Megkezdődött a második magyar kulturális világtalálkozó

Tizenöt ország több mint száz képviselőjének részvételével ma megkezdődött a Magyarok második kulturális világtalálkozója nevű kétnapos rendezvény Pécsett.

Az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem jubileumi projektirodája és a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA) által szervezett rendezvényen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta, hogy fellendülőben van a magyar kultúra ápolása és gondozása. 
    
A kulturális nagyberuházásokat sorolva úgy fogalmazott: „soha még kormányzat ilyen nagy nemzeti erőforrást nem fordított a kultúra támogatására”. Összességében csak a fővárosban 422 milliárd forint értékű beruházás valósul meg – jelezte hozzátéve, hogy a Modern városok program fejlesztései között kulturális elemek is találhatók, amelyekre a debreceni, a kaposvári és a veszprémi színházak felújítását hozta fel példaként.
    
Hoppál Péter kiemelte, hogy a kormány a Hagyományok Háza működést is a legmagasabb szintre akarja emelni: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot 9 központtal, a határon túli magyar közösségek számára hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján. A többletfeladat többletfinanszírozást igényel, így a tavalyi 850 millió forint körüli állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül a Hagyományok Háza – tette hozzá.
    
Kitért arra is, hogy hatalmas vállalásokat tett a kormányzat a művészeti, történelmi és emlékezetpolitikai témájú emlékévekkel, amelyek üzenetét minden közösséghez próbálják eljuttatni, ezeken a határon túli és a diaszpóra-magyarság is részt vesz.
    
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában 2010-től kezdődően a legfontosabb feladatnak nevezte a magyarság újraegyesítését a világban. 
    
Ennek eredményire térve emlékeztetett arra, hogy az egyszerűsített honosításnak köszönhetően eddig csaknem 830 ezer külhoni magyar vált állampolgárrá, 110 ezer diaszpórában élő magyar kapta vissza állampolgárságát.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, hogy 2018-ra az egymilliomodik új magyar állampolgár is letegye esküjét – hangoztatta a politikus. 
    
Jelezte, hogy míg 2009-ben az akkori kormányzat 9 milliárd forinttal támogatta a külhoni magyarokat, addig tavaly a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 73 milliárd forinttal segítette a magyar közösségek megerősödését világszerte.
    
A helyettes államtitkár a további célok között említette a szórványban működő oktatási rendszer és gazdasági kapcsolatok erősítését. 
    
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint akkor lehet „modern eszközökkel jó válaszokat adni a huszadik század fájdalmaira, ha összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat építünk az élet valamennyi területén”.
    
Előadásában a tudásközpontok és -hálózatok formálásának Kárpát-medencei vonatkozásait ismertetve arról beszélt, hogy a Kárpát-medence egy felsőoktatási, gazdasági és szociális tér. 
    
Felvetette a Kárpát-medencén túl élő magyar közösségek számára szóló diaszpóra-ösztöndíj létrehozását is, amely lehetővé tenné, hogy az elszármazott magyar családok gyermekei magyarországi egyetemeken tanuljanak. 
    
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a tanácskozáson azt mondta, hogy új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában: a határon túliak állampolgárságának, választójogának és önrendelkezésének kérdéseiben egyetértés van. „A magyarság semmi többet nem akar, amikor a székelyföldi, a vajdasági, a felvidéki vagy a kárpátaljai autonómiáról szólunk, csak és kizárólag annyit, amennyi Európában bármelyik közösség számára biztosított” – fogalmazott. 
    
A miniszterelnöki megbízott szerint fontos, hogy a szórványközösségek saját társadalmukon belül felhívják a figyelmet arra, hogy törekvésük nem „irredenta, eretnek dolog”, egyúttal lényegesnek nevezte, hogy az autonómia kérdésében párbeszéd induljon az ifjúsági szervezetekkel. 
    
A Magyarok kulturális világtalálkozóját első alkalommal 2010-ben tartották a HTMA szervezésében. A vasárnapig tartó eseményre a világ számos tájáról elismert magyar közéleti, kulturális és tudományos személyiség kapott meghívást – áll a rendezvényt ismertető írásos összegzésben.

MTI