Kötelezettségszegési eljárás indult Lengyelország ellen
Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény miatt.Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény miatt, amelynek értelmében a héten kényszernyugdíjaznák a testület minden harmadik jelenlegi tagját – jelentették be hétfőn Brüsszelben.
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Lengyelországnak, s ezzel megindult az eljárás az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó jogszabály ügyében.
A lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van válaszolni az ismertetett kifogásokra. Amennyiben nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően – ha szükséges – az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.
A brüsszeli testület emlékeztetett rá, hogy bár a kérdést már az úgynevezett jogállamisági párbeszéd keretében is megvitatták, ez nem járt kielégítő eredménnyel. Mint írták, nincs jele előrelépésnek a folyamatban, ezért született a sürgősségi döntés, a bizottság azonban továbbra is kész a párbeszéd folytatására, hogy sikerüljön orvosolni a lengyel jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyeket.
A sokak által aggályosnak tartott lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság mostani tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így a 72 bíró közül 27-nek kedden nyugdíjba kell vonulnia. A bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnhet rendesen működni az országban.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly decemberben megindította Varsóval szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett, eddig példátlan eljárást.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit szakértők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A bíróságok megreformálása a tagállamok hatásköre
Fotó: MTI, archív
Czaputowicz szerint az Európai Bíróság – amely elé az Európai Bizottság a lengyel törvény ügyét vinné – arra hivatott, hogy az uniós jogot illető kérdésekben döntsön.
Varsó bizonyítani fogja, hogy a bírósági rendszer megreformálása nem az uniós bíróság, hanem a tagállamok hatáskörébe tartozik – helyezte kilátásba Czaputowicz, „helytelennek” minősítve azt, ahogyan az Európai Bizottság az újabb eljárást megindokolta.
Egyúttal jelezte: amennyiben az uniós bíróság ítéletet hoz, Varsó „megfontolja ennek végrehajtását”. Emlékeztetett: Lengyelország eddig mindig alkalmazkodott a luxembourgi székhelyű törvényszék ítéleteihez.
A lengyel külügyminiszter azzal hozta összefüggésbe az új jogsértési eljárást, hogy Brüsszel nem számíthat a megfelelő számú tagállam támogatására a Varsóval szemben még tavaly decemberben kezdeményezett, az uniós alapszerződést 7. cikke szerinti eljárásban.
Korábban Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes jelezte: Varsó a megszabott 30 napon belül válaszol az eljárást elindító, úgynevezett hivatalos felszólító levélben foglaltakra.
Szymanski szerint az Európai Bíróság „nehéz feladat előtt áll” majd. A meghozandó ítélet „nagyon fontos lesz az Európai Unió rendszerére nézve”, „kijelöli a határát annak, hogy az igazságügy kialakításának ügyében mennyire avatkozhat be az uniós jog a tagállamok autonómiájába” – állapította meg.
A lengyel bírósági reform keretében július 3-án nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróságnak a 65 éves életkort elért tagjait. Az államfő az országos igazságszolgáltatási tanács hozzájárulásával viszont jóváhagyhatja a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérvényüket. A ténylegesen nyugdíjazandó bírák száma még nem ismert.
A 65 éves nyugdíjkorhatárt a legfelsőbb bíróság jelenlegi 73 tagja közül 27-en érték el, közülük 16-an vagy az új törvényre vagy egyenesen a lengyel alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat. Nem volt köztük a nyugdíjkorhatárt már elért Malgorzata Gersdorf, a legfelsőbb bíróság elnöke.