Fotó: MTI/Varga György, archív, illusztráció

A szlovén hatóságok 9149 határsértőt tartóztattak fel tavaly, közel ötször többet, mint az előző évben, amikor 1934 migránst fogtak el illegális határátlépés miatt – közölte a szlovén belügyminisztérium szerdán.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Az illegális bevándorlók többsége Pakisztánból, Afganisztánból és Algériából érkezett. A legtöbb határsértőt áprilisban és májusban tartóztatták fel a rendőrök a kedvező időjárási viszonyok és a Bosznia-Hercegovinán keresztül megnyílt új migrációs útvonal eredményeképpen.

A belügyminisztérium továbbá jelezte, hogy a határsértéseket nem minden esetben különböző személyek követték el. Elképzelhető, hogy ugyanaz a személy többször is megpróbált bejutni az országba, miután elfogták és kiutasították onnan. Ilyen esetek főleg az olasz-szlovén határon fordultak elő nagyobb számban. Olyan külföldiekről volt szó, akik elhagyták az olasz menekülttáborokat és az általuk kiszemelt országba szerettek volna eljutni – közölte a tárca.

Szlovénia 2018-ban 102 menedékkérő számára biztosított nemzetközi védelmet. Az országban jelenleg 274, menekültstátusszal rendelkező külföldi állampolgár tartózkodik, akárcsak 640 olyan személy, aki nemzetközi védelmet kapott. 

A legtöbb migránst Horvátországba toloncolták vissza a hatóságok, összesen 4653-at. 

2016 márciusában a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat az illegális bevándorlók előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Ha mégis határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra, és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett. 

Kivételt képeznek az eljárás alól azok, akik közvetlen életveszélyben vannak, vagy egészségügyi ellátásra szorulnak, továbbá a felnőtt kísérő nélkül érkező, 14 éven aluliak. 

A rendőrség adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában 2015 októbere óta valamivel több mint félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek azonban csak töredéke kért menedékjogot az országban.