CAPITAL RESEARCH CENTER

Igen komoly kutatás látott napvilágot Soros romániai tevékenységéről. A tanulmány készítője a konzervatív washingtoni Capital Reseach Center. Ennek második, 17 nyomtatott oldal terjedelmű része tegnap látott napvilágot.Érdekes módon az első, december 21-én megjelent, rövid, bevezető részt a Google nem vette észre és nem küldte el a „Soros” nevet tartalmazó cikkekre kíváncsiak számára, vagyis azoknak, akik feliratkoztak a Google hírértesítőjére. Talán ez is az oka, hogy erre azóta sem figyelt fel egyetlen hazai sajtótermék sem.

A második részben már ott van az első cikk linkje és az olvasható benne, hogy lesz még egy harmadik rész. Tekintettel az adatokkal erősen alátámasztott, részleteiben is igen fontos információkat tartalmazó írásra, a tanulmányt folytatásokban ismertetjük, először azonban röviden a jelentés első részéről szóló cikket szemlézzük.

A bevezetőben olvasható, hogy a Capital Research Center korábban már leleplezte, miként támogat Soros amerikai baloldali mozgalmakat és szervezeteket. Soros Nyílt Társadalom Alapítványai azonban a rendelkezésükre álló keretnek csupán 15 százalékát használják fel az Egyesült Államokban, a többit más országokban és a globális projektek számára adott támogatásra.

Majd ezt írják: Soros elsősorban arra összpontosít, hogy politikai nyugtalanságot exportáljon Kelet-Európa volt kommunista országaiba, beleértve Magyarországot, ahol született. Kevesebb mint 25 év alatt a Nyílt Társadalom Alapítványok 1,6 milliárd dollárt öntöttek a térség „demokratikus fejlesztésére”.

A kérdés az, miért költ egy szervezet ekkora összegeket olyan országokra, amelyek már demokratikusak?

Mint ahogyan Hillary Clinton támogatásából is kiderült, Sorosnál a demokrácia fogalma azt jelenti, hogy az emberek azokat a jelölteket válasszák ki, akiket ő jóváhagy. És egy ország neki csak akkor „szabad”, ha az ő ideológiáját követi.

Az amerikai külügyminisztérium gyakran dolgozott kart karba öltve Sorossal, hogy „előmozdítsa a demokráciát” a kelet-európai országokban. Ami gyakran áll abból, hogy patrióta kormányokat támad szociálisan liberális propagandájával, amelyeket civil szervezetein és a Nyugat által pénzelt médiumain át terjeszt, odáig elmenve, hogy ezen országok választásait befolyásolja.

Most pedig nézzük, mi olvasható az agytröszt jelentésének második részében, amelynek alcíme: „Miként akarnak Soros NGO-i és a kormányokban ülő nyugati szövetségesei forradalmat Kelet-Európában”.

Az írás Mirel Palada esetével kezdődik. Ő az egyike annak a több ezer kelet-európai fiatalnak, akik ösztöndíjat kaptak a Nyílt Társadalom Alapítványtól azzal a feltétellel, hogy a tanulás után visszatérnek hazájukba.

Palada elmondta, hogy miután az Egyesült Államokban egyetemre járt, visszament Romániába, ahol doktori címet szerzett szociológiából. Hozzátette, egyértelmű volt számára, Soros az ösztöndíjért azt várta el cserébe, hogy lekötelezettnek érezze magát és szolgálójává váljon.

Csakhogy ma vegyes érzelmei vannak a kapott támogatással kapcsolatban. Így amiatt is, hogy Soros szembe megy a román nemzeti érdekekkel. Mint fogalmazott, nem volt hajlandó beállni Soros romániai NGO-inak munkatársai közé, ugyanis szereti hazáját – mint sok más román, akiknek ugyanilyen érzései vannak Sorossal kapcsolatban.

A román szenátus novemberben – több kelet-európai kormányhoz hasonlóan – törvényt hozott, amely igyekszik korlátozni Soros befolyását a román belügyekre. A törvény megkívánja, hogy az NGO-k évente kétszer részletesen adjanak számot, honnan és mennyi támogatást kaptak, és nem működhetnek közhasznú szervezetként, ha az azt megelőző két évben politikai tevékenységet fejtettek ki.

A tanulmány ezután ismerteti, hogy a Ceausescu házaspár kivégzése után Soros gépe volt az első polgári repülőgép, amely leszállt Bukarestben és ott felvette a kapcsolatot a Ceausescu házaspár temetésének napján alakult Szociális Párbeszéd Csoporttal (GDS), az első romániai NGO-val, amelyben számos vezető értelmiségi vett részt, de a kommunista párt hivatalos lapjának, a Scînteiának korábbi szerkesztője is.

Soros a repülőtérről szinte egyenesen a romániai kommunisták ifjúsági szövetsége korábbi épületébe, a GDS új központjába ment különféle emberekkel találkozni. Már a következő hónapban létrehozta saját romániai alapítványát. Az az elkövetkező négy évben együttműködött az oktatási minisztériummal, hogy az alapítványai által írt tankönyveket vezessenek be a román iskolákba.

A kilencvenes évek közepére évi tízmillió dollárra dagadt az alapítvány költségvetése, és 1997-ben kapta a Nyílt Társadalom Alapítvány (Foundation for an Open Society, FSD) nevet. Az ezredfordulóra az alapítvány éves költségvetése közel 16 millió dollárra nőtt, majd azt felosztotta 12 rész-NGO-ra.

(Folytatás szerdán.)

Lovas István