Leonardo da Vinci műhelyében készült a „Meztelen Mona Lisa”, és „nagy valószínűséggel a toszkán mesternek is része volt az alkotásban” a tudományos vizsgálatok szerint.

Képernyőfotó: YouTube.com, szerk.

Képernyőfotó: YouTube.com, szerk. 

„Ez nagyon jó minőségű alkotás, amelyet kiváló rajzoló készített” – jelentette ki Mathieu Deldicque, a Chantilly-i kastélyban működő Condé Múzeum restaurátora.

A Meztelen Mona Lisaként ismert nagyméretű szénrajzon félmeztelen nő látható, arcán futó mosollyal, ugyanabban a testtartásban, mint a Louvre-ban őrzött híres Leonardo-festményen.

A restaurátor szerint férfias arcával, férfiasnak tűnő karjával, női mellkasával és antik frizurájával a nő egyfajta egyetemes „ideális szépséget” képvisel.

A rajz vázlat, amellyel tűzési technológia révén vitték át a kompozíciót a festményre.

A természettudósok és művészettörténészek alapos kutatást folytattak, hogy azonosítsák a meglepő alkotás szerzőjét vagy szerzőit.

A mikroszkópos vizsgálat megállapította, hogy fentről balról alulra jobbra haladó szoros vonalkák vannak a rajzon, ahogyan a balkezesek rajzolnak. Márpedig Leonardo da Vinci (1452-1519) a történelem egyik leghíresebb balkezese.

Az Orléans-i Henrik, Aumale hercege által megszerzett rajzot a Párizstól északra fekvő kastélyban őrzik. A papírra készült rajzot annak idején vázlatnak tekintették Leonardo da Vinci egy művéhez, a szentpétervári Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisához.

Később a kor és a nedvesség megrongálta festményt egyszerű műtermi másolatnak fokozták le, a vázlat is erre a sorsra jutott.

A reneszánsz mester halálának 500 évfordulója alkalmából 2019-ben Chantilly-ban rendezendő kiállításra készülve a Condé Múzeum 2017-ben első ízben megvizsgáltatta a rajzot a francia múzeumok kutatási és restaurációs központjával (C2RMF).

A C2RMF-ben binokuláris mikroszkóppal, röntgensugarakkal, ibolyán túli fénnyel történő fotolumineszcenciával és infravörös reflektográfiával elvégzett elemzéseinek köszönhetően a 74,8x 56 centiméteres rajz nagy figyelmet kapott.

„Sok új elemet fedeztünk fel, közöttük a balkezes vonalakat” – mondta Mathieu Deldicque.

Más jelek is arra utalnak, hogy „elsőrangú művész” készítette a művet, például a rajz minősége, valamint a Leonardo által annyira kedvelt, a kontúrok elmosására alkalmas sfumato technika alkalmazása.

A rajzot a készítése közben módosították „ami azt bizonyítja, hogy nem másolatról van szó, hanem az alkotó eredeti művéről” – tette hozzá a restaurátor.

Deldicque szerint a Mona Lisa és a „Meztelen Mona Lisa” kezei „teljesen egymásra illeszthetők”, amiből arra lehet következtetni, hogy a rajz a Mona Lisához készült, azaz 1503 után, amikor a festő a híres képet elkezdte festeni.

Az elemzések azt is bebizonyították, hogy a vázlatot felhasználták. „Legalább két olyan képet találtunk a Leonardo da Vincihez közeli tanítványok alkotásai között, amelyeknek ez volt a vázlata. Az Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisán kívül egy másik festményhez is felhasználták, amelyet Vinci, a mester szülőfaluja múzeumában őriznek.”

Ezeknek a jeleknek köszönhetően „már bizonyosak vagyunk abban, hogy a rajz Leonardo da Vinci műhelyében készült, a mester közreműködése is nagyon valószínű” – így a restaurátor.

„Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Leonardo készítette a rajz nagy részét. Azonban nincs végső bizonyítékunk arra, hogy Leonardo a szerző, és soha nem is lesz” – tette hozzá.

A Condé Múzeum március 12-én ismerteti Chantilly-ban sajtóértekezleten az elemzések eredményeit.