Klaus Iohannis román államfő tudomásul vette kedden Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök lemondását, helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek.

Tudose csak kedden értesítette hivatalosan az államfőt lemondásáról: az erről szóló iratot személyen vitte az elnöki palotába.

A 2016-os parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), amely hétfőn megvonta a bizalmat Tudosétól, eredetileg Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította.

A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. Iohannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége.

Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.

A filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve a jobboldali Klaus Iohannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, hogy nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor – az addig a gazdasági tárcát vezető – Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.

Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kormányát. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, a jobboldali államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással.

Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja, Iohannis számára – másfél évvel a következő elnökválasztás előtt – mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD-ALDE szociálliberális koalíció akaratával.

Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Basescu elnöksége idején.

A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Iohannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali, vagy pártfüggetlen kormányfő-jelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Ciolos szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.

MTI