Lemondott Merkel
Angela Merkel a párt hétfői elnökségi ülésén bejelentette, hogy lemond a CDU elnöki posztjáról.Angela Merkel a párt hétfői elnökségi ülésén bejelentette, hogy lemond a CDU elnöki posztjáról, miután a hesseni tartományi választáson a CDU több mint tíz százalékot veszített az előző tartományi választáshoz képest. A dpa német hírügynökség úgy tudja, ennek ellenére kancellár marad.
Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
Angela Merkel bejelentette, hogy nem indul újra az elnöki posztért a decemberi tisztújításon. A CDU elnökségéről lemond, de úgy döntött, hogy továbbra is kancellár marad.
A német kancellár a hesseni tartományi választás rossz eredményei után döntött az elnökségről való lemondásról. Politikai pozíciói emiatt jelentősen meggyengülnek.
A hesseni tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el.
Több mint tíz százalékot veszített: 2013-ban még 38,3 százalékot szerzett. Ez története leggyengébb szereplése az 1967 óta, a bajor választás után egy újabb jókora pofon.
A második helyen az SPD végzett a szavazatok 19,8 százalékával, ami ugyancsak minden eddiginél gyengébb eredmény, és szintén 10 százalékpontot meghaladó visszaesés az öt évvel ezelőtti 30,7 százalékhoz képest.
A Zöldek is 19,8 százalékot szereztek, mindössze 94 szavazattal maradtak el az SPD-től. 2013-ban a Zöldekre a választók 11,1 százaléka szavazott.
A választás egyértelmű nyertese az Alternatíva Németországnak (AfD), amely 13,1 százalékos eredménnyel jutott be a wiesbadeni Landtagba. A 2013-ban alapított AfD így már országos lefedettséggel, a Bundestagban és mind a 16 tartományban rendelkezik törvényhozási képviselettel. Öt éve még nem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt, a szavazatok 4,1 százalékát szerezte meg, ehhez képest Hessenben 9 százalékot erősödött.
A kispártok is profitáltak néhány százalékot a kormánypártok veszteségeiből. A liberális FDP a szavazatok 7,5 százalékát szerezte meg, 2,5 százalékkal többet, mint öt éve, amikor épphogy átlépte az öt százalékos küszöböt.
A Baloldal (Die Linke) 6,3 százalékot szerzett, ezzel 1,1 százalékot javított a 2013-ban szerzett 5,2 százalékhoz képest.
A wiesbadeni Landtagnak a többletmandátumok révén az eddigi 110 helyett 137 tagja lesz.
A CDU-nak 40, a Zöldeknek 29 mandátumuk lesz, ez együtt 69. Éppen ennyi szükséges minimálisan az abszolút többséghez, így Hessenben maradhat a CDU-Zöldek koalíció.
Hessen tartomány kormányfője, a CDU-s Volker Bouffier arra készül, hogy a vasárnapi tartományi választásokat követően is ő fogja vezetni a tartományi kormányt. A Zöldek frakcióvezetője, Mathias Wagner úgy értékelte a választást, hogy pártja világos felhatalmazást kapott arra, hogy a következő tartományi kormányban is helyet kapjanak.
Egyetlen mandátum mentette meg a hesseni kormányt.
Az SPD képviselőcsoportja 29 főből áll majd, az AfD-nek 19, az FDP-nek 11, a Baloldalnak 9 parlamenti hely jár.
Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára vasárnap este még azt hangsúlyozta, hogy a CDU a fájdalmas veszteségekkel együtt is változatlanul az első számú politikai erő Hessenben, és megkapta a felhatalmazást egy új tartományi kormány megalakítására. A párt természetesen nem elégedett, hiszen támogatottsága csökkent, és az országos közvélemény-kutatási adatok is lehangolóak.
– Az okok ismertek, az egyik közülük egész biztosan a nyilvánosságban kialakult kép a nagykoalícióról – magyarázta a CDU gyenge szereplését Annegret Kramp-Karrenbauer. A CDU főtitkára a vitákat emelte ki, miközben a migrációs válságot nem említette, holott teljesen egyértelmű, hogy Bajorországhoz hasonlóan Hessenben is a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás miatt büntették meg a kormánykoalíció pártjait a választók.
Andrea Nahles, az SPD elnöke hasonlóan fogalmazott: elfogadhatatlannak nevezte a szövetségi kormány állapotát, és kiemelte, hogy a szövetségi szintű politika fejleményei nagyban meghatározták a hesseni választást, amelyen a szociáldemokraták támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Szerinte sürgős változtatásokra van szükség a kormányban. Konkrétan ki kell dolgozni egy munkatervet, amelyhez mindhárom kormánypártnak tartania kell magát. A ciklus félidejére, 2019-re időzített számvetésen ennek a tervnek a végrehajtása alapján kell döntést hozni arról, hogy érdemes-e tovább folytatni a kormányzást – mondta a szociáldemokraták vezetője.
A bajor tartományi választást követően a CDU-n és az SPD-n belül felerősödtek azok a hangok, amelyek a kormányzó pártok gyenge szereplése miatti a személyi felelősségre vonást sürgették. Akkor még mindenki kivárt, a hesseni választás eredményétől téve függővé a továbbiakat. Most, amikor Merkel lemondott, több német lap felidézte, hogy korábban Angela Merkel többször kifejtette, a pártelnökség elválaszthatatlan a kancellárságtól, és csak akkor vállalja a kancellárságot, ha a pártja is mögötte áll. Egyelőre mégis úgy döntött, hogy kancellár marad, de politikai karrierje véget ért.
A súlyos veszteségek nyomán nem kizárt, hogy a koalícióból kitáncol az SPD, ez esetben az új választások nem kerülhetők el.
Merkel lemond, ha előre hozott választásokat kell tartani
Angela Merkel német kancellár hétfőn berlini sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem indul újra pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a decemberi tisztújító kongresszuson. A kormányfői tisztségről azonban nem mond le, de a jelenlegi lesz az utolsó kancellári ciklusa.
Hozzátette, hogy a következő törvényhozási ciklusban szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőként sem kíván dolgozni, és más politikai tisztséget sem vállal.
Kérdésre válaszolva elmondta: döntése arra az esetre is vonatkozik, ha a kormány nem tölti ki a 2021 őszéig tartó ciklust, és előrehozott Bundestag-választást kell tartani.
Aláhúzta, hogy a 18. éve tartó pártelnöki munkásságának befejezéséről szóló döntés szakítás eddigi meggyőződésével, amely szerint a kancellári és a CDU-elnöki tisztség összetartozik.
Ez a szakítás „merész és kockázatos” – mondta, kifejtve, hogy módosított meggyőződése szerint a két tisztséget korlátozott időre mégiscsak szét lehet választani. Ez pedig lehetővé vált azáltal, hogy belátható időn belül lezárja politikai pályafutását.
Kiemelte: pontosan tudja, hogy mindez egyedülálló a német történelemben, de úgy érzi, ebben a megoldásban több az esély, mint a kockázat.
Mint mondta, ha nem lenne biztos abban, hogy a jelenlegi az utolsó kancellári ciklusa, nem döntött volna úgy, hogy nem pályázik ismét a pártelnökségre.
Arról is szólt, hogy a döntést már a nyári törvényhozási szünet előtt meghozta. Azzal kapcsolatban, hogy szeptemberben az Augsburger Allgemeine című bajor lap egy rendezvényén a pártelnöki tisztség megőrzésére utaló kijelentést tett, azt mondta, nyilatkozatában hagyott „egy kis mozgásteret”.
Angela Merkel ismertette: a CDU hétfői vezetőségi ülésén Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy indulni kíván a pártelnöki tisztségért a december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszuson.
Hangsúlyozta, hogy nem kíván részt venni az elnökválasztási folyamatban, és kormányfőként kész együttműködni a CDU demokratikusan megválasztott új vezetőjével.
Angela Merkel döntésének közvetlen előzménye a vasárnapi hesseni törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és várhatóan folytathatja a kormányzást eddigi partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el.
Ez „keserű és csalódást keltő”, azért is, mert a CDU-s vezetésű hesseni kormány jó munkát végzett. A rossz eredmény inkább a szövetségi politikáról alkotott választói véleményeknek tulajdonítható, kétségtelen, hogy a hesseni CDU sokkal jobban szerepelt volna, ha nem érvényesül „a szövetségi politika negatív hatása” – mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta, hogy pártelnöki és kancellári tisztségéből adódóan személyesen felelős a választási eredményért. Mint mondta, az általa vezetett szövetségi kormány „elfogadhatatlan képet mutat magáról”. Ezt nem lehet elhibázott kommunikációval magyarázni, sokkal többről van szó, egy nem megfelelő „munkakultúráról” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy mostantól a szövetségi kormány teljesítmények javítására, a „jó kormányzás” helyreállítására összepontosítja erejét.
A koalíciós társ és testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Horst Seehofer pártelnök, a Merkel kormány belügyminisztere azt mondta: „voltak vitáink, de mindig bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezte az együttműködésünket, ennyiben sajnálom, hogy eljött ez a fordulópont”.
„Kár. Kimondom kereken, hogy kár” – mondta Horst Seehofer, aki a kilencvenes évek eleje óta dolgozik együtt Angela Merkellel, a 2015-ös menekülthullám óta pedig a menekült-, és migrációs politika körüli súlyos konfliktusok jellemzik kapcsolatukat.
A szövetségi kormányt alkotó koalíció harmadik tagja,a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről Andrea Nahles elnök a párt vezetőségi ülése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Németország „komoly politikai helyzetbe” került, amelyet csak a kormányzás megújításával lehet rendezni.
Angela Merkel szavaival megegyezően azt mondta, hogy a szövetségi kormány „elfogadhatatlan állapotban” van, ezért a szociáldemokraták a november 4-én kezdődő kétnapos kibővített vezetőségi ülésükön konkrét célokat tartalmazó „menetrendet” – munkatervet – dolgoz ki arról, hogy mivel kell foglalkoznia a kormánynak a következő időszakban.
A Bundestag ellenzéki pártjai eltérően ítélték meg Angela Merkel döntését. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke, Alexander Gualand úgy vélte, pártjának „nagyon sok köze van” a szövetségi kancellár hatalmának csökkenéséhez. A másik társelnök, Jörg Meuthen hozzátette, hogy Angela Merkelnek a kancellári tisztségtől is meg kell válnia
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) vezetője is a kancellári tisztségből való távozásra szólította fel Angela Merkelt. Christian Lindner szerint a pártelnöki pozícióból való távozással „Merkel asszony nem arról a tisztségéről mond le, amelyikről kellene”.
A Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock hangsúlyozta, hogy Angela Merkel pártelnöki munkássága tiszteletet érdemel, hiszen egy nehéz időszakban vette át a párt irányítását, és megnyitotta a CDU-t egy „modern társadalomkép” felé. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Angela Merkel az első női politikus az „időként nagyon erősen férfiak által dominált” CDU élén – mondta.
MTI