A hős koronaőrök emléke

Fotó: Domján Attila

„Itt őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6. és december 6. között” – áll a felirat a bronz domborművön a veszprémi „Szikla” falán, alatta Pajtás Ernő ezredes és mindazon koronaőrök nevei, akik a háború viszontagságos éveiben rejtették, majd külföldre menekítették a koronázási ékszereket.

A Szent Korona menekítésének Veszprém csak az egyik, ám fontos állomása volt. A királynék városa fontosnak tartotta, hogy emléket állítson és minden évben meg is emlékezzen azokról a hős koronaőrökről, akik az életük árán is készek voltak megvédeni a Szent Koronát, hazánk, nemzetünk szimbólumát. A Szent Korona az államalapítás óta szent ereklye, uralkodóink és a koronaőrök is hittek benne, hogy amíg a korona létezik, amíg azt nem tudják elpusztítani, addig a magyar nemzet is túlél minden viszályt.

Fotó: MTI/archív

A Szent Korona a keresztény Magyarország szimbóluma. A nemzet és az uralkodók felett állt, a hatalom fő birtokosaként tisztelték. Királyaink számára ezért is volt kiemelt jelentősége, hogy a koronára esküdjenek fel, mert csak ezáltal váltak felkent, ember és Isten előtt elfogadott állami vezetővé. Ahogy az egyik évben rendezett megemlékezésen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke fogalmazott: Magyarországon, ellentétben más nemzetekkel, nem a királyoknak volt koronájuk, hanem a Szent Koronának volt királya. Őrzői fontosabb feladatot láttak el, mint a királyi udvar védelmezői.

A koronázási ékszereket ezért nem is őrizhette akárki. A XIV. századig az egyház védelme alatt álltak. A XI. századtól a királyok koronázásának helyszínén, a székesfehérvári bazilikában őrizték, egészen az Árpád-ház kihalásáig. A székesfehérvári őrkanonok volt a legfőbb koronaőr. Feladatában segítették a johannita lovagok, akik az őrzés ellátása érdekében kaphattak itt nagyobb birtokokat.

Nemzetünk szimbólumának kalandjai 1301-ben kezdődtek, amikor cseh földre vitték a koronát. Bajor Ottó herceg kétszer is elveszítette. Első alkalommal még a csodával határos módon megtalálták az országúton, Besztercében azonban, ahová a herceg menekült, Kán László erdélyi vajda elragadta tőle. Károly Róbert király már csak busás összegért kaphatta vissza, hogy végre a magyar közjog szerint is érvényes legyen harmadik megkoronázása.

A Szent Korona elkövetkező királyaink életében is fontos szerepet töltött be. Őrizték Visegrádon, Pozsonyban, a budai várban. Habsburg Albert király özvegye ellopatta és külföldre vitette, hogy megkoronáztassa fiát, V. Lászlót. Mátyás király hosszú háborúskodás és 80 ezer aranyforint ellenében kaphatta vissza, hogy törvényesen is király lehessen. A Szent Korona viszontagságai arra késztették a magyar rendeket, hogy törvénnyel szabályozzák a korona őrzését. Mátyás koronázását követően törvényt hoztak a védelméről.

A Magyar Királyi Koronaőrséget 1751-ben hozták létre, s több mint egy évszázadon át a császári reguláris hadseregből szerveződött. A koronaőrség ekkor 24 főből állt, ehhez tartozott öt küldönc és két polgári alkalmazott. A parancsnokot törzstiszti rangban 1920 után a kormányzó nevezte ki. Az utolsó parancsnok Pajtás Ernő volt, helyettese pedig Vály István alezredes. A parancsnok és helyettese később a Szent Korona menekítésével, megmentésével örökre beírták nevüket a magyar nemzet történelmébe.

A Szent Korona története még számtalan izgalmas fejezettel szolgál, ám az igazi koronamentés azután vette kezdetét, hogy kitört a második világháború. A német, majd szovjet fenyegetés elől a koronaőrök Veszprémen, Velemen és Kőszegen át nyugatra vitték. Jól tudták, csak akkor kerülhet újra magyar földre a nemzet szent ereklyéje, ha az országban újra béke honol.

1944. október 16-án egy tűzharc alkalmával a német SS-katonák egyikét a koronaőrség laktanyájából lőtték le. Itt a laktanyában, az egyik koronaőrségi tiszthelyettes pincéjében őrizték akkor koronát, már csaknem két éve. De ekkor Pajtás Ernő, Vály István és kísérőik a hosszú útra indultak. Ennek az útnak, a korona megmentésének fontos állomása Veszprém, ahová november 6-án érkeztek meg a koronázási ékszerek, a Magyar Nemzeti Bank 34 tonna aranyával együtt.

A 2010-ben felszentelt veszprémi emlékjel. Fotó: Domján Attila

A koronát és a Szent Jobbot a máig legbiztonságosabb katonai objektumban, a sziklabarlangban rejtették el. A koronázási palástot november 16-án Borbély János koronaőr alhadnagy Pannonhalmára vitte, a díszruhákat és egyéb felszerelési tárgyakat Veszprémben vasúti vagonokba rakták, hogy Kőszegre szállítsák. Vály alezredes, hat fő kíséretében, egy „Hangya” tehergépkocsin indult útnak. Pajtás ezredes a koronával december 6-ig maradt Veszprémben és őrizte kíséretével az ereklyéket. A kalandos út a határ közeli kis falun, Velemen, majd Kőszegen át vezetett az ausztriai Mattseebe, ahol a koronát föld alá rejtették. Onnan az amerikaiak ásták ki és őrizték 1978-ig, ekkor kapta vissza magyar állam.

A koronázási ékszereket, köztük az apostoli Szent Koronát, a Nemzeti Múzeumban állították ki. 2000-ben, az államalapítás ezeréves évfordulóján az Orbán-kormány helyezte el méltó helyén, államfőnek kijáró tiszteletadás mellett, a Parlament kupolacsarnokában. 2011-ben alakították meg a Királyi Koronaőrség utódját, a Honvéd Koronaőrséget. A szolgálatot, azaz a magyar Szent Korona 24 órás őrzését a mai napig katonák látják el. Állami, nemzeti ünnepeken a koronaőrséget Magyar Koronaőrök Egyesületének díszegyenruhásai is vigyázzák.

A kezdeményező, dr. Horváth Zsolt. Fotó: Domján Attila

Veszprémben 2010. november 6-án szentelték fel azt az emlékjelet, amely a veszprémi MH Légi Vezetési és Irányítási Központ, azaz „Szikla” falán nap mint nap emlékezteti nemcsak az alakulat katonáit, hanem az arra járókat is a hős koronaőrökre. A Szent Koronát és a koronázási palástot ábrázoló bronz dombormű Lugossy László veszprémi szobrászművész munkája. Az emlékjel állítását a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Horváth Zsolt kezdeményezte, aki akkoriban a térség országgyűlési képviselője volt.

Porga Gyula polgármester. Fotó: Domján Attila

A széleskörű összefogás eredményeként a jelkép, a dombormű egy év alatt elkészült. Azóta minden évben itt emlékezik meg a Keresztény Katonák Szövetsége, a kezdeményező alapítvány, a város és a Magyar Honvédség a korona őrzőiről. Az ünnepi beszédet az elmúlt években vezető kormányzati politikusok mondták, mint Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, jelenleg európai uniós biztos és Vargha Tamás volt honvédelmi államtitkár.