Instabil Románia, korlátozott magyar mozgástér

Az új bukaresti kormány elődjéhez képest újra lendületbe hozná Magyarország és Románia kapcsolatait – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet pénteki kerekasztal-beszélgetésén. Barabás T. János, a szaktárca háttérintézményének vezető elemzője szerint a jórészt a média által gerjesztett bizalmatlan tónus ellenére a két országnak számos közös érdeke van, ilyen például a jelenlegi európai uniós támogatási rendszer megtartása.

A gazdasági kapcsolatok a politika hullámzásai ellenére is stabilak és jók, a kétoldalú kereskedelem nagyságrendje több mint hétmilliárd euró, a magyar vállalatok, például az OTP vagy a MOL pedig jól érzik magukat Romániában. A két ország hasonló kihívásokkal néz szembe, ezért felértékelődik a bizalmi kapcsolatok építése, hangoztatta Barabás T. János.

A román belpolitika jelenleg rendkívül ingatag, a januárban beiktatott kormány mindjárt az elején példátlan hitelvesztést szenvedett el, amikor a Büntető Törvénykönyv sürgősségi kormányrendelettel történt módosításába a korrupciós bűncselekményekkel vádolt közszereplők számára kiskaput jelentő passzusokat is beiktattak – hívta fel a figyelmet Pataky István, a Vásárhelyi Hírek főszerkesztője. Az újságíró szerint ez, valamint a tény, hogy a vezető kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) élén álló, bírósági eljárásban ugyancsak érintett Liviu Dragnea, valamint Sorin Grindeanu miniszterelnök egyaránt nélkülözi a karizmatikusságot, a jelentős parlamenti többség ellenére nagyon nehézzé teszi a bukaresti kormány helyzetét. Ugyanakkor – mondta Pataky István – Romániát az ország geostratégiai helyzete továbbra is fontossá teszi a NATO, illetve az Egyesült Államok számára. Ami a hazánkkal való kapcsolatok alakulását illeti, a főszerkesztő úgy véli, a Brüsszelből Bukarestet ért bírálatok nyomán közeledés várható a két ország között.

Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója az elmúlt hetek romániai tüntetéseiről szólva úgy vélekedett, az utcára vonuló százezrek jórészt azok közül kerültek ki, akik eddig nem szavaztak, passzívak voltak, vagyis egy új, egyelőre kontúrtalan, de mégis megnyilvánuló politikai tényező jelent meg. Az erdélyi magyar érdekekről szólva a kutató azt mondta, a parlamenti matematika miatt jelenleg sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek nincs szüksége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szavazataira, így aligha várhatók gesztusok.

A Demokrata kérdésére – miszerint az instabillá vált román belpolitika, illetve az RMDSZ némileg légüres térbe kerülése ad-e esélyt a magyar érdekképviselet újragondolására, illetve az önrendelkezés ügyének előmozdítására – Illyés Gergely leszögezte, először magyar konszenzust kell kialakítani az autonómia mibenlétét illetően. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg az említett parlamenti erőviszonyok miatt még a magyar egység esetén sem volna esély arra, hogy az egész közösség által támogatott autonómia-tervezet egyáltalán a bukaresti parlament plénuma és így az ország nyilvánossága elé kerüljön. Barabás T. János ellenben abban látja az RMDSZ mozgásterét, hogy a rendkívül rossz mutatók miatt sürgető új oktatási törvény, illetve az európai uniós források felhasználását gátló központosított közigazgatási rendszert megreformálni hivatott adminisztrációs törvény kimunkálása során képes lehet a magyar közösség szempontjából fontos elemeket beemeltetni.

Á.B.