevesebb a szegénységnek kitettek vagy azzal veszélyeztetettek, százezerrel pedig a szegénységi küszöb alatt, vagyis a 77 ezer 680 forintnál kevesebből élők száma.

A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványban rámutatnak: a teljes lakosság 25,6 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,7 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. E változás oka többek között az, hogy a háztartások bevételei tavaly érezhetően nőttek, a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal, a reáljövedelmek 3,8 százalékkal emelkedtek. Ebből a szempontból egyébként nagy a különbség a régiók között: míg a közép-dunántúli háztartásoknak csupán 18,4 százaléka, addig az észak-magyarországi lakosságnak több mint 36 százaléka érintett.

A cigányok körében is javult a jövedelmi helyzet, bár vitathatatlan, hogy e társadalmi csoport körében sajnos még mindig igen magas a nélkülözők száma, és mintegy 75 százalék körüli a szegénységi kockázat aránya is. Balog Zoltán miniszter szerint azonban örömre ad okot, hogy ma már a halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek 99 százaléka óvodába jár, ahol naponta háromszor ingyenesen étkezhetnek, megduplázódott a felsőoktatásban tanulók száma, a felnőtt cigányok 40 százaléka pedig dolgozik.

A társadalmi jólét emelkedését támasztja alá az a tény is, hogy hosszú idő óta minden évben rekordot dönt a karácsonyi vásárlási láz. Ma már nem igaz, hogy az emberek kölcsönből vásárolják meg az ünnepi ajándékokat: egy friss felmérés szerint a magyarok közel 40 százaléka úgy érzi, többet költ meglepetésekre, mint amennyit megengedhetne magának, ugyanakkor az is bizonyítást nyert, hogy jellemzően nem hitelből fizetnek.

Lapszám: