Az idei első negyedév GDP-je 4,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, vagyis Magyarország három év után ismét visszatért a 4 százalék fölötti növekedési sávba. A gazdasági növekedést az uniós források gyorsított lehívása mellett a gyorsan emelkedő bérek, és ezen keresztül a belső fogyasztás is, húzták.

Nagyot ugrott az idei első negyedévben Magyarország GDP-je. Míg a tavalyi utolsó negyedévben mindössze 1,6 százalékos bővülésről adott hírt a KSH, ami akkor ráadásul visszaesést jelentett a megelőző két negyedév 2-3 százalék közötti adatához képest, a mostani 4,1 százalékkal hazánk visszakapaszkodott a gyors növekedést jelentő szintre. Négy százalék fölötti GDP-bővülésre utoljára 2014 első fél évében volt példa, azt megelőzően pedig igen régen, 2006 első negyedévében. A növekedés mértéke az elemzőket is meglepte, a szakma 3,5 százalék körüli GDP-bővülésre számított.

A gazdasági növekedés ismételt lendülete azt mutatja, csupán átmeneti volt a tavalyi megtorpanás, amit elsősorban az okozott, hogy az előző uniós támogatási ciklus pénzei már kifutottak, az új pályázatokat viszont még nem írták ki. Most viszont már érezteti hatását, hogy tervei szerint a kormány 2018-ig kiírná a jelenlegi ciklus összes uniós pályázatát. Jelentősen nőnek a beruházások, de a lakástámogatások ösztönző hatásának eredményeként újra gyakoriak az építkezések is. A KSH szerint a nettó fizetések 11 százalékkal nőttek az idei első negyedévben, ami tovább erősítette a belső fogyasztást. Ezúttal az állam is hozzájárult a bérszínvonal fölfelé mozdításához, míg a versenyszférában csak 9,9, a költségvetési szektorban 13,8 százalékkal nőttek a keresetek.

A magyar GDP-növekedés európai összehasonlításban is jelentős. Az Eurostat alapján hazánknál is nagyobb bővülést mindössze Románia (5,7%) tudott produkálni, Lengyelország velünk egyenlő mértékűt, Szlovákiának és Csehországnak be kellett érnie 3 százalék körüli mértékkel. Franciaország GDP-növekedése 1,3 százalék, Ausztriáé 2,0, Németországé pedig 2,9 százalék volt az idei első negyedévben. Az eurózóna átlagos GDP-növekedése 1,7 százalék volt. Bár Nyugat-Európa bővülése a magyarnál lassúbb, a növekedés mértéke ugyanakkor eléri azt a szintet, ami keresletet teremthet például a hazai autógyárak termékei iránt, vagyis további húzóerőt jelenthet a magyar gazdaságnak.