Jelenlegi hely

Ki a fő mozgató?

Amikor 2015-ben elindult, valójában magasabb fokozatra kapcsolt a migránsok Európába áramlása, még csak találgatni lehetett, hogy ki mozgatja a szálakat, illetve mi célt szolgál a tömegek áramoltatása. Mára számos elmélet megbukott, de olyanok is napvilágra kerültek, amelyek segítenek tisztábban látni, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.

1. Maguktól jönnek

A menekültválság természetes következménye a Közel-Kelet és Afrika háborúinak, a migránsokat kizárólag az otthoni létbizonytalanság, illetve a jobb élet reménye csábítja Európába.

Tulajdonképpen ez volt, és mind a mai napig ez nyugaton a mainstream, itthon pedig az ellenzéki narratíva, mivel ebből lehet levezetni a befogadással kapcsolatos támogató elméleteket, a kvótadöntést, a hatékony határvédelem halogatását, azaz mindazt, ami immár két éve meghatározza az uniós mindennapokat. Ennek az elméletnek ellentmond, hogy az említett térségekben eddig is dúltak háborúk, haltak meg emberek, volt éhezés és szegénység is. Európa pedig húsz évvel ezelőtt is éppen olyan vonzó úti célnak számított, mint 2015-ben. Jöttek bevándorlók eddig is, bizonyítják a statisztikák. A 2015 óta tartó hullámok azonban mind méretükben, mind szervezettségükben példátlanok, ahogy az is, hogy legmagasabb uniós vezetési szinteken hagyták, sőt elősegítették, hogy ezek a tömegek, a zöldhatárokon keresztül, illegálisan beáramoljanak.


2. Titkosszolgálatok a háttérben

A konspirációelméletek gyártóit is megihlette a migránsválság, akik a szokásos szervezeteket gyanították a háttérben, jelesül a CIA-t és a Moszadot, megint mások Vlagyimir Putyint.

Szakértők kezdettől mondják, hogy egyetlen ügynökség kevés lenne egy ilyen horderejű esemény levezényléséhez. Önálló szervezőként kiesik tehát az amerikai és az izraeli ügynökség. Az orosz elnököt leginkább abban a kontextusban szokás vádolni, hogy Európa gyengítése a célja, ezért küldi ide a migránsokat. Ez az elmélet viszonylag sokáig tartotta magát a hazai médiában, főleg ellenzéki szerzők hivatkoztak rá sűrűn, összekapcsolva például az orosz fegyveres erők szíriai akcióival, a bombázásokkal. Az elmélet érdekessége, hogy azok putyinoztak a leghangosabban, akik egyúttal úton-útfélen azt magyarázták, hogy milyen jót tesz a kontinensnek a migránsok befogadása, amely majd fellendíti a gazdaságot, pótolja a demográfiai hiányt. Így némi önellentmondásba fulladt, hogy az orosz elnök migránsokkal döntené romba Európát.


3. Terroristák műve

Az Iszlám Állam szervezte a menekültválságot, hogy annak leple alatt juttassa be katonáit Európába.

Tény és való, hogy érkeznek Európába terroristák a migránsok közé vegyülve, jó példa erre Salah Abdeslam, a párizsi merénylő, de ma már teljesen világos, hogy nem közel-keleti szereplők mozgatják a szálakat. Ráadásul a rövid életű kalifátusnak aligha lett volna kapacitása egy ilyen világméretű esemény megszervezéséhez.


4. A multiknak jó

Nagy nyugat-európai multinacionális cégek, jellemzően a német autógyárak állnak a migránsok tömeges beengedése mögött. Ők lobbizták ki a kormányoknál a befogadást, mivel szükségük van az olcsó munkaerőre.

Hihető elmélet, sokan a mai napig elfogadják. Nem véletlenül, elvégre 2015-ben a fősodratú média nem győzte hangsúlyozni a bevándorlók gazdasági jelentőségét, a nagy gyártócégek vezetői sorra jelentették be, hogy különböző képzésekkel, programokkal készülnek elősegíteni a menekültek munkavállalásait, és az is tény, hogy a multik nem szoktak különösebben aggódni tevékenységük romboló hatása miatt, ha profitszerzésről van szó. Ugyanakkor a statisztikai adatok már 2016-ban megmutatták, hogy a migránsok elenyésző kisebbsége alkalmas arra, hogy munkát vállaljon, az említett gyártók pedig minden bizonnyal találnak célravezetőbb módszert is a toborzásra, mint analfabéta tömegek átvándoroltatását a fél világon. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben sikerülne is integrálni és leendő munkájukra felkészíteni a migránsokat, mire ez megtörténik, a nagy autógyárakban már régen automatizálva lesz a termelés, a robotok pedig szükségtelenné teszik az olcsó munkaerőt. Ezt ne látták volna előre 2015-ben azok az óriáscégek, amelyek évtizedekkel előre terveznek?


5. A jószívű Merkel

Angela Merkel a szívére hallgatott, amikor a körülmények nyomására úgy döntött, hogy mehetnek Németországba például a hazánkban feltorlódott migránsok.

Szintén a mainstream média által suly­kolt szöveg. Hivatkoztak például arra, hogy az események előtt nem sokkal a kancellár találkozott egy kitoloncolásra váró palesztin kislánnyal, akinek a könyörgése megindította. Mások szerint a jószívűségét akarta bizonyítani, megint mások szerint pedig azt, hogy a willkommenskulturra hangoló médiától tartva hozta meg döntését. A valóság ezzel szemben az, hogy szó sincs spontán döntésekről. Németország nem csak a szírek behívásával vagy éppen Merkel szelfijeivel csalogatta a menekülteket, Shams Ul-Haq német–pakisztáni újságíró és terrorszakértő nemrég arról számolt be, hogy a német közszolgálati adó arab, pastu, urdu és egyéb nyelven sugárzott adásai jól csengő ígéretekkel csábították a hallgatókat, például azzal, hogy Németországnak több millió bevándorlóra van szüksége, az érkezőknek készpénzt osztanak, sőt az is elhangzott, hogy Angela Merkel házat ajándékoz a menekülteknek. Ezek után érthető, hogy miért vonult annyi migráns a német kancellár fotóját lengetve, ahogy az is világos, hogy a német vezetés tudatosan készítette elő a migránsok befogadását.


6. Olajsejkek hadai

A muszlim tömegek bevándorlása tulajdonképpen katonai művelet, így akarják meghódítani a keresztény Európát.

Népszerű elmélet, és csakugyan, egyik-másik migráns úgy viselkedik, mintha hódítóként érkezett volna. Ennek a kiterjesztett változata az a teória, hogy közel-keleti olajmonarchiák uralkodói állnak az invázió mögött, akik tudják, hogy a klímaváltozás következtében távozni kényszerülnek majd országaikból, így minél több muzulmánt akarnak Európába juttatni, akik majd iszlám pártokat hoznak létre. A sejkek végül maguk is ide költöznének, és átvehetnék a már itt élő, nagyszámú muzulmán irányítását, így megőriznék a politikai hatalmukat is. Ezek az elméletek ugyanakkor nem adnak választ arra, hogy miért kardoskodtak nyugat-európai politikusok a befogadás mellett, miért lehetnek egyes határok mind a mai napig tárva-nyitva, és miért dolgoznak a legkevésbé sem iszlamista hátterű civil szervezetek azon, hogy minél több migráns jusson be illegálisan Európába, és tesznek meg mindent azért, hogy kitoloncolásuk ne valósulhasson meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy adott esetben a közel-keleti uralkodócsaládok ne használnák ki a kínálkozó lehetőségeket a jövőben, ahogyan az is biztos, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a már most is meglévő no-go zónák terjeszkedni fognak, egyre több helyen vezetik majd be a saria törvénykezést, és előbb-utóbb az iszlám világ megpróbálja beolvasztani Nyugat-Európát.


7. Soros és az olvasztótégely

Tulajdonképpen két elméletről beszélünk. Az elsőt címszavakban nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy a magyar származású amerikai milliárdos pénzt nem kímélve azon dolgozik, hogy megvalósítsa vízióját, a nyitott társadalmat. A második szerint Európa népessége egyre fogy, a veszélyes tendenciát pedig úgy akarják megfordítani egyes vezetők, hogy támogatják a bevándorlást, azaz migránsokkal helyettesítenék a meg nem született gyermekeket.

Ehhez további elméletek kapcsolódnak, például a nemzetállamok fellazításáról szóló, amely szerint hatalmi szempontból célszerű a migránsok erőltetett betelepítése, ugyanis a kevert népességet egyszerűbb irányítani, mint az öntudatos nemzeteket. A két elméletet azért vehetjük egy kalap alá, mivel ezeket a mai napig nem sikerült megcáfolni. Soros szerepét a migránsválságban csak az nem látja, aki nem akarja. Erre utalnak a Soros-lakes által bemutatott dokumentumok vonatkozó fejezetei és az általa pénzelt hálózat aktív szereplése a migrációt érintő kérdésekben. Nyugat-Európában ma már a kitoloncolások is szóba kerülnek, de ez inkább a választóknak szóló üzenet. A kvóta, vagyis a migránsok elosztásának kierőszakolása azt mutatja, hogy a betelepítés tudatos, a tervtől pedig nem engednek eltérést. Hogy az amerikai spekuláns terve és Brüsszel irányvonala hol és milyen mértékben kapcsolódik össze, arra csak a jövőben derül fény, bár Soros brüsszeli látogatásai és ottani ajnározása aligha véletlen. Ez még akkor is igaz, ha a civil szervezetek ma már elszabadult hajóágyúkként viselkednek, és egyikük-másikuk az uniós szervezeteknél is kezdi túlfeszíteni a húrokat, ahogyan azt a migránsokat tengeren fuvarozó, embercsempészekkel kollaboráló szervezetek és a Frontex nyári csörtéje mutatta.

Kovács Dániel

 

Lapszám: