A más kontinensekről érkezők hátrahagyott családtagjainak Európába irányuló veszélyes és illegális bevándorlását elkerülendő minden menekült, vagy bármilyen státusú védelemre jogosult számára lehetővé kell tenni családjának újraegyesítését – hangsúlyozta Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Nyilatkozatában Mijatovic – egy Dániában ideiglenes védelemben részesült szír állampolgár családegyesítésével kapcsolatban – kiemelte, hogy az Európa Tanács egyes tagállamai, kötelezettségeiket megsértve, elrettentő eszközként használva egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt engedélyezik védelemre jogosultak családegyesítését.

Kiemelte, hogy a családok szétszakítottságának jelentős negatív következményei vannak, és nehezíti a társadalmi beillszkedést.

Mijatovic arra emlékeztetett, hogy az emberi jogi törvények a családegyesítést alapvető jogként ismerik el, hiszen lehetővé teszi a menekültek, és minden sérülékeny csoport számára a normális élethez való visszatérést. Rögzíti, hogy a kiegészítő, vagy ideiglenes védelemben részesülőket a menedékkérőkkel megegyező jogok illetik meg, nem lehet őket visszaküldeni hazájukba, nem tehetők felelőssé családtagjaik hátrahagyásáért. Ennek alapján úgy a menekültek, mint a kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesülők és családtagjaik számára hozzáférhetővé kell tenni a családegyesítést.

Megjegyezte, hogy a családegyesítés iránti kérelem elfogadását megelőzően rendszerint nagyon hosszú várakozási idő – például a Dániában érvényes hároméves időszak – nem felel meg az Európa Tanács gyorsaságra vonatkozó követelményének.