A minőségi pálinkakóstolásról tart kurzust a Pálinka Nemzeti Tanács az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár helyszínén e hét vasárnapjáig. A rendezvényen azt is megtudhatjuk, miről ismerjük fel a pálinkahibákat, mikor mondjuk mindenképpen nemet egy-egy kerítésszaggató párlatra.

A mindennap 14.00 órakor kezdődő kurzus alkalmával vakkóstoláson teszik próbára a résztvevők érzékeit.

Pálinka és körömlakklemosó

Ragasztó, körömlakklemosó és büdöszokni-szag: leginkább így lehet jellemezni az elő- és utópárlatos, vagyis a hibás pálinkák szagát. Ezeket figyelik a vizsgálóbírók a pálinkaversenyeken, és ezek alapján vehetjük észre mi is, ha valami nincs rendben a poharukban. Amikor a főzeteken előpárlatos jegyeket érzünk, olyankor körömlakklemosóra, vagy ragasztóra emlékeztető szag csapja meg az orrunkat. Ilyenkor érdemes inkább illedelmesen nemet mondani a kínálónak.

Csuklóra kent pálinka

A kóstolómesterek számos trükköt ismernek, amivel még könnyebb kiismerni a különböző pálinkákat. Az úgynevezett bőr-próba során egy keveset a csuklójukra dörzsölnek a pálinkából, ami, miután elpárolgott, különböző illat-, vagy éppen szagmintát hagy maga után. Ha gyümölcsös, kellemes illatot érzünk, bátran kóstoljunk, de ha romlott tejhez, vagy a már említett büdös zoknihoz hasonlít, inkább ne kérjünk belőle.

Szürcsölgetni kötelező

Sokan még mindig shot-ként tekintenek a pálinkára, és hűtve, egyenes pohárból, egy mozdulattal megisszák. A tanács pálinkabírái óva intenek az ilyen típusú pálinkafogyasztástól. Kóstolni csakis tulipán alakú pohárból és szobahőmérsékletű pálinkát szabad, amit lassan, kortyonként kell elfogyasztani. Az igazán profik még szürcsölgetik is a kóstolás közben, hogy a levegővel együtt minél több illat és íz szabaduljon fel a szájukban. A kezdő kóstolók erre a célra esetenként partedlit is kérhetnek.

Kezdőknek az illatos, haladóknak alma és cseresznye

Ahhoz, hogy megismerjük és megszeressük a pálinkát fontos ismernünk a saját ízlésünket is. Érdemes például abból a pálinkából kóstolni, aminek a gyümölcsét önmagában is kedveljük, mert jó eséllyel így a belőle készült pálinkát is élvezni fogjuk. A Pálinka Nemzeti Tanács azt javasolja, hogy a kezdők a nagyon illatos, szinte parfümös termékekkel kezdjék a kóstolást: ágyas pálinkákkal, málnával, kajszival, irsai szőlővel, vilmoskörtével és birssel. Ezeket a kóstolómesterek „csali (vagyis csalogató) pálinkának” hívják, mert könnyű velük megbarátkozni, felismerni és megszeretni. A haladóké az alma, cseresznye és a törköly pálinkák, akiknek már kifinomultak az érzékeik. 

A jó pálinkának ára van 

Bármilyen áron is jutunk hozzá a pálinkához, mindig legyünk óvatosak a vásárlásnál. A Pálinka Nemzeti Tanács kurzusain azt is hangsúlyozza: a jó pálinkának ára van. A minőségi pálinkafőzés ugyanis rendkívül költséges, csak komolyabb anyagi befektetéssel kerülhet a polcokra nagyobb mennyiségű, mégis hibátlan pálinka. A gyümölcsök beszerzése, esetenként a megtisztítása (például a birsalma szőrtelenítése) és feldolgozása is fontos része a folyamatnak, amit lehetetlen olcsón kivitelezni. 

A pálinkatanács mindenkinek azt javasolja, ismerje meg a saját pálinkaízlését, legyen gyanakvó, ha olcsó pálinkáról van szó, és ne feledje a legalapvetőbb kóstolási szabályokat sem!