„Soros visszalő a populista ellenfeleknek”
Hosszú cikket jelentetett meg a Financial Times George Soros nemzetközi bűnöző védelmében. Lovas István sajtószemléje.
Nem kevesebb, mint tíz nyomtatott oldal terjedelmű cikket jelentetett meg a Financial Times George Soros nemzetközi bűnöző védelmében.Joggal tehető fel az olvasói kérdés: és mi benne az új? Amire a válasz: nem sok, de tekintettel e globális brit lap súlyára, tudnunk kell, hogy miként befolyásolja a világ közvéleményét a legkülönbözőbb országok belügyeibe súlyosan beavatkozó spekuláns szövetségese. És hogy az ismertetést kissé kevésbé tegyük monotonná, a klisék mellett némi kommentárral is fűszerezzük a szöveget.
A ma megjelent cikk írója a Financial Times budapesti tudósítója, Andrew Byrne, aki éppen most veszi cókmókját, hogy visszatérjen Londonba. Természetesen egy pillanatig nem várjuk, hogy a helyette érkező kollégája másként fogja láttatni olvasóival Magyarországot, hiszen e médiumok alkalmazottai csereszabatosak.
Byrne írásából is egyértelműen látszik, hogy kenyéradó gazdáját kívánja szolgálni, és minden bizonnyal búcsúcikkével hűségét akarja bizonyítani és előmenetelét segíteni.
Hogy tudjuk, miről van szó, álljon itt a felütés szó szerinti fordításban:
„A hírnév csak bajjal jár, figyelmeztette George Sorost az apja. Azzal, hogy eltitkolta családja zsidó identitását, Soros Tivadar segített megmenteni családtagjait attól, hogy Magyarországról náci haláltáborokba deportálják őket. Az ifjú Soros – aki ma 87 éves – máshogy közelítette meg a dolgokat: milliárdos befektetőként és később liberális emberbarátként jelent meg a nyilvánosság előtt. De ez sokba került neki.”
Nos, miután megadta az alaphangot és a „miheztartás végett” figyelmeztetést, Byrne előveszi a Soros elleni vádakat. Melyek, persze, egytől egyig képtelenek.
Magyarországon szörnyű nehéz szegénynek. Nemrégiben az egyik fideszes képviselő döglött disznót posztolt ki a Facebook-oldalára, amely égett tetemére rá volt írva, hogy „Ez Soros volt”.
Hogy nem ez volt rajta, hanem az, hogy „Ő VOLT A SOROS”, az egy ilyen, magára és a tényekre oly sokat adó lapnak nyilván érdektelen (és elfelejtették megemlíteni, hogy mit jelent magyarul az a gyakorta használt szó, hogy „soros”, így, kisbetűvel – a szerk.) . És miután a holokauszt máglyán égő áldozatokat jelent, nyilván már mindenki asszociált az égett disznót illetően, Alaszkától Patagóniáig és Aucklandig.
„Egy zsidó milliárdos megfelelő ellenség olyan vezetőknek, mint a magyarországi Orbán Viktor, mondta Anne Applebaum” (a Washington Post súlyosan neokon szemleírója és közismert Magyarország-utáló), akit szó szerint idéz: „Nem akarnak nyíltan Amerika- vagy EU-ellenesek lenni, úgyhogy Sorost mumusként állítják be, a Nyugatnak azokat a részeit képviseli, amelyeket ők nem szeretnek”, és hozzátette, hogy bírálói antiszemita toposzokra játszanak rá.
„Ez egy egyszerű, régebbi típusú üzenet” – idézi a cikk Applebaumot.
De Soros megfogadta, hogy nem hagyja magát. Hogy visszalő. Korábban még azt tervezte, hogy halála előtt szépen kifuttatja Nyílt Társadalom Alapítványait, de most ehelyett még nagyobb erőkkel dolgozik azokon a projektjein, amelyek a demokrácia megerősítését célozzák olyan államokban, ahol a kormányok a pluralizmust és az elszámoltathatóságot támogatják. 32 milliárd dollárral van felszerelkezve az ellenségei elleni harchoz.
Majd Sorost idézi:
„Azt hiszem, elmondható, hogy nagyon szerencsés vagyok ellenségeimmel”, mondja sziporkázóan a támadásokról. „Ettől még inkább úgy érzem, hogy készen állok a visszatámadásra és kiállok azért, ami helyénvaló”.
Ezután egy aranyosan kikotyogott mondat jön: „Mondhatjuk, a Nyílt Társadalom Alapítvány újfajta nemzetközi szereplő, mégpedig akkora erőforrásokkal, amelyek inkább jellemzőek az olyan nemzetközi mentőszervezetekre, mint a Vöröskereszt, de egy szemérmetlenül liberális világnézet szolgálatába állítva”.
Ezután oldal oldalt követ annak bizonygatásával, hogy George Soros micsoda nagyszerű tevékenységeket folytatott és folytat más országokban is, ellentétben azzal, amivel vádolják (szegényt).
A cikkről nyugodtan elmondható: ha Soros fizet érte, akkor sem kap szebbet.
Viszont van benne egy nekünk nagyon tetsző megállapítás. Ebben Soros kijelenti, hogy a mai világban az uralkodó ideológia a nacionalizmus. És hogy „az EU az az intézmény, amely a szétesés szélén áll”, és „Oroszország az feltámadó hatalom, amely a nacionalizmus talaján áll”.
Kivételesen drukkolunk neki, hogy jóslata valóra váljon.
Lovas István