Megint egy brüsszeli terv

Mint ismeretes, szeptember 26-án lejárt a 2015-ben született ideiglenes kvótahatározat hatálya. Bár az Európai Bizottság különféle értelmezési kísérletekkel szeretné a hatályvesztést semmissé tenni, a „biztonság kedvéért” újabb betelepítési tervvel állt elő már szeptember 27-én. Azaz másnap.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a demokrata.hu-nak azt mondta: az az EB egyik célja az új koncepcióval, hogy folyamatosan napirenden tartsa a Brüsszelből vezényelt betelepítések kérdését, s áthidalja azt az időt, míg asztalra nem kerül a kötelező, felső határ nélküli kvóta végleges, immár döntésre és „megszavazásra” előkészített verziója.

A mostani elképzelés szerint összesen ötvenezer afrikai migránst kellene befogadnia az uniós tagállamoknak. Egyelőre nem kötelező jelleggel. Az EB viszont emellett különféle jogi csavarokkal az ideiglenes kvótát is érvényben tartaná.

Ezek az emberek Afrikából, sőt, úgy tudni, hogy konkrétan Fekete-Afrikából érkeznének, abból a térségből, ahol Udo Ulfkotte egyik könyve szerint már dolgoznak az UNHCR, vagyis ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kihelyezett egységei, s gyűjtik azokat az embereket, akiket Európába akarnak irányítani. Ulfkotte szerint az ENSZ-missziók saját bevallásuk szerint is a szakma- és munkanélküli, „hátrányos helyzetű” afrikaiakra koncentrálnak, mert nekik otthon végképp semmi esélyük a felemelkedésre.

Az említett ötvenezer migráns sem klasszikus értelemben vett menekült, hanem gazdasági migráns lenne a terv szerint. Vagyis olyan emberekről van szó, akik nem jogosultak ugyan a menekültstátusra, de „nemzetközi védelemre” szorulnak a hivatalos brüsszeli álláspont szerint.

Kovács István úgy véli, többek között azért kapott főszerepet Afrika az EB új tervében, mert Brüsszel látja, hogy bedugult a migráció az érintett államok határvédelmi intézkedései miatt. Líbián át viszont még viszonylagosan szabad az út, ha már nem is kifejezetten Olaszország felé…

A balkáni útvonalról csak annyit még zárójelben: Soros György nemcsak annak érdekében tesz komoly lépéseket, hogy stabilizálja Macedóniában a bevándorláspártivá korrumpált baloldal hatalmát, de nemrég személyes és bizalmas megbeszélést folytatott Andrej Kiska szlovák államfővel Amerikában. Ezt a V4 szétrobbantására tett konkrét kísérletnek is tekinthetjük, ami részéről az első ilyen jellegű, direkt és közvetlen próbálkozás. Állítólag csak a romakérdésről volt szó a milliárdos és a szlovák államfő találkozóján. Ezt egyrészt nehéz elhinni, másrészt Soros kezében a romakérdés is olyan bontókalapács, amellyel mindig is szívesen esik neki a kelet-európai nemzetállamoknak.

Kovács István egyébként próbálkozásnak, pontosabban a gazdasági életből már jól ismert „próbaprojektnek” tekinti a hatályát vesztett ideiglenes kvóta bevezetésének kísérletét is. A már régóta ismert „üzleti” elv szerint ugyanis „ami megy kicsiben, az menni fog nagyban is”. Az EB pedig a jelek szerint csak azért is úgy értelmezi az Európai Bíróság Magyarországgal és Szlovákiával szembeni döntését, hogy az még szélesebbre nyitotta a kaput a migránsok betelepítése előtt.

sinkovics