Jelenlegi hely

Egyre több az új lakás

Gyorsan bővül az újlakás-piac. 2017 első fél évében 5004 új lakás épült meg, közel ezerhatszázzal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Nőtt a használatba vett lakások átlagos alapterülete is. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő otthonok száma pedig több mint negyven százalékkal haladja meg a tavalyit.

Az idei év első felében 5004 új lakás épült, 1587-tel – azaz 46,4 százalékkal több, mint 2016 első fél évében. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építeni szándékozott lakások száma 19 823, 40,2 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor – derül ki a KSH adataiból. Budapesten nincs érdemi változás, ugyanakkor a megyei jogú városokban 38,3, a többi városban 81,1 százalékkal több lakást adtak át, a községekben pedig majdnem duplájára, 97,5 százalékkal nőtt az épített lakások száma. Az építők körében egyre nő a természetes személyek aránya, a tavalyi 46 százalékról immár 50 százalékra, s természetesen ezzel párhuzamosan csökken a vállalkozásoké.

Az adatokból az is kiderül, hogy többen építettek családi házat, illetve többszintes, többlakásos épületet, ezek aránya 46, illetve 47 százalékra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8 százalékról 3-ra csökkent. Hat négyzetméterrel növekedett a használatba vett lakások átlagos alapterülete, amely így kilencvenöt négyzetméter lett.

Már a negyedéves eredmények is jól alakultak, akkor 2061 új lakás felépüléséről számolt be a KSH, amely 47 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményeket. A magyar építőipar egyébként 2013-ban jutott el a mélypontra, azóta folyamatos bővülésben van az ágazat. 2014-ben már 9633 új lakásépítési engedélyt adtak ki, 28 százalékkal többet, mint az előző éviben, és 15 százalékkal emelkedett a használatba vett lakások száma is, véget vetve a többéves, folyamatos visszaesésnek. A 2013. évi adatokhoz viszonyítva a kisebb városokban 24, a községekben 21 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3 százalékos volt az emelkedés, míg Budapesten akkor még az átlagos alatt maradt (13%).

Gyorsan pörögnek a vásárlások is, júniusban és júliusban egyaránt közel tizenháromezer eladás zajlott az ingatlanpiacon, és ezek közel sem a legerősebb hónapok az évben. A múlt havi adásvételek száma 15 százalékkal haladta meg a 2016. júliusit, mivel tavaly nyár közepére visszaesett a piac, míg idén megmaradt a vásárlási kedv. A frissen megépült lakások ára széles skálán mozog: a budapesti lakóparkokban átlagosan 15-30 millió forint között mozognak a 40 négyzetméternél kisebb alapterületű, új lakások árai, amelyet az elhelyezkedésük és méretük határoz meg. Az a trend továbbra sem változott, hogy annak kell a legmélyebben a zsebébe nyúlni, aki a fővárosban szeretne lakáshoz jutni, mivel az elmúlt két évben jelentősen megugrottak az ingatlanárak – a téglalakások négyzetméterára ötszázezer forint felett alakul, de a használt panelek sem olcsók, átlagosan háromszázezer forint felett kelnek el. Ezt követik árban a nyugat-dunántúli megyeszékhelyek és vonzáskörzetük, majd az észak-magyarországiak, utánuk pedig az észak-alföldi kisvárosok. Az árszint mellett ugyanakkor a kereslet is folyamatosan növekszik 2015 óta, ezért a szakértők úgy vélik, a közeljövőben sem fognak csökkenni az ingatlanárak.

Lapszám: