A kormány 12 pontos javaslatot tesz az ENSZ asztalára a migrációval kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a bevándorlás rossz, s mindenkinek ott kell segíteni, ahol él – közölte Lázár János a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Fotó: MTI, archív, illusztráció

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kabinet a 12. pontban azt javasolja, hogy az ENSZ ne vezessen be kötelező előírásokat tagjainak a bevándorlással kapcsolatban. 
    
A kormány felháborítónak tartja az ENSZ migrációval kapcsolatos dokumentunm-tervezetét – jelentette ki a miniszter, aki szerint a folyamat  minden ország számára biztonsági kihívást jelent, azt nem megszervezni, hanem megállítani kell.     
    
A kormány meggyőződése az ENSZ-szel szemben az, hogy nem alapvető emberi jog a migráció. Hozzáfűzte: a folyamat párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet, sem a fogadó, sem a kibocsátó országoknak nem jó, de annak sem, akinek el kell hagynia hazáját, ezért mindenkit saját országában kell segíteni, vagy átmenetileg támogatni abban, hogy később hazatérhessen. 
    
A bevándorlás legnagyobb haszonélvezői az embercsempészek – tette hozzá, de hangsúlyozta azt is: tiszteletben kell tartani az országok azon jogát, hogy eldönthessék, kik élhetnek országukban, kik léphetik át a határaikat. Szerinte nemcsak joga, de kötelessége is az országoknak egy nemzetközi közösségben, hogy megvédjék határaikat. A tiltott határátlépés bűncselekmény – szögezte le. 
    
Az ENSZ-nek a kabinet szerint támogatni kell az országokat abban, hogy megőrizzék történelmi, vallási, kulturális hagyományaikat, társadalmi berendezkedésüket. 
    
A miniszter felhívta a figyelmet a NATO előrejelzésére, amely szerint 2020-ig 60 millió ember indul meg Európa felé, vagyis Nyugat-Európa bevándorlóövezetté válik. Szerinte ezt csak jogi és fizikai határzárral lehet megakadályozni. 
    
Lázár János elmondta azt is, hogy az Alkotmánybíróságtól (Ab) kért állásfoglalást a kormány a bevándorlás kérdéséhez kapcsolódóan. Arra vár választ a kabinet: lemondhat-e a nemzetközi jogban az államiság tartópilléreiről, azok képviseletéről. Négy kérdésben kérik az alaptörvény értelmezését az Ab-től, hogy tudják, a menekültüggyel kapcsolatban mekkora a mozgástér, jóváhagyhatja-e a kabinet például azt, hogy embereket telepítsenek az országba – mondta a miniszter.
    
Megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unióval arról, hogyan tudja Magyarország „behajtani” a határvédelem 1 milliárd eurós költségét – ismertette Lázár János -, a magyar tárgyaló Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára. 
    
Lázár János felelevenítve a február 23-ai uniós informális csúcstalálkozón történteket, közölte: az unió belső átalakításáról szóló vitában olyan abszurd javaslatok is felmerültek, hogy a Nagy-Britannia kilépése után felszabaduló több mint hetven uniós képviselői helyre akár bevándorlók is kerülhetnének. 
    
Beszélt arról is, hogy a magyar határtól délre a bevándorlók között egy „migránsszótár” terjed, amely arra készíti fel őket, milyen kifejezéseket használjanak a határhoz érve, hogy az Európai Unió menekültügyi védelmi rendszerének részesei lehessenek. A brosúrát egy Soros György által finanszírozott német alapítvány készítette – mondta, úgy kommentálva ezt: Soros György arra tanítja a bevándorlókat, hogyan kell elmondaniuk például azt, hogy elhagyták a családjukat menekülés közben, hogy trauma hatása alatt állnak, illetve hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket.
    
A kormány 200 ezer euró értékig, vagyis mintegy 62 millió forintig teljes kártérítést biztosít a Szeviép károsultjainak – jelentette be a miniszter. 
    
A Lázár János által csak a „szegedi önkormányzat házi vállalkozásaként” emlegetett társaság csődje mintegy félezer délalföldi, jellemzően kis- és közepes vállalkozás számára jelent veszteséget, a Szeviép tartozása összesen 11 milliárd forint. Az érintetteknek márciusban kell jelentkezniük a megyei kormányhivatalnál, és várhatóan április végéig megkapják a kártérítési összeget. 
    
Akik eladták már a követelésüket, de 62 millió forintnál kevesebbért, számukra a különbözetet biztosítja a kormányzat. 
    
Lázár János megjegyezte: jó lenne, ha Szeged városa is vállalná a felelősséget. Mint fogalmazott, egyelőre az igazságszolgáltatás is magára hagyta a károsultakat, évek óta nem halad az a büntetőper, amely az ügyben indult.
    
A bárányhimlő elleni védőoltás is kötelező lesz a jövőben. A kormány arról is döntött, hogy az ország keleti, északkeleti határán szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozóknak – mintegy 30 ezer embernek – biztosítja a kanyaró elleni védőoltást. 
    
A háziorvosi és fogászati alapellátás praxispénze 130 ezer forinttal, 520 ezer forintra emelkedik a jövőben – közölte Lázár János. 
    
Egy délalföldi, jégkármegelőző  radarrendszer felállítását is jóváhagyta a kabinet az agrárkamara kérésére, 2 milliárd forint értékben. 
    
Egy Budapest és Varsó, vagy Budapest és Krakkó közötti személyszállító gyorsvasútról zajlanak tárgyalások a két ország között – választolt kérdésre Lázár János, hozzátéve: ehhez uniós források is felhasználhatók, de privát tőke bevonására is sor kerülhet.

(MTI)