Talpra állt a magyar kolosszus

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Guinness-rekord megdöntésére készülnek Pákozdon: a település határában állítják fel a világ legnagyobb, közel 13 méter magas katonaszobrát, Miskahuszárt.

Pákozd község neve a magyar ember számára elsősorban a történelemkönyvekből lehet ismerős, itt zajlott ugyanis az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sorsdöntő csatáinak egyike, amelynek során a Móga János vezette magyar honvédsereg jelentős véráldozat nélkül megfutamította Jellasics horvát bán Székesfehérvárról Buda felé vonuló seregét. A diadalnak is emléket állító katonai emlékpark és múzeum már évek óta a turisták közkedvelt célpontja, csakúgy, mint a település különleges természeti értékei, a Velencei-tó nyugati öblénél lévő madárrezervátum, a hegytetőn kimagasló gránittömbök, az úgynevezett „ingókövek” és a Pákozd-Sukorói Arborétum.

A vonzó látnivalók sora hamarosan újabb elemmel bővül, mégpedig egy gigantikus huszárszoborral, ami Pákozd hírnevét szeptembertől már nemcsak országhatárokon belül, hanem a világ távolabbi pontjain is öregbítheti.

A rekordméretű ólomkatona ötlete több mint tíz évvel ezelőtt, 2006-ban született meg a Metalloglobus Fémöntő Kft. vezetőjének fejében. Vlaszák Mihályt régóta érdekelték a régi játékok, illetve hagyományok, és szerette volna, hogy cége egy a tevékenységéhez kapcsolódó, ám annál kicsit látványosabb teljesítményt érjen el.

Céljainak egyike az volt, hogy megdöntse a Guinness-rekordot, vagyis leendő szobra túlszárnyalja az Andersen híres mesefigurájának Kanadában emléket állító, közel 10 méter magas ólomkatona méreteit.

Az igazgató egyik ügyfele révén ismerkedett össze Rohonczi István képzőművésszel, aki a felvetésre úgy reagált: „Ez egy annyira őrült ötlet, hogy meg kell csinálni!”.

A művész az ólomkatona szobrát egyik kezében a magyar lobogót, másikban kardját tartó huszár formájában képzelte el és alkotta meg.

– Legtöbbünk számára a huszár nem más, mint a magyar büszkeség és vitézség egyik mintapéldája, aki ha kell, életét adja a hazájáért. Éppen ezért szívügyünknek érezzük a magyarországi huszárhagyományok ápolásának és népszerűsítésének támogatását. Feladatunk, hogy ráirányítsuk az emberek – különösen a jövő generációjának – figyelmét a huszárság dicsőséges tetteire, hiszen ez a téma az utóbbi fél évszázadban méltatlanul mellőzötté vált a történelemoktatásban. Fel kell élesztenünk a társadalmi, nemzeti büszkeséget ez iránt a sajátos magyar hungarikum iránt. Fontosnak tartjuk, hogy az elkészült szobor a magyarországi turisztikai látványosságok között kiemelt helyen szerepeljen, emellett szeretnénk példát mutatni a világnak, hogy sok lelkes ember összefogása nagy teljesítmények létrehozását teszi lehetővé – foglalja össze missziójuk lényegét az alkotóközösség honlapjukon.

Miskahuszár – Magyarország legnagyobb, 70 tonnás, 12,5 méter magas szabadtéri szobra – egy rácalmási építőipari vállalat telephelyén született meg, talán nem véletlenül egy korábban lovardának otthont adó épületben. Görög István ezredes, a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője szorgalmazta, hogy a faluban helyezzék el a szobrot, arccal arrafelé, amerről az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrák támadás érte a magyar sereget.

Betonszarkofág eltávolított darabjai az épülő Miskahuszár szobránál. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A katona betontestén csak a mentéjét díszítő sújtások, pitykék kapnak arany színt, és a kezében tartott zászló lesz piros-fehér-zöld. Az óriás július elején állt talpra végleges helyén, a település Budapest felé eső határában, a Bogárhalom nevű sziklás területen, ahol a történetírók szerint egykor Jellasics sátra állt. Itt várja, hogy szeptember 29-én, Mihály napján, a pákozdi ütközet évfordulójának alkalmából rendezendő ünnepségen hivatalosan is felavassák, majd a következő évszázadokban hirdethesse a huszárok dicsőségét.

Szencz Dóra

 

Június végén a magyar huszár – a magyar tanyával és az erdélyi Torockó épített örökségével együtt –bekerült a hungarikumok gyűjteményébe. Fazekas Sándor miniszter szerint a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.