Semmi nem változik az Európai Unió számára azzal, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló „Katalán Köztársaság” létrehozását, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken a Twitteren.

Bejegyzésében Tusk emellett felszólította a spanyol kormányt, hogy az új fejlemények ellenére is részesítse előnyben az „érvek erejét” az „erő érvével” szemben.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője a pénteki hírekre reagálva annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez.

„Semmit nem tudunk hozzátenni ahhoz, amit a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján elmondtunk” – mondta Mina Andreeva.

Brüsszel a válság kirobbanása óta többször is felszólított az alkotmányos rend maradéktalan tiszteletben tartására, valamint a helyzet tárgyalásos rendezésére, és párbeszédet sürgetett a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között. A pénteki sajtóértekezleten a szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Közleményében Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot. Minden korábbinál fontosabb, hogy ismét a törvényesség képezze a párbeszéd alapját, valamint hogy minden egyes katalán állampolgár szabadságát és jogait biztosítsák” – hangsúlyozta.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Spanyolország belügyének nevezte a katalóniai helyzetet, amelyet az alkotmányos kereteken belül kell megoldani.

„Spanyolország elkötelezett szövetséges, nagyban hozzájárul a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá.

Ugyancsak pénteken, a függetlenség kinyilvánítása után a spanyol szenátus megszavazta azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.

Az október 1-jei népszavazáson a választási névjegyzékben szereplők 43 százaléka vett részt, és közülük 90 százaléknál is többen szavaztak a függetlenségre. Az elszakadást ellenzők nagy része bojkottálta a referendumot, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztett, így a törvények értelmében megrendezése illegális volt.

MTI